Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő: Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta s védjegyjog területéről
42 Dr. Palágyi Tivadar Szerződéshez (PCT) való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően az Egyesült Arab Emirátusok 1999. március 10-én a PCT 99. tagországává vált. Ettől az időponttól kezdve az Egyesült Arab Emirátusokat nemzetközi bejelentésekben meg lehet jelölni és ki is lehet választani. B) Az Egyesült Arab Emirátusok kormánya aláírta az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozást (TRIPS), és csatlakozni kíván a Kereskedelmi Világszervezethez. Ennek következtében az ország kormánya tervezetet dolgoztatott ki a szabadalmi törvény módosítására, mert ajövőben oltalmat kívánnak biztosítani gyógyszerekre és gyógyászati termékekre is, amelyek jelenleg ki vannak zárva a szabadalmi oltalomból. 6. Európai Szabadalmi Egyezmény Az Európai Szabadalmi Hivatal Tanácsadó Testületé 1999.január 19-én úgy döntött, hogy anyolc csatlakozásra váró ország, így Magyarország számára is a csatlakozási lehetőséget 2002. július 1-jétől nyitja meg. Ez az időpont másfél évvel későbbi az 1998-ban közölt, 2001. január 1-jei időpontnál. 7. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Hivatalnál fizetendő illetékek 1999. július 1-jétől az alábbi módon tovább csökkennek:- a kutatási díj összege 1350 DEM-re (1700 DEM-ről),- a nemzetközi kutatási díj összege 1800 DEM-re (2200 DEM-ről),- a megjelölési díjak maximális összege 1050 DEM-re (2700 DEM-ről), mert a hét országot meghaladó megjelölésekért nem kell díjat fizetni. 8. Európai Unió A) Az Európai Bizottság 1999. február 12-én közzétette azt a tervét, amely lehetővé tenné, hogy egyetlen szabadalmi bejelentéssel lehessen az Európai Unió 15 tagállamára érvényes oltalmat szerezni. Egyúttal azt is közölték, hogy a számítógép-szoftverprogramokra vonatkozó találmányok szabadalmi oltalmára is javasolni fognak irányelveket. Egy 1999. február 15-i sajtókonferencián Mario Monti, belső piaci biztos (Internal Market Commissioner), akinek a hivatala fogja kidolgozni a vonatkozó irányelveket, az alábbi kijelentést tette: „Ez a következetes eljárásmód lefekteti egy olyan európai unióbeli szabadalmi oltalom alapjait, amelyet könnyebben és olcsóbban lehet szerezni, mint jelenleg.... Ez elő fogja mozdítani a beruházást és az innovációt. Politikai elsőbbséget biztosítunk egy olyan egységes szabadalom bevezetésének, amely az Európai Unióban érvényes.” Az Európai Bizottság szerint az egyetlen szabadalmi bejelentésen alapuló szabadalom egyidejűleg fog érvényesülni az Európai Szabadalmi Hivatal által és a nemzeti hivatalok által engedélyezett szabadalmakkal, és nemcsak lényegesen meg fogja könnyíteni az egységes piacon belüli szabadalmi jogok kezelését, hanem egyszerűsíteni is fogja a szabadalmi jogok érvényesítését. Az Európai Bizottság által az Európai Unióban érvényes egységes szabadalmi bejelentés megalapozásához tervezett főbb rendszabályok a következők:- rendelkezés olyan európai uniós szabadalom megalkotására, amely egyetlen bejelentés alapján az Európai Unió területén azonnal hatályba lépne;- 1999. júniusáig megalkotandó irányelv a számítógépszoftverprogramokra vonatkozó találmányok szabadalmazási feltételeinek harmonizálására;- közlemény, amely megvilágítja, hogy a szabadalmi ügyvivők miként hasznosíthatják az intézményi szabadságra és a szolgáltatási szabadságra vonatkozó európai uniós szabályokat;- tervezet kidolgozása a nemzeti szabadalmi hivatalok által az innováció előmozdítása érdekében tett erőfeszítések támogatására;- eljárás, amelynek segítségével az Európai Unió csatlakozhat a Müncheni Egyezményhez, valamint rendszabályok a csökkentett illetékek megalapozásához;- közlemény annak elősegítésére, hogy a feltalálók, kutatók, valamint kis- és középméretű vállalatok jobban megismerjék a szabadalmi jogot;- európai konferencia összehívása annak érdekében, hogy biztosítást lehessen kötni a szabadalmakkal kapcsolatos perköltségekre. B) Az Európai Parlament 1998. október 13-án jóváhagyta a minták és modellek oltalmára vonatkozó, 98/71/CE sz. irányelveket. Ezt a jóváhagyást hosszú előkészület és vita előzte meg, főleg az egyes tagországoknak az ún. Javítási cikkely”-ről alkotott eltérő nézetei miatt. Hasonlóan az Európai Unió védjegyirányelveihez, a minta- irányelvek kidolgozásának is az volt a célja, hogy az egyes országok mintatörvényeit a szükséges legkisebb mértékben harmonizálják, vagyis nem törekedtek teljes harmonizálásra. így az egyes országok nemzeti törvényhozása szabadon rendelkezhet a lajstromozásról, a megújításról, a szankciókról, az oltalmi jogok megsemmisítéséről, valamint a végrehajtási szabályokról. A 7. és a 16. szakasz kimondja, hogy az irányelvek nem zárják ki, hogy az Európai Unió egyes tagországai a mintákra és modellekre eltérő nemzeti szabályozást alkalmazzanak, amely például a védjegytörvény vagy a szerzői jogi törvény alapján biztosítja az ilyen oltalmat. Az 1 a) szakasz szerint a „minta” egy termék egészének vagy részének a megjelenése, amit magának a terméknek vagy a termék díszítésének vonalai, körvonalai, színe, alakja, mintázata és/vagy anyaga határoz meg. A 3(2) szakasz szerint egy minta vagy modell akkor oltalmazható, ha új és egyéni jellege van, amit az biztosít, ha a felhasználóra gyakorolt általános benyomás különbözik a korábbi minták által gyakorolt általános benyomástól. A minta egyéni jellegének megítélésekor figyelembe kell venni a tervező szabadságát a minta kifejlesztésében. Ennek megfelelően úgy tűnik, hogy az egyéni jellegre vonatkozó előírás inkább a szerzői jog hagyományos kategóriáival, nem pedig a szabadalmi kategóriákkal esik egybe, minthogy az utóbbiak elsősorban eredetiséget vagy legalábbis sajátos jellemvonásokat írnak elő.
