Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, I. rész

16 Dr. Palágyi Tivadar sorban az ő érdemük az is, hogy a pártállami diktatúra éveiben is viszonylag magas volt a magyar vállalatok által itthon és külföldön benyújtott szabadalmi bejelentések és megszerzett szabadalmak száma. Azt is tényként könyvelhetjük el, hogy a magyar szabadal­mi ügyvivői kar képzettsége és szaktudása fontos szerepet játszott annak az 1969. évi II. törvénynek az előkészítésében, amely annak idején nemzetközi viszonylatban is megállta a helyét és túlmutatott az akkori szocialistajogviszonyokon. A Magyar Ipaijogvédelmi Egyesület által létrehozott munkabi­zottság zömmel szabadalmi ügyvivő tagjainak számos javas­lata bekerült a törvénybe, jóllehet ajogalkotási munkát veze­tő Igazságügyi Minisztérium abban az időben még kevésbé helyezett súlyt arra, hogy a törvényalkotás folyamatába az érdekelt szakmai köröket is bevonja. Az 1995. évi új sza­badalmi törvényt előkészítő minisztériumi kodifikációs bi­zottságnak viszont már két szabadalmi ügyvivő tagja is volt: dr. Gödölle István és e cikk szerzője. Fentebb közöltem számszerű adatokat arról, hogy az elmúlt száz évben hogyan alakult a szabadalmi ügyvivők létszáma. Jelenleg az ötszázat is meghaladja a szabadalmi ügyvivői lajstromba bejegyzett ügyvivők száma. A Sza­badalmi Ügyvivői Kamara elnöke a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1998. novemberi számában tette közzé a Szabadalmi Ügyvivői Kamara 1998. november 1-jei ál­lapot szerinti névsorát, amely 232 nevet tartalmazott. Ezek a számok önmagukban nem engednek ugyan következtet­ni az ügyvivői kar szakmai színvonalára, de egy megálla­pítást mindenképpen lehetővé tesznek, mégpedig azt, hogy a magas ügyvivői létszám, illetve a felsőfokú ipar­­jogvédelmi szakképesítést megszerzett, műszaki, illetve jogi alapképzettségű szakemberek ennél is jóval nagyobb száma országos szinten bizonyára hozzájárul az ipar­­jogvédelmi kultúra színvonalának emeléséhez. Azt pedig talán szakmai elfogultság nélkül mondhatom, hogy az ügyvivői tevékenységet folytató szabadalmi ügyvivők kö­zött jó páran vannak, akiknek a neve és szakmai munkája nemzetközileg is ismert. Neveket itt külön nem sorolok fel, mert ez amúgy sem a kortárs feladata, de két szabadal­mi ügyvivő kolleginát a szakmai hagyomány őrzőjeként kivételesen név szerint is megemlítek: az egyik a Danubi­­ánál dolgozó Kalmár Henriette, a másik az S.B.G.& K. Nem­zetközi Szabadalmi Iroda tagja, Bátiné Somlai Mária; az előbbi Kalmár László lánya és Kalmár Jakab unokája, míg az utóbbi Somlai Tibor lánya és Schön Fülöp unokája. Remélem, hogy példájuknak ajövőben is lesznek követői. Végül olyan tényezőként, amelynek lényeges szerepe lehet a magyar ügyvivői kar megfelelő szakmai színvona­lának kialakításában, megemlítem a szabadalmi ügyvivői vizsgákra vonatkozó szigorú előírásokat, bár itt megjegy­zem, hogy az ügyvivői munkára különösen érvényes a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Az ügyvivői vizsgakö­vetelményekről a 2. fejezet végén adott áttekintésből kitű­nik, hogy az ügyvivői jogosítvány megszerzése sohasem volt könnyű feladat. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a magyar sza­badalmi ügyvivők nemzetközi összehasonlításban is meg­­állták és ma is megállják a helyüket, sőt ajelenleg hatályos ügyvivői törvény és vizsgarendelet alapján működési jogosítványt szerző ügyvivők feltehetőleg még könnyeb­ben vehetik majd fel a versenyt külföldi kollégáikkal is. A jelenlegi ügyvivői kar tehát nem méltatlan követője a régi hagyományoknak. (A tanulmány második része az Iparjogvédelmi Szemle áprilisi számában fog megjelenni.) Jegyzetek '■ Vékás G.: ,,Az iparjogvédelem szakembereiről”. A magyar iparjog­­védelem 75 éve, OTH, 60. oldal (1971) 2' 1895. évi XXXVII. törvény 3 JELENTÉS a m. kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről (1896-1906), Budapest, Pallas RészvénytársaságNyomdája, 188. ol­dal (1907) A Almay Gy.: ,,A szabadalmi ügyvivőkről”, I. rész, Újítók Lapja, XIX. évf., 17. szám, 15. oldal (1967) 5 Vékás G., ibid.. 68. oldal 6 Szabadalmi Közlöny XXIV. évf., 18. szám, 367. oldal (1919) 1 Almay Gy., ibid., 16. oldal 8' Újítók Lapja XIX. évf. 16. szám, 3. oldal (1967) q‘ Újítók Lapja XIX. évf., 19. szám, 8. oldal (1967) 10 Vékás G., ibid., 77. oldal 1969. évi II. törvény l2' 1969. évi IX. törvény 13 Almay Gy.: „A szabadalmi ügyvivőkről”, III. rész, Újítók Lapja, XIX. évf., 19. szám, 14. oldal (1967) l4' Vékás G., ibid., 80. oldal 15 1995. évi XXXII. törvény 16 Vékás G., ibid., 71. oldal l7' Somorjay O.: „A magyar kir. szabadalmi bíróság”, kézirat (1996) 18 Kalmár Jakab magánlevele ifj. dr. Szmerlnik István szabadalmi bíró­hoz (1936) 19 Kosa Zs.: „A magyar szabadalmi törvények magyarázata”, Politzer Zsigmond és Fiai, Budapest, 332. oldal (1911) 20 Tábori M.: „Kimutatás a hites szabadalmi ügyvivőkről az 1896. 06. 01. és 1960. 12. 21. közötti időben” (1990).

Next

/
Thumbnails
Contents