Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Szimon Tivadarné: A módosítások lehetősége és a feltárás értelmezése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam IV. 1999. augusztus SZIMON TIVADARNÉ A módosítások lehetősége és a feltárás értelmezése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján A hatályos szabadalmi törvény, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) az európaijogharmonizációs törekvések és kötelezettségek jegyében született,*1* mivel Magyarország csatlakozni kíván a Müncheni Egyezményhez [az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-ei Európai Szabadalmi Egyezményhez (EPC)]. Mint ismeretes, jelenleg Magyarország megfigyelői státust foglal el az Európai Szabadalmi Szervezetben. A hatályos szabadalmi törvény szerinti joggyakorlatot az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatának ismeretében, annak fejlődésével párhuzamosan lehet tovább fejleszteni. Az Szt. számos rendelkezése változást jelent az előző szabadalmi törvény (1969. évi II. törvény) rendelkezéseihez képest; ilyen jelentős változás, hogy a bejelentés nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak [Szt. 72. § (1) bek.]. Az Szt. előírja ugyanakkor azt is, hogy a bej elentésben oly módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani [60. § (1) bek.]. Ezért a joggyakorlat egyik kérdése, hogy a bejelentés vizsgálata során a Magyar Szabadalmi Hivatal mit tekint a szabadalmi bejelentésben feltárt tartalomnak. A EPC hasonló rendelkezéseket [123. cikkely (2) bekezdés és 83. cikkely] tartalmazd2* A jelen tanulmányban a módosítások engedélyezhetőségét és a feltárás értelmezését tekintem át az EPO esetjoga, azaz a Műszaki Fellebbezési Tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács döntései alapján, a szakirodalom útmutatásai segítségével; speciálisan a kémiai jellegű találmányokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozom. Az EPO a döntések egy részét publikálja az Európai Szabadalmi Hivatal Hivatalos Folyóiratában (EPO OJ), a publikált döntések mellett megadom a publikálás helyét; a nem publikált döntések az ESPACE LEGAL adatbázisban CD ROM-on férhetők hozzád3* Módosítás-feltárás A EPC 123. cikkelye rendelkezik a módosításokról: (1) A Végrehajtási Szabályzat tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom módosítható. A bejelentő számára minden esetben legalább egy alkalommal módot kell nyújtani arra, hogy a leírást, az igénypontokat vagy a rajzokat saját elhatározásából módosítsa. (2) Az európai szabadalmi bejelentés vagy európai szabadalom módosítás tárgykörében nem lehet bővebb, mint az eredetileg benyújtott szövegezésű bejelentés. (3) Az európai szabadalom igénypontjait a felszólalási eljárás alatt nem lehet úgy módosítani, hogy az oltalom köre bővebb legyen. A 100. cikkely értelmében felszólalás jogalapját képezi, ha az európai szabadalom tárgya bővebb, mint az eredeti szövegezésű bej elentés tartalma, vagy a szabadalmat megosztott bejelentésre nyújtották be és tartalma bővebb, mint a korábbi bejelentésé. Az Útmutató az érdemi vizsgálathoz*4* (a továbbiakban Útmutató) rendelkezései szerint nem jelent új feltárást és így engedélyezhető a bejelentés kiegészítése a technika állására vonatkozó információkkal (Útmutató E VI. 5.3), engedélyezhető a nem egyértelmű meghatározások kézenfekvő (straight forward) tisztázása is. (Útmutató E VI. 5.3, VI. 5.6a). Hibajavításra akkor van lehetőség, ha az eredeti bejelentés alapján nyilvánvaló, hogy hiba történt, és nyilvánvaló az is, hogy a hiba hogyan javítandó (Útmutató E VI. 5.9). A módosítás engedélyezhetőségét befolyásolja az a tényező is, hogy a módosítás a leírás és az igénypontok milyen mértékű újrafogalmazását igényli. Nagymértékű módosítás, például a találmánnyal megoldandó feladat újrafogalmazása abban az esetben engedhető meg, ha a technika állásához tartozó, közeli releváns irat merül fel, amelyről a bejelentő korábban nem tudott. Az elbírálónak azonban meg kell találnia a helyes egyensúlyt aközött, hogy méltányos legyen a bejelentőhöz, de elkerülje, hogy a módosítások keresztülvitele az EPO számára méltánytalanul nagy terhet jelentsen (Útmutató). A módosítások engedélyezhetőségének elbírálásánál először arról kell dönteni, hogy mi tartozik az eredetileg benyújtott bejelentés szövegéhez. Ha a bejelentésre elsőbbséget igényeltek, akkor a bejelentés nem módosítható olyan tárggyal, ami csak az elsőbbséget megalapozó iratban szerepelt, de a bejelentés napján benyújtott bejelentésben nem, azaz az elsőbbségi
