Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, I. rész
A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon -1. 11- bírósági eljárás és gyakorlat védjegy- és ipari mintaoltalmi ügyekben,- a vállalati iparjogvédelmi szervezet tevékenysége,- az iparjogvédelmi képviselet szabályai. Az alábbi tárgyakból csak az előadásokat kell meghallgatni:- az iparjogvédelem fogalma és jelentősége,- tudománypolitikai ismeretek,- gazdaságpolitikai ismeretek,- a műszaki alkotóképesség fejlesztése. A tanfolyamon tehát összesen huszonegy tárgyat oktattak, és azok közül tizenkét olyan tárgyból kellett vizsgázni, amelyek anyaga együttesen felölelte a korábban az ügyvivői vizsgára előírt tudásanyag jelentős részét; ilyen vonatkozásban elsősorban a fontosabb nemzetközi szerződések oktatásának hiánya volt kifogásolható. A szabadalmi ügyvivői vizsgát ismét bevezeti és részletesen szabályozza az 1995. évi XXXII. törvény, valamint az ipari és kereskedelmi miniszter 76/1995. (XII. 29.) IKM számú rendelete. A Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság (a továbbiakban: Vizsgabizottság) elnökből és tizennégy tagból áll. Elnöke a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. Hét tagját a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökségének javaslatára a szabadalmi ügyvivők közül, hét tagját pedig jogi képzettséggel, illetve felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyek közül az MSZH elnöke nevezi ki három évre. A Vizsgabizottság a szabadalmi ügyvivői vizsgán az elnökből és négy tagból álló tanácsban jár el. Elnöke a vizsgán eljáró tanácsba legalább két szabadalmi ügyvivő tagot hív meg. A szabadalmi ügyvivői vizsgára bocsátás a Vizsgabizottság elnökétől kérhető. A kérelemben nyilatkozni kell a kérelmező magyar állampolgárságáról és magyarországi lakóhelyéről. A kérelemhez mellékeim kell a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványát; mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevelének másolatát; felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítéséről kiállított bizonyítványának másolatát; valamint szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlatáról a Szabadalmi Ügyvivői Kamara igazolását. Egyidejűleg be kell fizetni a vizsgadíjat, amelynek összege a közalkalmazotti illetményalap fele. A szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyai a következők: a) a magyar szabadalmi, használati mintaoltalmi és újítási jog, a polgári törvénykönyv által védett, de külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotások és a vagyoni értékű műszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok (know-how) védelme; b) a magyar védjegyjog és az egyéb árujelzők oltalma, az ipari mintaoltalmi és a topográfiaoltalmi jog, a szoftver szerzői jogi védelme és a tisztességtelen piaci magatartás tilalma; c) külföldi és nemzetközi iparjogvédelem; d) az iparjogvédelemmel kapcsolatos egyéb - polgári, anyagi és eljárási jogi, államigazgatási, pénzügyi, szabálysértési, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi - ismeretek és a szabadalmi ügyvivői hivatásra vonatkozó szabályozás. A szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyainak körébe tartozó hazai és külföldi jogszabályok, illetve nemzetközi szerződések jegyzékét a Vizsgabizottság közzéteszi a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. A vizsgázónak a fentebbi a) és b) pontokban meghatározott tárgyakból írásbeli és szóbeli, a többi tárgyból pedig szóbeli vizsgát kell tennie. Az ügyvivői vizsga szóbeli részét úgy kell kitűzni, hogy az az írásbeli részt követő harmadik és tizedik nap közé essen. A szabadalmi ügyvivői vizsga írásbeli részén a vizsgázónak tárgyanként egy-egy feladatot kell kidolgoznia. A fentebbi a) pontban meghatározott tárgyból olyan írásbeli feladatot kell adni, amely igazodik a vizsgázó műszaki alapképzettségéhez, továbbá amelynek megoldása során egy - a vizsgázó által választott, a nemzetközi kapcsolatokban általánosan használt - idegen nyelven írott közlést értékelni kell. Az írásbeli vizsgafeladatok kidolgozására egyhuzamban hat órát kell biztosítani. A vizsgázó az írásbeli vizsgán más személlyel nem érintkezhet, viszont jogszabályokat, szakkönyveket, szótárakat használhat. A szabadalmi ügyvivői vizsga szóbeli része nyilvános, azon a vizsgázónak válaszolnia kell a Vizsgabizottság elnöke és tagjai által feltett kérdésekre. Valamennyi tárgyból kell kérdéseket feltenni. A vizsga szóbeli része elmarad, ha a vizsgázó mindkét tárgyból eredménytelenül kísérelte meg írásbeli feladatának megoldását. A Vizsgabizottság a szóbeli vizsga befejezése után, az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes értékelése alapján zárt ülésben szótöbbséggel határoz a vizsga elfogadásáról és minősítéséről, majd a határozatot az elnök a vizsgázó előtt nyilvánosan kihirdeti. A Vizsgabizottság akkor fogadja el a vizsgát, ha meggyőződött arról, hogy a vizsgázó elsajátította a szabadalmi ügyvivői működéshez szükséges ismereteket, és azokat szóban és írásban egyaránt alkalmazni tudja. A vizsga minősítése a vizsgázó tudásától függően: „kiválóan megfelelt”, Jól megfelelt” vagy „megfelelt”; az el nem fogadott vizsga minősítése: „nem felelt meg”. Aki egy vagy két tárgyból tett sikertelen vizsgát, az adott tárgy(ak)ból pótvizsgát, aki pedig kettőnél több tárgyból vizsgázott sikertelenül, valamennyi tárgyra kiterjedő ismétlővizsgát tehet. Pótvizsgára vagy ismétlővizsgára bocsátás iránti kérelem a sikertelen vizsga napjától számított három hónap elteltével és egy éven belül nyújtható be a Vizsgabizottság elnökéhez. A kérelemmel egyidejűleg be kell fizetni a vizsgadíjat. A sikertelen pótvizsgát követően ismétlővizsga, a sikertelen ismétlővizsga után pedig egy alkalommal újabb ismétlővizsga tehető. A miniszteri rendelet tehát a szabadalmi ügyvivői vizsgára bocsátás feltételéül szabja a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés elnyerését, és egyes tárgyakból írásbeli és szóbeli, más tárgyakból pedig csak szóbeli vizsgát ír elő. További, teljesen új követelmény a legalább hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlat igazolása. Az ipari és kereskedelmi miniszter 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelete szabályozza az iparjogvédelmi szakképesítés megszerzését. E rendelet szerint felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés az MSZH által rendezett tanfolyam keretében, az előírt szakvizsga letételével szerezhető. A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokat az MSZH közvetlenül, illetve oktatási vagy más intézmény tanfolyamszervezőként való bevonásával működteti.
