Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Sili Dóra: A választottbíráskodás; a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központja
A választottbíráskodás; a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központja 11 „A WIPO közvetítő tevékenysége” címen az Iparjogvédelmi Szemle 1997. évi augusztusi számában már bővebben írtam e jogintézményről. Választottbíráskodás A választottbíráskodási eljárásban a választottbírónak vagy a Tanácsnak joga van a vitában álló felekre kötelező erejű döntést hozni. Ebben tehát több, mint a közvetítés. Az eljárás menetét, az eljáró Tanács hatáskörét, a felek jogait és kötelességeit részletesen szabályozza a WIPO Választottbírósági Szabályzata. A feleknek joguk van a választottbírák számát is meghatározni. Ha nem élnek ezzel a lehetőségükkel, akkor a Szabályzat szerint a Központ jelöl ki egy választottbírót, vagy ha az ügy körülményei azt kívánják meg, akkor három bíróból álló Tanácsot. A felek a választottbíráskodási eljárás nyelvét is szabadon megválaszthatják, ellenkező esetben a Szabályzat alapján a választottbírósági záradék vagy megállapodás nyelvére és az adott ügy összes körülményére tekintettel a Tanács állapítja meg. Az alkalmazandó jogot is a felek kötik ki. Ennek hiányában az eljáró Tanács azt a jogot alkalmazza, amelyet a legmegfelelőbbnek tart. A felek írásban - egy külön szerződés vagy egy alapszerződéshez kapcsolódó klauzulában — alávetik magukat a választottbírósági eljárásnak. Ha az alapszerződés érvénytelenné is válik, a klauzula attól függetlenül érvényben marad. A választottbíróság a kérelem beérkezte után először megvizsgálja hatáskörét és dönt annak meglétéről, illetve hiányáról. A választottbírák kijelölését a 78 cikkelyből álló Szabályzat 22. cikkelye taglalja. Kifogást lehet emelni a választottbírák vagy az elnök személyével szemben. A felek közvetlenül vagy képviselőik útján vehetnek részt az eljárásban. Az eljárás módját a 38. cikkelytől taglalja a Szabályzat. A keresetlevél benyújtásával indul meg az eljárás. Az alperesnek azt megküldi a Központ, aki arra válasziratot köteles előterjeszteni. A kereset és a védekezés az eljárás során módosítható. A tárgyalást a választottbírák készítik elő és megidézik a feleket a tárgyalásra. A tárgyalás nem nyilvános. Az alperes viszontkeresetet is előterjeszthet és beszámítási kifogással is élhet. A felek kötelesek bizonyítani állításaikat. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az eljárást érdemi döntést tartalmazó ítélettel vagy egyezséget jóváhagyó végzéssel fejezik be az eljárás megindítását követő maximum 9 hónapon belül. A feleknek joguk van az ítélet kiegészítését és kijavítását kérni a kézbesítéstől számított 30 napon belül. Az ítélet kötelezi a feleket az abban foglaltak teljesítésére, és általában nem lehet megtámadni rendes bíróság előtt. Általában a nemzetközi választottbírósági eljárás során hozott döntéseket a felek önként végrehajtják. Néhány esetben szükséges a választottbírósági ítéletek végrehajthatósága szempontjából bírósági elismerés az 1958. évi New York-i Egyezmény alapján. A Szabályzat alapján a Központnak hat fő feladata van a választottbíráskodással kapcsolatosan: a) Biztosítja a választottbírósági megállapodás alapján az eljárás gördülékeny lefolyását és kérelemre a Tanács felállítását; így különösen- írásban fenntartja a felek között a kapcsolatot a Tanács megalakulásig,- kijelöli a választottbírót, ha a felek nem tették meg és- megállapítja a választottbíró díjazását. b) Ellenőrzi a határidők betartását, különösen ha a Szabályzat által előírt valamelyik határidőt hosszabbítják meg. A Szabályzat alapján a Tanácsnak egy státuszjelentést kell készítenie a Központ felé, ahol az eljárás még nem fejeződött be vagy arra nem tűztek még ki határidőt. c) A Központ a Tanácsot felszólíthatja, hogy minél előbb hozza meg döntését. Ha esetleg kifogás merül fel a választottbírókkal vagy az egész Tanáccsal szemben, akkor döntés végett a Központ a WIPO Választottbírósági Konzultatív Bizottságához fordul. A feleket értesítik ennek a Bizottságnak az összetételéről. d) Ha a felek kívánják, akkor a Központ adminisztratív támogató szolgáltatást nyújt számukra, pl. a tárgyalóterem, pihenésre és felkészülésre szolgáló szobák, tolmács, titkárnő és szükséges műszaki berendezések biztosítása. A termek és szobák ingyen állnak rendelkezésre a WlPO-nál. A többi szolgáltatásért kell csak fizetni. e) A Központ a felektől előleget kér a költségek fedezetére. Kétféle díjat kell fizetni a választottbírósági eljárás adminisztratív költségeinek fedezetére. Az egyik a regisztrációs díj, amelyet a vitás ügy értéke (a perérték) alapján számolnak ki, és a felperes fizeti meg a keresetlevél benyújtásakor. A másik egy adminisztrációs díj, amit szintén a perérték alapján kalkulálnak ki és vagy a felperes vagy az alperes fizeti meg az ellenkérelme alapján. A díjak kiszámításának alapját egy díjtáblázat képezi, amely a következőket tartalmazza. A regisztrációs díj összege: 1 000 000 USA dollár perértékig: 1000 USA dollár, 10 000 000 USA dollárig: 2000 USA dollár. Az adminisztrációs díj: 100 000 USA dollár perértékig: 1000 USA dollár, 1 000 000 USA dollár perértékig: 1000 USA dollár, + 0,40 % (a 100 000 USA dollár feletti perértéknek), 5 000 000 USA dollár perértékig: 4600 USA dollár, + 0,20 %, 20 000 000 USA dollár perértékig: 12 600 USA dollár, + 0,10%, 20 000 000 USA dollár felett: 27 600 USA dollár, + 0,05 %. Általában az alkalmazandó jog alapján határozzák meg a felek a választottbíráskodás helyszínét. Ez bárhol lehet a világon. Ha a felek nem állapodnak erről meg, akkor a Központ határozza meg a helyszínt a felek állampolgársága, székhelye és az ügy körülményei figyelembevételével. Gyorsított választottbírósági eljárás A WIPO Választottbírósági Szabályzata alapján bonyolítják le ezt a speciális választottbírósági eljárást is. „Egyezményes választottbíráskodásnalé' is szokták nevezni. A választottbíróságra vonatkozó rendelkezések néhány módosítással szabályozzák ezt az eljárást, amely még gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb.
