Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Szimon Tivadarné: A módosítások lehetősége és a feltárás értelmezése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján
A módosítások lehetősége és a feltárás értelmezése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján 25 irat tartalma nem tartozik a bejelentéshez (Útmutató) - T 260/85, OJ EPO 4/1989, 105 .Az elsőbbség igénylése a feltárás tekintetében akkor jogos, ha az elsőbbségi iratban leírtak alapj án szakember számára közvetlenül és egyértelműen levezethető az igényelt találmány; azaz annak vizsgálata, hogy az igénypontra jogos-e az elsőbbség igénylése, ugyanolyan szempontok szerint történik, mint annak vizsgálata, hogy egy adott módosítás engedélyezhető-e vagy új feltárást jelent [Útmutató VI. 2.4.]. Természetesen a Párizsi Uniós Egyezmény alapelveivel összhangban nemcsak az elsőbbségi irat igénypontjait, hanem annak teljes tartalmát figyelembe kell venni. A nem egységes bejelentések megoszthatók. A megosztott bejelentéseknek a 123. cikkely (2) bekezdésének követelményei mellett eleget kell tenniük az EPC 76. cikkely (1) bekezdése követelményeinek is, azaz a megosztott bejelentés tárgya nem lehet bővebb, mint az alapbejelentés eredetileg benyújtott szövegének tartalma; ha ez a követelmény nem teljesül, az felszólalás jogalapját képezi. A feltárást az alapbejelentésre vonatkoztatva ugyanolyan szempontok szerint kell vizsgálni, mint ahogy ez minden egyéb esetben történik - T 527/88. A technika állásaként idézett irat teljes tartalma nem tekinthető a bejelentésben feltárt tartalomnak. Nem tartozik az eredeti bejelentéshez a feltárás szempontjából a kivonat tartalma sem/5* A leírásban ismertetett, a találmánnyal megoldandó feladat átfogalmazása egy általánosabb feladattá, akkor megengedett, ha az eredeti leírás alapján is felismerhető az általánosabb koncepció - T 184/82 (OJ EPO 1984, 261). Megengedhető lehet a feladat megfogalmazásának konkrétabbá tétele is - T 190/83. Az elbírálónak mindig az adott körülmények mérlegelésével kell döntenie arról, hogy az újrafogalmazott feladat felismerhető-e az eredeti leírásban - T 54/82 (3). A Kibővített Fellebbezési Tanács a G 1/93 (OJ EPO 1994,541) döntésében kifejti, hogy a 123. cikkely rendelkezéseinek egyrészt a jogbiztonság a célja, másrészt az, hogy a bejelentő ne tehessen szert jogosulatlan előnyre azáltal, hogy szabadalmi oltalmat nyer olyan találmányra, amelyet a bejelentés napján nem tárt fel kellőképpen és talán fel sem talált. Azt, hogy a módosítás bővíti-e az eredetileg feltárt tárgyat, azonos szempontok alapján kell megvizsgálni, függetlenül attól, hogy a módosítás kiegészítéssel, törléssel vagy változtatással történt. A nem engedélyezhető módosítás tipikus eseteként említi a döntés azt az esetet, amikor a módosítás által feltalálói tevékenységen alapuló kiválasztás jön létre. Azt, hogy a vizsgált európai bejelentésben mi tekinthető feltárt tárgynak, ugyanolyan elvek szem előtt tartása mellett kell megvizsgálni, mint azt, hogy mi az a tárgy, amely egy, a technika állásához tartozó iratban fel van tárva. A módosítás tehát - akár kiegészítés, akár változtatás, akár törlés útján történik - nem engedélyezhető, ha a bejelentés tartalmának megváltozása a szakembert olyan információhoz juttatja, amely nem vezethető le közvetlenül és egyértelműen az eredeti bejelentésből, azonban figyelembe kell venni a bejelentés „implicit” információtartalmát is - T 873/94 (OJ EPO 1997, 456). A T 201/83 (OJ EPO 10/1984, 481) döntés szerint, ha a módosítás bővítéssel történik, a vizsgálat megfelel az újdonságvizsgálatnak a bővítés tartalmát illetően. Ez a módszer az úgynevezett újdonságteszt/4) Ennek értelmében az újdonság értelmezése és a kiegészítéssel történő módosítások engedélyezhetősége között szoros összefüggés van. Tekintettel arra, hogy az EPO az úgynevezett kiválasztási találmányok újdonságával kapcsolatban nem támaszt túlságosan szigorú követelményeket - lásd például (6)-(7)’(8), ezért a bővítéssel történő módosítás lehetősége igen szűkre szabott/5) Ennek fényében az új példákkal történő kiegészítést és az új hatás említését nagyon gondosan kell elbírálni, a fenti szempontok alapján. A találmány oltalmazhatóságának az elbírálása során azonban az olyan példákat is figyelembe kell venni, amelyeknek a bejelentésbe történő beiktatása nem engedélyezhető módosítást jelentene, abban az esetben, ha a példa vagy az új hatás az eredeti bejelentésben megadott információn alapszik. Engedélyezhető egy jellemző hatásával történő kiegészítés, ha a jellemző eredetileg fel volt tárva és ennek alapján szakember nehézség nélkül következtethetett a hatására/4) Ha a módosítás az igénypontot érinti, és a módosított igénypont az eredetileg benyújtott igényponttól abban különbözik, hogy a bejelentő egy jellemzőt törölt, akkor ez a módosítás abban az esetben engedélyezhető, ha- az adott jellemző a bejelentésben nem alapvetően szükséges jellemzőként volt említve és- az adott jellemző nem elengedhetetlenül szükséges az adott műszaki feladat megoldásához és- a módosítás nem teszi szükségessé más j ellemzők megváltoztatását a bevezetett módosítás kompenzálásaképpen (T 331/87, OJ EPO 1991, 22 és T 514/88, OJ EPO 1992, 570). Az általánosításokkal kapcsolatban - készítmények, keverékek, ötvözetek esetén - felmerül az a kérdés, hogy milyen alapon lehet egy adott tartományra általánosítani. Általánosítást jelentő módosítás akkor engedélyezhető, ha az eredeti bejelentés tartalma alapján erre következtetni lehet — T 184/82. A T 157/90 döntés indoklásában a Kémiai Fellebbezési Tanács kimondja, hogy egy jellemző általánosításának engedélyezéséhez nem elegendő, ha az általánosítást a leírás csak formálisan támasztja alá. Konkrét kiviteli alakok alapján általánosított jellemzőt nem lehet az igénypontba beiktatni, hacsak ez az általánosítás nem evidens szakember számára. Az Ólomötvözetek/Shell T 201/83 döntés (OJ EPO 1984, 481) is ezt a felfogást képviseli, mely szerint „... egy keverékre, illetve ötvözetre vonatkozó igénypontban akkor megengedett az általánosítás egy koncentrációtartományra egy konkrét példában lévő érték alapján, ha a szakember minden további nélkül felismeri, hogy az adott érték nem kötődik olyan szorosan a példában szereplő többi jellemzőhöz, hogy az a találmány szerinti kiviteli alakot egészében véve különleges módon és jelentős mértékben meghatározza.” A Módosítások/Xerox - T 133/85 (OJ EPO 1988,441) döntés egy olyan bejelentésre vonatkozott, amelyben az eredetileg benyújtott leírás nem támasztotta alá az oltalmi igényt, mivel az igénypontban egy, a leírás szerint szükségesjellemző nem szerepelt. Ennek kiküszöbölése céljából a leírást úgy módosították, hogy az adott jellemzőt a leírásban is előnyös jellemzőként tüntették fel. A Tanács a a módosítást a 123. cikkely (2) bekezdésébe ütközőnek
