Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Dr. Boruzs Hedvig: Generikus gyógyszerek törzskönyvezése Magyarországon az iparjogvédelem szemszögéből
Generikus gyógyszerek törzskönyvezése Magyarországon az iparjogvédelem szemszögéből 17 szítménynek kijáró védelem. (Azaz felmerül a szabadalmi oltalmazhatóság kérdése: „Patentability of the Second Therapeutic Indication”.) Az egyes országok illetékes hatóságai, valamint az Európai Gyógyszer-értékelő Hivatal, az EMEA(1I>_ saját hatáskörükben - esetenként mérlegelhetik:- .jelentős” innovációnak021 minősítik-e a nagy horderejű terápiás újítást;- vagy az európai szabadalmakra vonatkozó Müncheni Egyezmény (1973) 52(4) cikkelyében foglaltak, illetve az egyes országok vonatkozó törvényei alapján szabadalmi jogvédelem alá helyezték-e. Ezt követően az új javallat felállítását megalapozó adatok jogvédelmének időtartamát attól az időponttól kell számítani, amikor az új javallat alapján első ízben engedélyezték a tennék forgalomba hozatalát a Közösségen belül. Az OGYI a fenti EU-előírásokat előreláthatólag attól kezdve fogja figyelembe venni, amikor a Közösség tagjává válik, illetve ha ezt megelőzően aktívan részt vállalhat a decentralizált (Mutual Recognation) típusú európai törzskönyvezési eljárásokban. Generikumok rövidített törzskönyvezési eljárása Magyarországon Az OGYI-P-09/93 sz. irányelve, amely 1993. március 1- jétől jelenleg is érvényben van, meghatározza „A generikus gyógyszerek törzskönyvi bejegyzéséhez szükséges dokumentáció”-t. Ha egy generikus gyógyszerkészítmény valóban egyenértékű egy másik, már regisztrált (és forgalomban lévő), azonos hatóanyagot tartalmazó, azonos (vagy alapjában véve hasonló) gyógyszerformájú specialitással, akkor törzskönyvezési eljárása során - a benyújtó kérésére - az értékelésnél figyelembe lehet venni mindazokat az adatokat, ismereteket, amelyeket a korábbi benyújtó a hatóság rendelkezésére bocsájtott, de az Európai Unió országaiban csak abban az esetben, ha eleget tesz a fenti „Data Exclusivity”-nak nevezett 6-10 év periódusnak/13) Magyarországon jelenleg a törzskönyvezéshez erről nem kell nyilatkoznia a benyújtónak. Ez az egyszerűsített törzskönyvezési eljárás (angolul: abridged registration) külön törzskönyvezési kategóriát jelent. Érdemes megjegyezni, hogy nem kizárólag generikumok regisztrálhatók ilyen módon. Ide tartozik például az ismert hatóanyag új gyógyszerformájának törzskönyvezése is, (pl. ha a gyulladáscsökkentő hatású piroxicam kapszulát - pl. Hotemin vagy Feldene - már korábban regisztrálták, a kúp vagy a kenőcs törzskönyvi bejegyzéséhez értelemszerűen nem kell benyújtani a teljes állatkísérletes, preklinikai dokumentációt, csak a gyógyszerformára vonatkozó speciális vizsgálatokat, pl. lokális toleranciavizsgálatot.) Az egyszerűsített generikus törzskönyvezési eljárás lényege, hogy a törzskönyvi bejegyzést megelőző értékelő munka során a törzskönyvezés három alapfeltétele (1 '^European Agency for the Evaluation of Medicinal Products (l2) a 2309/93 (EEC) rendelet függeléke „B” részének harmadik bekezdése alapján (l;) lásd részletesen előbb- minőség,- hatásosság,- relatív ártalmatlanság közül csak a minőséggel foglakozik részletekbe menően. Az orvosbiológiai értékelés az egyenértékűség megállapítása esetén a továbbiakban csak a hivatalos gyógyszerinformáció ellenőrzésére szorítkozik. Az ún. kísérőiratok, (Magyarországon az orvosok, gyógyszerészek tájékoztatását szolgáló Alkalmazási előírás, valamint a közvetlen felhasználóknak szóló Betegtájékoztatók) szövege természetesen nem térhet el lényegesen a referenskészítményétől. A generikum mint hasonmás gyógyszer értékelésének sarkalatos pontja az egyenértékűség megítélése. Legfontosabb ebből a szempontból, hogy a készítmény terápiásán egyenértékű, felcserélhető legyen a referenskészítménynyel, lehetőleg az originalitással, azaz a referenssel megkezdett terápiát a generikummal bármikor problémamentesen folytatni lehessen anélkül, hogy a beteg újabb beállítása szükséges volna. A különböző, elsősorban in vivo, valamint in vitrof,4> egyenérékűségi vizsgálatok csak eszközt jelentenek a terápiás egyenértékűség megállapítására. A megfelelő minőségű (stabilitás, szennyezettségi profil stb.) generikum esetén a hatóanyag-felszabadulás egyenértékűségét kell bizonyítani, in vivo módszerrel, hiszen ez az alapja az azonos farmakológiai hatás kiváltásának.- A legtöbb esetben farmakokinetikai, azaz bioegyenértékűségi vizsgálatot kell végezni. Ez esetben legfontosabb a maximális plazmakoncentráció (cmax), az ennek eléréséhez szükséges időtartam (tmax), és az ún. (vérszint) görbe alatti terület (AUC) meghatározása.- Ritkábban farmakodinámiás vizsgálat végezhető, ha a hatóanyag jól mérhető farmakológia hatást vált ki (pl. vémyomásváltozások).- Összehasonlító terápiás vizsgálatnak akkor van jelentősége, ha a két korábbi típus nem kivitelezhető. Az OGYI 1993-ban kiadott irányelve lényegében összhangban van a WHO újabb keletű, 1994-es szabályozásával, hiszen ennek kidolgozásában Intézetünk is részt vett/* 2 14 15) Magyarországon a generikumok törzskönyvezése megfelel a jelenleg elfogadott nemzetközi előírásoknak, azonban várható a generikumok iránt támasztott követelmények szigorítása. Az USA-ban például új típusú bioegyenértékűségi vizsgálatokat („Popular and individual bioequvalecy studies”) terveznek bevezetni. Ezekre az jellemző, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb a vizsgálatba bevont egészséges önkéntesek száma és nem elegendő egyetlen, keresztezett vizsgálat, hanem több kezelési periódus szükséges, megfelelő „wash out” (kiürülési) fázisok közbeiktatásával. A bonyolultabb matematikai kiértékelő apparátus is a vizsgálatok nagyobb megbízhatóságát szolgálja. Mindez lényegesen megnehezíti, sőt akár lehetetlenné is teheti egyes generikumok törzskönyvezését. Európában azonban egyelőre nem tervezik ezen előírások átvételét. (14) In vitro egyenértéküségi vizsgálat csak kivételesen fogadható el önmagában. Bizonyos gyógyszerformák esetén a hatóanyag-felszabadulás egyenértékűségére minden vizsgálat nélkül következtetni lehet (pl. segédanyagot nem tartalmazó vizes oldatok, iv. injekció vagy orális beadás céljára). (15) Magyarországot az OGYI főigazgatója, Dr. Paál Tamás képviselte.
