Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 1. szám - A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén Magyarország válaszai az OECD-kérdőív kérdéseire

A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén

5

kalmazására egy igényponton belül akkor kerülhet sor, amikor ez nem megy az egyértelműség rovására, és szakember feltalálói jártasság nélkül, ismeretei alapján a funkcionálisjellemzőt eljárási lépésekkel vagy ismert elemekkel helyettesíteni tudja. Például funkcionális jellemző egy igényponton belül akkor alkalmazható, ha meghatározott strukturális szerkezettel az előállított termék nem jellemezhető, de hatásával és/vagy fizikai paramétereivel történőjellemzésével az oltalmi kör meghatározása egyértelmű. Csak funkcionális jellemzőket tartalmazó igénypontot vizsgáló hatóságunk nem fogad el.

s) Törvényünk alapján a szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és rajz alapján meg tudja valósítani (60. § (1) bek.).

Biotechnológiai tárgyú találmányok esetén a találmány általában mikroorganizmus törzs előállítására vonatkozik, vagy annak felhasználásán alapul. Ezen esetben az m) ij- ii) pontokban megfogalmazottak szerint kell a találmányt feltárni. Általában a technika állása szerinti ismert eljárási lépések alkalmazása esetén elegendő pontos irodalmi hely megjelölése.

t) Az s) pontban írtak figyelembevételével abban az esetben, ha a leírás nem tartalmaz speciális részletezést a találmány megvalósításához, azonban szakember a találmány tárgyát minden további erőfeszítés nélkül meg tudja valósítani, a találmány feltárásával kapcsolatban hivatalunk nem élne kifogásokkal.

u) Tesztmódszer az igénypontok leírás által való alátámasztottságának a vizsgálatára nem került kidolgozásra. Azonban vannak műszaki szakterülettől függően kialakított zsinórmértékek arra nézve, hogy a leírás és a kiviteli példák alapján milyen általánosítás engedhető meg. A biotechnológia területén ennek a megítélése erősen elsőbbségi időpontfüggő, hiszen a műszaki terület gyors fejlődése miatt nagyon fontos annak a pontos megítélése, hogy egy adott időpontban mi tekinthető a szakember köteles tudásához tartozónak, és mi nem. Általánosan azonban mindig irányadó az, hogy az igénypontban csak a leírásban foglalt feltárással összhangban álló terjedelemben igényelhető a szabadalmi oltalom.

i) Az igénypontban egyértelműen a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét (törvény 60. § (2) bek.). Ez azt jelenti, hogy minden igénypont tárgyát meg kell alapozni a leírásban, és hogy az igénypontok terjedelme nem lehet tágabb, mint amit a leírás és a rajzok terjedelme igazol. Az igénypontban megengedhető általánosítást minden esetben a technika állásának ismeretében határozzuk meg; általában az olyan találmányok esetében, amelyek „úttörő”jellegűek, az igénypontban több általánosítást engedünk meg, mint olyan találmányok esetében, amelyeknél a technika állásából a vizsgált találmányhoz közel álló szerkezetű és azonos biológiai hatású anyagok ismerhetők meg.

A fentiek értelmében vannak esetek, amikor elegendő lehet egyetlen példa benyújtása is az oltalmi kör alátámasztására.

A fentieknek megfelelően ítéljük meg az igényelhető alkalmazási területek általánosítását.

ii) A biotechnológia tárgyú találmányok szabadalmazása során gyakran válik szükségessé a fizikai jellemző mellett az élettani, biológiai vagy más funkcionális ismérvvel való jellemzés; ezek indokolt esetben elfogadásra kerülnek. Esetenként az előállítási eljárással is jellemezhető egy termék vagy termékcsoport.

iii) Abban az esetben, ha a termék új, és a feltárás csak egyetlen gyógyászati kezelést mutat be, az igénypontokban bármely gyógyászati vagy diagnosztikai alkalmazás igényelhető. Ha a termék ismert, azaz a technika állásának részét képezi, de gyógyászati alkalmazása nem volt ismert az elsőbbség napja előtt (első indikáció), az igénypontban bármely gyógyászati vagy diagnosztikai alkalmazás igényelhető. Ha a termék ismert és egy adott gyógyászati alkalmazása is ismert, és a találmány szerinti termék új gyógyászati kezelésre vonatkozik, amely feltalálói lépésen alapul, az igénypontban csak a feltárásban megjelölt gyógyászati vagy diagnosztikai alkalmazás igényelhető (második vagy további indikáció).

B) SZABADALMI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK KÉRDÉSEI A BIOTECHNOLÓGIAI TÁRGYÚ TALÁLMÁNYOK VONATKOZÁSÁBAN

Igénypont-értelmezési kérdések

a) Új szabadalmi törvényünk 1996. január 1-i hatályba lépése óta nem kerültek a bíróságok elé olyan esetek, amelyekben az A a) és b) pontokban meghatározott biotechnológiai úton előállított termékekre vagy biotechnológiai eljárásokra vonatkozó találmányok szabadalmazhatóságáról kellett volna dönteni.

b) Az igénypontok értelmezésével kapcsolatban konkrét bírósági jogeset hiányában a törvény 24. §-át kell figyelembe venni, amely kimondja, hogy- a szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg, az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni;- aszabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra térj ed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul;- az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerint értelmezni, az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának a szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához.

Az előzőek szerint:

i) a törvény az igénypontok túl szűk és túl tág értelmezését egyaránt kizárja, ugyanakkor nem teszi lehetővé az ekvivalenciaelv közvetlen alkalmazását;

ii) mivel a törvény szerint a szabadalmi oltalom egyértelműen kiterjed minden olyan termékre vagy eljárásra, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul, nem fordulhat elő ezzel ellentétes döntés;

iii) a fentebb kifejtettekre tekintettel nem fordulhat elő olyan döntés sem, amely az ekvivalenciaelvet alkalmazza;

iv) a törvény 19. §-a (2) bek. c) pontja értelmében az oltalom az eljárással közvetlenül előállított termékre is kiterjed. E rendelkezésre figyelemmel a közvetett termékoltalom az A) pontban adott válaszaink szerint