Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Élelmiszer-jelölések és egyéb megjelölések az Európai Bíróság gyakorlatában
20 Dr. Vida Sándor károsult személyek (német importőr, külföldi exportőr) kárigényüket feltehetőleg érvényesíteni tudják a német állammal szemben. II. EGYÉB MEGJELÖLÉSEK Amint az az 1997. évi magyar védjegytörvény indokolásából is ismert, az Európai Bíróság számos esetben foglalkozott a védjegyoltalom által felvetett kérdésekkel a Római Szerződés tükrében. Ez elsősorban abból az aspektusból történt, hogy adott esetben a védjegy által biztosított kizárólagos jog nem akadályozza-e az EK tagállamai közötti termékforgalmat. Különös hangsúlyt kapott ez a kérdés a parallelimporttal kapcsolatosan, amelynek kiterjedt nemzetközi irodalma van, s amellyel egy másik tanulmányban20 magam is foglalkoztam. Ehelyütt - hasonlóképpen a vezető német kommentárhoz21 - az előzőekben ismertetett jogesetekhez némiképpen kapcsolódva, az egyéb olyan, a címkén szereplő adatokat (sonstige Angaben), illetve az ezekkel kapcsolatos néhány ítéletet ismertetek, amelyeket ugyancsak a tagállamok közötti kereskedelem szabadságának, a termékek szabad forgalmának szem előtt tartásával hozott az Európai Bíróság. 6. ,,R a körben ” megjelölés22 A jogvita alapjául szolgáló tényállás szerint az alperes, aki Olaszországban a vér tulajdonságait kimutató szűrőt (Blutfilter) forgalmaz, azt Németországban MIROPORE védjeggyel ellátva hozta forgalomba, ahol is a terméken magán, valamint annak csomagolásán a védjegy mellett az „R a körben” megjelölést is szerepeltette. Minthogy a védjegy Németországban nincs bej egyezve, alperes egyik versenytársa a tisztességtelen verseny elleni törvény (UWG) 3. §-a alapján megtévesztés címén indított pert, amelyben a Müncheni Törvényszék az Európai Bíróság állásfoglalását kérte. Az Európai Bíróság ítéletének indokolásában előrebocsátja, hogy az „R” szimbólum az angol „registered” fogalomra vezethető vissza, s annak feladata, hogy a védjeggyel kapcsolatban közölje, hogy az be van jegyezve, s ennek következtében oltalom alatt áll. Az „R” szimbólum használatát az Amerikai Egyesült Államokban törvény szabályozza, s e szimbólum használata az EK tagállamaiban is széles körben elterjedt. Minthogy a német védjegytörvény az amerikaihoz hasonló rendelkezést nem tartalmaz, így a feltett kérdés elbírálása alkalmával a német versenyjog szabályai mérvadóak. E vonatkozásban irányadó szempont, hogy az esetleges versenyjogi tilalom alkalmas-e atagállamok közötti kereskedelmi forgalom akadályozására. A kérdésre elvileg igennel kell felelni, mivel az ilyen tilalom a védjegyjogosultat, akinek csak az egyik tagállamban van bejegyzett védjegye, arra kényszeríthetné, hogy országonként másmás kiszerelésben hozza forgalomba a terméket, vagy más kereskedelmi csatornákat keressen annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy azok a termékek, amelyeket „R” szimbólummal jelölt meg, ne kerüljenek forgalomba olyan országban, amelyben ez versenyjogilag tilos. Ezért a továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy ilyen rendelkezést a fogyasztók védelme vagy a verseny tisztaságának követelménye indokolttá tesz-e. Még ha abból indulunk is ki, hogy a fogyasztókat vagy azok egy részét megtévesztik abban a vonatkozásban, hogy a védjegy az adott országban be van jegyezve, ez a veszély nem olyan mérvű, amely indokolttá tenné az áruk szabad forgalmának akadályozását. A fogyasztót ugyanis elsősorban a termék tulajdonságai érdeklik, nem pedig az, hogy a védjegy be van-e jegyezve vagy sem. Az az érvelés sem meggyőző, hogy a kifogásolt magatartás megengedettsége esetén a vállalatok azt mérlegelhetnék, hogy védjegyeiket az EK melyik tagországában jelentsék be, s kiválasztanák azt a tagországot, amelyben abejelentés, illetve bejegyzés előfeltételei a legkedvezőbbek. Egyrészt ugyanis a körültekintő piaci szereplők (umsichtige Wirtschaftsteilnehmer), akik tudni akarják, hogy a védjegy be van-e jegyezve vagy sem, ezt a nyilvános védjegylajstromból megállapíthatják. Másrészt aki egy tagállamban védjegyet jegyeztetett be, elsősorban arra törekszik, hogy a védjegyjogi oltalmát biztosítsa. Ezért az „R” szimbólum, ami arra utal, hogy a védjegy be van jegyezve, és ennek folytán oltalmat élvez, csak járulékos vagy kiegészítő jellegű. Mindezekre tekintettel az ítélet rendelkező részében megállapítja, hogy az olyan nemzeti jogszabály, amely nem teszi lehetővé, hogy a piac egyik szereplője az „R a körben” szimbólumot, amely az egyik tagországban bejegyzett védjegyre utal, a másik tagországban nem használhatja, ellentétes a Római Szerződés 30. cikkével. Az ítélethez „európai” szempontból nincs mit hozzáfűzni, annak következtetései meggyőzőek, és ismereteim szerint azokat nem is vitatták. Magyar szempontból ezzel szemben érdemes megjegyezni az alábbiakat. 1. Minthogy Magyarország nem tagja az Európai Uniónak, annak ellenére, hogy a magyar versenyjog az európaival harmonizálva van, véleményem szerint ma még a magyar bíróság más következtetésre jutna, mint az Európai Bíróság. Ezt azért tartom szükségesnek megjegyezni, mert a gyakorlatban elég gyakran felmerülnek a következő kérdések. a) Szabad-e az „R” betűt elhelyezni a terméken, ha a védjegy például csak az USA-ban van bejegyezve, de Magyarországon nincs. Ez nemcsak azért fordul elő, mert az amerikai cég nem jelentette be védjegyét Magyarországon (korábban ez volt a gyakorlat), de azért is előfordulhat, mert a Magyar Szabadalmi Hivatal adott esetben szigorúbb követelményeket állít fel, mint az amerikai, s Magyarországon elutasítják a védjegybejelentést. (Az USA-ban ugyanakkor bejegyzik a védjegyet, mint pl. a Rescue Remedy védjegy esetén, ahol az amerikai bejelentő mind a Fővárosi Bíróságnál, mind a Legfelsőbb Bíróságnál eredménytelenül érvelt.) b) Szabad-e a védjegynél, szabadalomnál olyan megjelölést használni, mint az „R a körben”, vagy a „TM” vagy a „Patent” akkor, amikor a védjegy még nincs bejegyezve, vagy a szabadalom még nincs megadva. Erre a válasz ma természetesen az, hogy az ilyen eljárás versenyjogilag tilos. 2. Változik majd a helyzet, amikor hazánk az EK tagja lesz. Akkor legalábbis abban az esetben, ha a védjegy az
