Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - Technikatörténet. Rudolf Diesel születésének 140. évfordulójára
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyam II. 1998. április TECHNIKATÖRTÉNET ZÁBORI ZOLTÁN Rudolf Diesel születésének 140. évfordulójára Ma már fogalommá vált a „dízel” szó. Azonnal a nagyobb teljesítményű, erőteljesebb járású, olcsóbb üzemeltetésű belső égésű motorra gondolunk, amikor ezt a szót halljuk. Ki is volt az 1858. március 18-án, Párizsban született, német Rudolf Diesel, aki nevét adta a „dízelmotornak”? Pályafutása kezdetétől, 1880-tól eltökélten motorfejlesztéssel foglalkozott a párizsi székhelyű, német illetőségű Linde cégnél. Először ammónia munkaközeggel üzemelő géppel kísérletezett, majd mintegy tíz évvel később eljutott a „dízelmotor” gondolatához. Szabadalmat kapott „Egy racionális gőzgép elmélete és konstrukciója” címmel, majd ebben az irányban folytatta munkáját, tökéletesítette motorját. 1897-ben bemutatott egy 25 lóerős, négyütemű, egyhengeres motort. Meglepő volt, és nagy sikert aratott, hogy motorjának az akkori viszonyok között igen jó hatásfoka volt. Ez volt az általunk is ismert „dízelmotor” őse. Mit tudunk a találmányhoz vezető útról? Életútjának számos olyan látszólag jelentéktelen eleme van, amelyek később találmányának megvalósításához segítették. Akkoriban a benzinüzemű motorok már működtek és ezeket Rudolf Diesel feltehetően jól ismerte. Linde professzor hőtani előadásán 1878-ban a müncheni Műszaki Főiskolán egy gondolatot vetett jegyzetfüzeié margójára: „Tanulmányozni kell, nem lehet-e az izotermát gyakorlatban is megvalósítani”. Később ehhez a mondathoz nyúlt vissza kutatásai során. Ugyanígy mélyen hatottak rá a Carnot-féle gázkörfolyamatról tanultak is. Munkásságát közvetett módon a két magyar feltaláló géniusz, Bánki Donát és Csonka János is segítette, akik már akkor jól ismerték, hogy a motortérben a nyomás emelésével növelhető a motor hatásfoka, de a benzin nagy nyomás hatására meggyullad, így a nyomás nem növelhető tetszőlegesen a munkatérben. Ezért a két feltalálózseni olyan motort szerkesztett, amelynél vizet fecskendeztek a benzinbe, ezzel lehűtve a keverék hőmérsékletét, megelőzve ezzel a nemkívánatos korai gyulladást. Bár a magyar feltalálók motorja nagy sikert ért el (ma is a müncheni Deutsches Museumban van kiállítva egy példánya), mégsem az ő motorjuk terjedt el, hanem az üzemanyag-levegő keverék korai gyulladását más módon megelőző Diesel-motor. A Diesel-motor fejlesztése sem volt teljesen problémamentes. Az első kísérlet kudarccal végződött, a gép hengere felrobbant. Ezért Diesel a következő kísérlethez Krupp ágyúöntödéjében öntetett hengert. Elsőként szénpor tüzelésű motorral kísérletezett, de ez a kátrány és más szennyeződések képződése miatt nem vált be, ezért áttért
