Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Dr. Boruzs Hedvig: Generikus gyógyszerek törzskönyvezése Magyarországon az iparjogvédelem szemszögéből
Generikus gyógyszerek törzskönyvezése Magyarországon az iparjogvédelem szemszögéből 23 a törzskönyvből az előállítók, mert gyártásuk már nem kifizetődő. Újabban azonban néhány csalódott generikus gyártó is visszaretten a magyarországi forgalmazástól a (számukra) alacsony árszint láttán. A magyarországi helyzetet tovább színezi egyrészt, hogy a reprodukciós termékek hatóanyagának eredeti szabadalma lejárt, és így a megfelelő generikumok is forgalomba kerültek. Másrészt a reprodukciós termékek egy része „elöregedett”, vagyis azonos hatástani csoporton belül új, hatásosabb molekulák jelentek meg (mint pl. a cimetidin esetében). Ezeket a kedvezőtlen hatásokat a magyar gyárak újabb licencek vásárlásával, valamint saját generikus termékeik piacra dobásával ellensúlyozzák. Megjelentek tehát a „hasonmások”, amelyek az olcsó reprodukciós termékek helyett olcsó, de jogtiszta gyógyszerválasztékot biztosítanak, sőt még exportra is bőven jut a jó minőségű magyar generikumokból. A hagyományos generikus gyártók (Humanpharma, Pharmavit) mellé felzárkóztak a „nagyok” is (a Biogal-Teva, a Chinoin, az Egis, az ICN Hungary, azaz a korábbi Alkaloida és a Richter). Egyetlen bökkenő, hogy gyakran mindegyik azonos hatóanyagú generikumot regisztráltat. Jut bőven mindenkinek alprazolam, fluoxetin, metoprolol. Magyar is, de külföldi is... Felhasznált irodalom A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései, 11. kötet (1994) WHO Notice to Applicants (1997) Vízi E. Szilveszter: Medicina Humán farmakológia (1997) A Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisai Magyar Közlöny utolsó 5 évének anyaga Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő (1994-98) Regulatory Affairs Journal utolsó 5 évének anyaga A Scrip folyóirat utolsó 5 évének anyaga