Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdú Tamásné: A „korábbi nyilvános gyakorlatbavétel” újdonságrontó hatása
2 Dr. Hajdú Tamásné ló/fellebbező arra alapozta, hogy a megoldás - véleménye szerint — az elsőbbség napját megelőzően nyilvános gyakorlatbavétel útján bárki számára megismerhetővé vált. A felszólalást a következő dokumentumokra alapozta:- két szállítólevél (Al);- a Nixdorf cég által gyártott 3110 típusjelű tápegység kapcsolási rajza (A2);- ugyanezen tápegység műszaki leírása 1984. januári dátummal (A3);- ugyanezen tápegység „műszaki adatlapja” 1983. januári dátummal (A3a). A felszólalási osztály a jelen fellebbviteli ügyben felperesként szereplő szabadalmas által megtámadott döntésével visszavonta a szabadalmat arra hivatkozva, hogy a szállítólevelek bizonyítják, hogy a Nixdorf cég 3110 típusjelű tápegysége a köz számára hozzáférhetővé vált a megtámadott szabadalom elsőbbségi időpontját megelőzően. A határozat kimondta, hogy a kapcsolási rajz megfelelő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a 3110 típusjelű tápegység azonos a megtámadott szabadalom 1. és 6. igénypontjában megfogalmazott találmánnyal, amit egyébként a szabadalmas nem is vont kétségbe. Ezt követően a szabadalmas fellebbezést nyújtott be a felszólalási eljárásban hozott határozat ellen. A fellebbezési eljárást a kérelmező, vagyis a szabadalmas arra alapozta, hogy a szállítólevelet sem a szállító sem pedig a címzett nem írta alá, következésképpen annak nincs jogi szempontból jelentősége. Vitatta továbbá, hogy a 3110 típusjelű berendezés azonos az igénypontokban leírt megoldással, különös tekintettel arra, hogy a felszólaló Nixdorf cég által bizonyítékként benyújtott egyik kapcsolási rajza szabadalom elsőbbségi napját követő keltezést viselt magán. A fellebbezési eljárás során sor került a felszólaló egyik alkalmazottjának tanúként való meghallgatására is. A 3110 típusjelű tápegység műszaki jellemzőivel kapcsolatban a tanú kifejtette, hogy ő személyesen részt vett annak kifejlesztésében. Elmondta azt is, hogy ő készítette az 1984. januári keltezésű műszaki leírást. A Tanács megállapította, hogy a betelj esztett kapcsolási rajz valamennyi oldalán és az 1983 .januári „műszaki adatlap „ első oldalán megtalálható a tanú aláírása. A Tanács azt is megállapította, hogy mind a benyújtott kapcsolási rajz, mind pedig a 1984. évi és a 1983. januári keltezésű műszaki leírás a 3110 típusjelű tápegység 00 változatára vonatkozik, arra, amely a szállítólevelek tanúsága szerint a „Bank für Gemeinwirtschaft” mint címzett részére kiszállításra került. Bár az A2 és az A3 jelű dokumentumok a megtámadott szabadalom elsőbbségi napját követő időpontból származnak, az A2 dokumentum minden egyes lapján fel lett tüntetve, hogy az első rajz 1982 novemberében (a megtámadott szabadalom elsőbbségi napját megelőzően) született. A Tanács nem látott okot arra, hogy kételkedjen a tanú azon állításában, hogy az elsőbbségi napot megelőzően értékesített 3110 típusjelű tápegység azonos az A2, A3 és A3a jelű dokumentumokban leírtakkal (néhány későbbi változtatás révén létrehozott kisebb eltéréstől eltekintve, amelyeket világosan ilyenekként ábrázoltak). A Tanács döntésében kifejtette, hogy az alperes (felszólaló) elegendő bizonyítékot teij esztett be annak alátámasztására, hogy az A2, A3 és A3 a jelű dokumentumokban foglaltakkal megegyező 3110.00 típusjelű tápegységet a megtámadott szabadalom elsőbbségi időpontját megelőzően titoktartási kötelezettség kikötése nélkül adták el a nevezett banknak. A Tanács - összhangban sok EPC-tagország esetjogával - úgy ítélte meg, hogy egyetlen értékesítés elegendő ahhoz, hogy az eladott tárgy a köz számára az EPC 54(2) cikkelye szerinti értelemben hozzáférhetővé váljon, ha a vevőt nem terheli titoktartási kötelezettség. Nincsen szükség annak bizonyítására, hogy mások ténylegesen tudtak-e a szóban forgó árucikkről. A Tanács úgy ítélte meg, hogy ez az elv alkalmazható a jelen esetre is, ahol a terméket egy banknak adták el, még akkor is, ha a szavatosság érvényesíthetőségéhez kikötötték egy, az eladóval megkötendő karbantartási szerződés aláírását. A Tanács megállapította még, hogy bár láthatók a kapcsolási rajzon olyan változtatások, amelyek a megtámadott szabadalom elsőbbségi időpontját követően lettek végrehajtva, ezek azonban nem érintik azokat a részeket, amelyek a szabadalom igénypontjaiban megfogalmazott jellemzőknek felelnek meg. A fenti érvelés alapján a Tanács elutasította a fellebbezést. Érdemes még megjegyezni itt a Tanács néhány általános érvényű megállapítását. Ezen ügyhöz kapcsolódóan rögzítette a Tanács, az EPC 117(l)(c) cikkelye szerint egy felszólalási vagy egy fellebbviteli eljárásban beteljeszthetők dokumentumok a bizonyítás eszközeként. Minthogy az EPC nem határozza meg a „dokumentum” fogalmát, és nem fogalmaz meg semmit e dokumentumok bizonyító erejével kapcsolatban, ezért a bizonyiték szabad kiértékelésének az elvét kell követni. Az eljárásokban ezért tetszőleges dokumentumfajta benyújtható, de bármely dokumentum bizonyító ereje az adott ügy egyedi körülményeitől függ. A bizonyítékok szabad kiértékelésének elvét az EPC 117(l)(d) cikkelye alapján a tanúk meghallgatására is alkalmazni kell. Az EPC nem zárja ki az eljárásban résztvevő bármely fél alkalmazottjának tanúként való meghallgatását. T 830/90 Korábbi Boards of Appeal döntésekre hivatkozva (T 93/89, T 538/89) a jelen ügyben eljáró Tanács a következő megállapításokat tette. Egy szabadalom tárgya nyilvános gyakorlatbavétel útján bárki számára megismerhetővé vált, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: /AJ a használat (gyakorlatbavétel) a megtámadott szabadalom elsőbbségi napját megelőzően történt (Mikor volt az esemény? Megelőzte az elsőbbség időpontját?); /B/ a használat tárgya megegyezik a megtámadott szabadalom tárgyával (Mit használtak? A használat mértéke, terjedelme, a használt tárgy lényegi azonossága a megtámadott szabadalom tárgyával); IC/ a használat körülményei olyanok, hogy a használt tárgy hozzáférhetővé vált a köz számára, és így nyilvánossá vált (Hogyan, hol és ki által valósult meg az elsőbbség napját megelőző használat? A használat természete és körülményei). A fellebbezést ebben az ügyben a szabadalmas nyújtotta be, aki a felszólalási eljárásban történteket kifogásolta. A
