Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Sili Dóra: A választottbíráskodás; a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központja

10 Dr. Sili Dóra - Az élj árások idő- és költségkímélők. Az élj árások azon­nal elkezdődhetnek a kérelem benyújtása után, itt nin­csenek olyan ügyhátralékok, mint a rendes bíróságokon.- A felek önállóan állapíthatják meg az anyagi eljárási jogot és az eljárás nyelvét. így az adott körülményekhez és saját igényeikhez a legjobban illeszkedő eljárást ál­lapíthatják meg.- A nemzetközi választottbíráskodásból nőttek ki ezek a típusú speciális eljárások, amelyek semlegesek a felek jog- és intézményrendszerétől és nyelvétől. Az eljárá­sokat a WIPO Választottbírósági Központja igazgatja, amely egy titkársággal rendelkező nemzetközi szerve­zet részét képezi. Ráadásul a felek az eljárás helyét is szabadon választhatják meg.- Nagy tudású szakemberekből kerülnek ki a közvetítők és a választottbírók.- Az eljárást végig bizalmasan kezelik, különösen akkor, ha üzleti titkok is részét képezik a vitás ügyeknek.- Egységes és egyfokú eljárásokról van szó. Kinek ajánlhatók ezek az eljárások? Mindenki számára nyitva áll a lehetőség, hogy a Központ­nál eljárást kezdeményezzen. A Központ területi és sze­mélyi hatálya azon államokra és azok állam polgáraira terjed ki, amelyek a WIPO égisze alá tartozó valamely egyezménynek a tagjai. Magán- és jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok indíthatnak eljárást a Központnál. Államhatalmi szerv is lehet az ilyen eljárásban, ha a másik fél írásban kijelenti, hogy aláveti magát ennek az eljárásnak. Milyen fajta vitákat érdemes ilyen eljárásokban rendezni? Főleg a szellemi tulajdonokkal kapcsolatos vitás ügyek rendezésére ajánlja a Központ ezeket a vitarendezési eljá­rásokat. Ha az adott ügyek nem kifejezetten szellemi al­kotásokkal kapcsolatosak, akkor is igénybe lehet venni ezt a fórumot. Mikor van helye ilyen eljárásnak? Kétféle módon lehet vitás ügyeket a Központ elé utalni.- A felek a szerződésüket egy záradékkal látják el, amely­ben kikötik, hogy minden jövőbeni esetleges szerződés­ből eredő vitájukat a Központ elé viszik. Ilyen záradékra mintát is ad a Központ.- A felek egy már létező vitás ügy elrendezése kapcsán szerződésben állapodnak meg, hogy a Központhoz for­dulnak. A Központ az ilyen szerződésekre is mintával szolgál. Jogsegélyszolgálat a) Célok Viták nemcsak gyártók és kereskedők vagy licenciaadók és -vevők közötti szerződésekkel kapcsolatban, hanem olyanok között is keletkeznek akik nem kötöttek szerző­dést egymással. Az utóbbira a szellemi alkotások jogával kapcsolatos bitorlásos ügyek a legjellemzőbbek. Az ilyen ügy, mivel nincs szerződéses jogviszony a felek között, gyakran csak formális kommunikációra korlátozódik, amelyben mindenki mondja a maga igazát, nem hajlandó­ak közelíteni egymás álláspontjához és nem akarnak en­gedni a másik javára. Ilyen esetekben olyan előnyös eljá­rást kell keresni, amely rugalmasabb, mint a rendes bíró­sági eljárás és segít a felek eltérő véleményének közelíté­sében. A Jogsegélyszolgálat ezt a célt szolgálja. A felek - a Központ közreműködésével - megállapodnak abban, hogy vitás ügyüket a Központ elé viszik. b) A működés módja A Jogsegélyszolgálat mindenki számára nyitva áll. A Jog­segélyszolgálat főleg azoknak nyújt hasznos segítséget, akik nem állnak üzleti kapcsolatban egymással, de egyre több egymással szerződésben álló fél is ide fordul. Az utóbbiak így próbálnak konszenzusra jutni a köztük fenn­álló szerződés értelmezésében, vagy a lehetséges értelme­zési módozatok megállapításában. A Jogsegélyszolgálat teljesen informális. Nem kell spe­ciális kérelmet beterjeszteni a Központhoz. A Központ - az egyik fél kívánságára - arra törekszik, hogy egy talál­kozót hozzon össze a felek számára, ahol a felek nevét, kapcsolatuk és vitájuk főbb adatait, rövid leírását, és ha van, képviselőik nevét is megadják. A Jogsegélyszolgálat bizalmasan jár el, vagyis a tudo­mására jutott adatokat, tényeket szigorúan bizalmasan ke­zeli; nem vesznek feljegyzőkönyvet a Központban létre­jövő találkozón elhangzottakról. A találkozókat a Központ szervezi meg és bonyolítja le a felek jogait tiszteletben tartva. A felek kérésére aláírnak egy nyilatkozatot, hogy az ott elhangzottakat a későbbiek­ben nem használják fel semmilyen eljárásban. A Jogsegélyszolgálat önkéntes jellegű. Ez azt jelenti, hogy a Központhoz forduló fél bármikor visszaléphet és a másik fél sem köteles együttműködni, és nem köteles meg­jelenni a találkozón sem. A Központ nem kér díjat ezért a segítségnyújtásért. Ha viszont a Központ által létrehozott találkozó Genfen kívül zajlik le, akkor az utazási és ellátási költségeket egyenlő részben a feleknek (hacsak másként nem állapodnak meg) kell állnia. c) Előnyök A Jogsegélyszolgálat semleges fórum, segítségével olyan informális kommunikációt bonyolíthatnak le a felek, ami­lyet sehol máshol. Ha a találkozó létrej ön, akkor lehetőség teremtődik arra, hogy a felek rangsorolják javaslataikat, vitájuk békés le­zárásának és esetleg a kompromisszum létrehozásának lé­péseit is megállapíthatják, így elkerülve egy formális eljá­rást. A felek az egész eljárást ellenőrzésük alatt tarthatják. Közvetítés A közvetítés - amely a világ sok részén mint „ békítés ” ismeretes - nagy történelmi múlttal rendelkezik a diplo­mácia területén. Az utóbbi években megnőtt a közvetítő tevékenység fontossága a kereskedelmi életben. Jelentőségének megnövekedése egyrészt annak tulajdo­nítható, hogy a más típusú eljárások sokkal költségeseb­bek és sokkal hosszadalmasabbak, másrészt az ügyfelek az egész közvetítői eljárás felett teljes ellenőrzési joggal bírnak. A közvetítés nagyarányú sikerét bizonyítja az is, hogy a döntést mindkét fél elfogadja és önként végrehajtja.

Next

/
Thumbnails
Contents