Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő: Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta s védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 43 A 3. szakasz előírja, hogy bonyolult termékek alkatrészeire csak akkor lehet mintaoltalmat szerezni, ha azok rendes használat közben láthatók. A 6. szakasz szerint egy minta nem veszti el újdonságát, ha egy harmadik féllel bizalmasan közölték, vagy ha a minta a rendes kereskedelmi tevékenység keretében az érdekelt felek számára nem tekinthető ismertnek vagy ha a kinyilvánítás az elsőbbségi napot megelőző 12 hónapon belül történt. A 7. szakasz szerint nem védhető a terméknek kizárólag a műszaki funkciói által meghatározott sajátos megjelenése. A 10. szakasz a kezdeti oltalmi időt 5 évben szabja meg, amely a benyújtás napjától számított legfeljebb 25 évre hosszabbítható meg. All. szakasz előírja, hogy egy mintabejelentést el kell utasítani, ha a minta ütközik egy olyan korábbi mintával, amelynek a nyilvánosságrajutása a későbbi minta bejelentési napja után történt. A 12. és a 13. szakasz szerint a mintaszabadalom által biztosított jogok kiterjednek a gyártásra, eladásra, forgalomba hozatalra, kivitelre, bevitelre vagy a mintát megtestesítő termék használatára, de az oltalom nem terjed ki a magáncélra vagy nem kereskedelmi kísérleti célra való felhasználásra. A 14. szakasz (javítási cikkely) előírja, hogy a tagországok megtarthatják nemzeti előírásaikat egy komplex termék javítására szolgáló alkotórészre vonatkozó minta vagy modell használatára, ha ez a használat az eredeti megjelenés helyreállítását célozza. A tagországok az ilyen meglévő törvényeiket csak akkor módosíthatják, ha ez a módosítás a tartalékalkatrészekre vonatkozó piac liberalizálását eredményezi. A tagországoknak az irányelveket 2001. október 28. előtt kell elfogadniuk. Ezt követő 3 éven belül az Európai Unió Bizottsága tanulmányt fog készíteni az irányelveknek az iparra gyakorolt hatásáról, és további egy év múlva javasolni fog olyan módosításokat, amelyek a tartalékalkatrészek piacának liberalizálásához és a bonyolult termékek alkatrészei forgalmazásának megjavításához szükségesek. A 17. szakasz leszögezi, hogy mintákat és modelleket a szerzői jog és a védjegyjog segítségével is oltalmazni lehet, és a tagállamok jogosultak az ilyen szerzői jogi vagy védjegyjogi törvény által biztosított oltalom terjedelmének és feltételeinek megállapítására. Összefoglalva megállapítható, hogy a mintákra és modellekre vonatkozó európai irányelvek további lehetőséget fognak nyújtani az ilyen oltalmi jogokkal rendelkezők számára jogaik biztosításához. További előnyt jelenthet számukra, hogy a jövőben a szerzői jogot is igénybe vehetik a mintaoltalmi jog mellett. C) A strasbourgi Európai Parlamentben hajótörést szenvedett egy kísérlet, amelynek az volt a célja, hogy az európai bejelentések számára az amerikai egyesült államokbeli egyéves türelmi időhöz hasonló türelmi időt biztosítsanak. A javaslatot a Jogi Bizottság terjesztette elő, amelynek szóvivője, a német Willi Rothley azzal érvelt, hogy az Európai Unió szabályozása „ellenséges a beruházókkal szemben”, és az európai kutatókat dilemma elé állítja: találmányuk publikálásával vegyenek részt a tudományos vitákban, vagy pedig szabadalmi joguk megszerzése érdekében hallgassanak találmányukról mindaddig, amíg termékük gyártása meg nem indult. Az utóbbi megoldás azonban azt jelenti, hogy a nemzetközi versenyben lemaradnak az amerikai tudósokkal szemben, mert az idézési indexben rosszabb helyezést érnek el, és így nemzetközi hímevük sem nőhet a megérdemelt mértékben. Rothley azt is említette, hogy Japánban hathónapos türelmi időt vezettek be, és jelenleg azt tervezik, hogy átveszik az amerikai egyéves türelmi időt. Azzal is érvelt, hogy a jelenlegi szabályozás, amely nem biztosít türelmi időt, végzetes következményekkel járhat az európai innováció számára. A Jogi Bizottság kérte a Parlamentet, hogy használja fel ritkán igénybe vett hatalmát arra, hogy kérjen törvényhozási javaslatot az Európai Bizottságtól. Az Európai Unióra vonatkozó szerződések szerint az Európai Bizottságnak van kizárólagos joga törvénykezési javaslatok megtételére, de a Parlament felszólithatja a Bizottságot ilyen cselekvésre, sőt törvényjavaslatot is előterjeszthet, miként ebben az esetben tette. A Parlamentben azonban a javaslat nem kapott többségi támogatást. 9. Eszak-Korea Az észak-koreai védjegytörvény szerint, ha egy lajstromozott védjegyet 5 éven át nem használnak, azt törlik a lajstromból. Nincs azonban olyan előírás, hogy a lajstromozást követő 5 éven belül be kellene nyújtani a használatra vonatkozó igazolást. Ezért a Védjegyhivatal csak harmadik személy keresete alapján indít törlési eljárást. 1998 áprilisában a SMART védjegy tulajdonosa keresetet nyújtott be az AUTO SMART védjegynek a lajstromból való törlése iránt, arra hivatkozva, hogy a védjegyet 5 évnél hosszabb időn át nem használták. Az ügyben ez év második felében várható hivatali döntés. 10. Grúzia Grúzia kormánya letétbe helyezte a Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a Jegyzőkönyv Grúzia vonatkozásában 1999. február 3-án hatályba lépett. 11. Hágai Megállapodás A Szellemi Tulajdon Világszervezetének tagországai 1998. október 5-től 6-ig tartott genfi ülésükön elhatározták, hogy 1999. június 16-tól július 6-ig Genfben diplomáciai konferenciát fognak tartani az ipari minták letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás új szövegének elfogadására. A Hágai Megállapodás egyszerűsíti a mintabejelentésekre vonatkozó eljárást és csökkenti a költségeket, feleslegessé téve a minták bejelentését minden egyes országban, ahol a bejelentő oltalmat akar szerezni. A Megállapodás alapján szerzett oltalom biztosítékot nyújt az ellen, hogy harmadik személy a védett minta tulajdonosának engedélye nélkül kereskedelmi célra gyártson, eladjon vagy importáljon olyan cikkeket, amelyek az oltalmazott minta másolatát vagy utánzatát viselik vagy foglalják magukban.
