Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, I. rész
16 Dr. Palágyi Tivadar sorban az ő érdemük az is, hogy a pártállami diktatúra éveiben is viszonylag magas volt a magyar vállalatok által itthon és külföldön benyújtott szabadalmi bejelentések és megszerzett szabadalmak száma. Azt is tényként könyvelhetjük el, hogy a magyar szabadalmi ügyvivői kar képzettsége és szaktudása fontos szerepet játszott annak az 1969. évi II. törvénynek az előkészítésében, amely annak idején nemzetközi viszonylatban is megállta a helyét és túlmutatott az akkori szocialistajogviszonyokon. A Magyar Ipaijogvédelmi Egyesület által létrehozott munkabizottság zömmel szabadalmi ügyvivő tagjainak számos javaslata bekerült a törvénybe, jóllehet ajogalkotási munkát vezető Igazságügyi Minisztérium abban az időben még kevésbé helyezett súlyt arra, hogy a törvényalkotás folyamatába az érdekelt szakmai köröket is bevonja. Az 1995. évi új szabadalmi törvényt előkészítő minisztériumi kodifikációs bizottságnak viszont már két szabadalmi ügyvivő tagja is volt: dr. Gödölle István és e cikk szerzője. Fentebb közöltem számszerű adatokat arról, hogy az elmúlt száz évben hogyan alakult a szabadalmi ügyvivők létszáma. Jelenleg az ötszázat is meghaladja a szabadalmi ügyvivői lajstromba bejegyzett ügyvivők száma. A Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1998. novemberi számában tette közzé a Szabadalmi Ügyvivői Kamara 1998. november 1-jei állapot szerinti névsorát, amely 232 nevet tartalmazott. Ezek a számok önmagukban nem engednek ugyan következtetni az ügyvivői kar szakmai színvonalára, de egy megállapítást mindenképpen lehetővé tesznek, mégpedig azt, hogy a magas ügyvivői létszám, illetve a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést megszerzett, műszaki, illetve jogi alapképzettségű szakemberek ennél is jóval nagyobb száma országos szinten bizonyára hozzájárul az iparjogvédelmi kultúra színvonalának emeléséhez. Azt pedig talán szakmai elfogultság nélkül mondhatom, hogy az ügyvivői tevékenységet folytató szabadalmi ügyvivők között jó páran vannak, akiknek a neve és szakmai munkája nemzetközileg is ismert. Neveket itt külön nem sorolok fel, mert ez amúgy sem a kortárs feladata, de két szabadalmi ügyvivő kolleginát a szakmai hagyomány őrzőjeként kivételesen név szerint is megemlítek: az egyik a Danubiánál dolgozó Kalmár Henriette, a másik az S.B.G.& K. Nemzetközi Szabadalmi Iroda tagja, Bátiné Somlai Mária; az előbbi Kalmár László lánya és Kalmár Jakab unokája, míg az utóbbi Somlai Tibor lánya és Schön Fülöp unokája. Remélem, hogy példájuknak ajövőben is lesznek követői. Végül olyan tényezőként, amelynek lényeges szerepe lehet a magyar ügyvivői kar megfelelő szakmai színvonalának kialakításában, megemlítem a szabadalmi ügyvivői vizsgákra vonatkozó szigorú előírásokat, bár itt megjegyzem, hogy az ügyvivői munkára különösen érvényes a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Az ügyvivői vizsgakövetelményekről a 2. fejezet végén adott áttekintésből kitűnik, hogy az ügyvivői jogosítvány megszerzése sohasem volt könnyű feladat. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a magyar szabadalmi ügyvivők nemzetközi összehasonlításban is megállták és ma is megállják a helyüket, sőt ajelenleg hatályos ügyvivői törvény és vizsgarendelet alapján működési jogosítványt szerző ügyvivők feltehetőleg még könnyebben vehetik majd fel a versenyt külföldi kollégáikkal is. A jelenlegi ügyvivői kar tehát nem méltatlan követője a régi hagyományoknak. (A tanulmány második része az Iparjogvédelmi Szemle áprilisi számában fog megjelenni.) Jegyzetek '■ Vékás G.: ,,Az iparjogvédelem szakembereiről”. A magyar iparjogvédelem 75 éve, OTH, 60. oldal (1971) 2' 1895. évi XXXVII. törvény 3 JELENTÉS a m. kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről (1896-1906), Budapest, Pallas RészvénytársaságNyomdája, 188. oldal (1907) A Almay Gy.: ,,A szabadalmi ügyvivőkről”, I. rész, Újítók Lapja, XIX. évf., 17. szám, 15. oldal (1967) 5 Vékás G., ibid.. 68. oldal 6 Szabadalmi Közlöny XXIV. évf., 18. szám, 367. oldal (1919) 1 Almay Gy., ibid., 16. oldal 8' Újítók Lapja XIX. évf. 16. szám, 3. oldal (1967) q‘ Újítók Lapja XIX. évf., 19. szám, 8. oldal (1967) 10 Vékás G., ibid., 77. oldal 1969. évi II. törvény l2' 1969. évi IX. törvény 13 Almay Gy.: „A szabadalmi ügyvivőkről”, III. rész, Újítók Lapja, XIX. évf., 19. szám, 14. oldal (1967) l4' Vékás G., ibid., 80. oldal 15 1995. évi XXXII. törvény 16 Vékás G., ibid., 71. oldal l7' Somorjay O.: „A magyar kir. szabadalmi bíróság”, kézirat (1996) 18 Kalmár Jakab magánlevele ifj. dr. Szmerlnik István szabadalmi bíróhoz (1936) 19 Kosa Zs.: „A magyar szabadalmi törvények magyarázata”, Politzer Zsigmond és Fiai, Budapest, 332. oldal (1911) 20 Tábori M.: „Kimutatás a hites szabadalmi ügyvivőkről az 1896. 06. 01. és 1960. 12. 21. közötti időben” (1990).
