Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 4. szám - Dr. Boruzs Hedvig: Generikus gyógyszerek törzskönyvezése Magyarországon az iparjogvédelem szemszögéből

Generikus gyógyszerek törzskönyvezése Magyarországon az iparjogvédelem szemszögéből 23 a törzskönyvből az előállítók, mert gyártásuk már nem kifizetődő. Újabban azonban néhány csalódott generikus gyártó is visszaretten a magyarországi forgalmazástól a (számukra) alacsony árszint láttán. A magyarországi helyzetet tovább színezi egyrészt, hogy a reprodukciós termékek hatóanyagának eredeti sza­badalma lejárt, és így a megfelelő generikumok is forga­lomba kerültek. Másrészt a reprodukciós termékek egy része „elöregedett”, vagyis azonos hatástani csoporton be­lül új, hatásosabb molekulák jelentek meg (mint pl. a cimetidin esetében). Ezeket a kedvezőtlen hatásokat a ma­gyar gyárak újabb licencek vásárlásával, valamint saját generikus termékeik piacra dobásával ellensúlyozzák. Megjelentek tehát a „hasonmások”, amelyek az olcsó rep­rodukciós termékek helyett olcsó, de jogtiszta gyógyszer­­választékot biztosítanak, sőt még exportra is bőven jut a jó minőségű magyar generikumokból. A hagyományos generikus gyártók (Humanpharma, Pharmavit) mellé fel­zárkóztak a „nagyok” is (a Biogal-Teva, a Chinoin, az Egis, az ICN Hungary, azaz a korábbi Alkaloida és a Richter). Egyetlen bökkenő, hogy gyakran mindegyik azonos ható­anyagú generikumot regisztráltat. Jut bőven mindenkinek alprazolam, fluoxetin, metoprolol. Magyar is, de külföldi is... Felhasznált irodalom A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései, 11. kö­tet (1994) WHO Notice to Applicants (1997) Vízi E. Szilveszter: Medicina Humán farmakológia (1997) A Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisai Magyar Közlöny utolsó 5 évének anyaga Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő (1994-98) Regulatory Affairs Journal utolsó 5 évének anyaga A Scrip folyóirat utolsó 5 évének anyaga

Next

/
Thumbnails
Contents