Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 1. szám - A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén Magyarország válaszai az OECD-kérdőív kérdéseire

6

A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén

szabadalmazható valamennyi biotechnológiai tárgyú eljárás tekintetében érvényesül;

v) egy szaporodásra képes szervezettel kapcsolatos eljárásra vagy termékre vonatkozó oltalom kiterjed az eredeti szervtől származó, az eredetivel azonos következő generációkra is.

Nem kereskedelmi célú kutatásra történőfelhasználás

c) Törvényünk 19. §-ának (6) bekezdése értelmében a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat. Erre való tekintettel nem fordulhat elő olyan bírósági döntés, ahol a használat kutatási vagy kísérleti céllal történt és harmadik személyt felelősnek találnak a szabadalmazott találmány jogosulatlan használatában.

Szabadalmi jogok érvényesítésének kérdései növényfajtákkal kapcsolatosan

d) Konkrét bírósági jogesetek hiányában a szabadalmi jogok érvényesítése tekintetében törvényünk az alábbiak szerint rendelkezik:

i) a törvény 19. §-a (2) bekezdése b) pontja szerint a kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül használja a találmány tárgyát képező eljárást; tehát szükséges a szabadalmas hozzájárulása a szabadalmazott génmanipulációs módszer alkalmazásához;

ii) a törvény 19. §-a (2) bekezdése a) pontja alapján a szabadalmas felléphet azzal szemben, aki engedélye nélkül használja a találmány tárgyát képező terméket; így a szabadalmazott növény csak a szabadalmas hozzájárulásával alkalmazható új növényfajta nemesítéséhez;

Hi) ha a szabadalmazott növényt vagy szabadalmazott gént tartalmazó növényt a szabadalmas engedélye nélkül alkalmazzák növényfajta előállítására az ütközik törvényünk 19. §-a(2) bekezdése a) pontjába, ennélfogva a szabadalmas felléphet a növényfajtáról betakarított termék használata vagy eladása miatt.

A szabadalmas hozzájárulása nélküli alkalmazás

e) A törvény 31. §-a értelmében kényszerengedély adható - kérelemre - a hasznosítás elmulasztása miatt, ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított 4 év, illetve - ha ez hosszabb - a szabadalom megadásától számított 3 év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak nem adott hasznosítási engedélyt, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek.

A törvény 32. §-a szerint továbbá, ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.

Az előzőekben ismertetett általános szabályokat kell alkalmazni a biotechnológiai szabadalmakra is; bírósági gyakorlatunkban kényszerengedély megadására még nem került sor.

C) NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI KÉRDÉSEK NÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TALÁLMÁNYOK ESETÉN

Növényfajta oltalom lehetősége

a) A növényfajták oltalma Magyarországon az alábbiak szerint biztosított:

i) Az új növényfajták oltalmazására vonatkozó rendelkezéseket a szabadalmi törvény külön fejezete (XIII. fejezet) tartalmazza. A növényfajták szabadalmazhatósági feltételeire és oltalmuk tartalmára vonatkozó szabályok az UPOV Egyezményben foglaltakkal állnak összhangban.

ii) Magyarország az UPOV 1978-as szövegét ratifikálta.

iii) Az UPOV 1991-ben felülvizsgált szövegével történő jogharmonizációra annak hatályba lépését követően kerül sor. Kormányunk határozata értelmében a felülvizsgált szöveg hatályba lépését követő hat hónapon belül kell előterjesztést készíteni a Magyar Köztársaságnak az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény 1991-ben, Genfben felülvizsgált szövegéhez történő csatlakozásról.

Párhuzamos oltalom

b) A nem lényegében biológiai eljárással előállított, beleértve a génmanipuláció útján előállított növényeket az ipari találmányokra vonatkozó általános rendelkezések alapján részesítjük szabadalmi oltalomban. Az új növényfajták a szabadalmi törvény XIII. fejezetében szereplő — az UPOV-val összhangban álló - speciális rendelkezések alapján részesülhetnek szabadalmi oltalomban (lásd A) a) y), A) b) vi) pontokat).

c) Maguk az UPOV Egyezmény alapján növényfajta oltalomban részesíthető növényfajták nem, hanem csak az ilyen fajtákkal összefüggő egyéb biotechnológiai találmányok részesülhetnek a törvény általános (az ipari találmányokra vonatkozó) szabályai szerinti szabadalmi oltalomban.

d) Az előző pontban kifejezettekre tekintettel nem adódhat olyan helyzet, hogy valaki egy növényfajta oltalmat (speciális szabályok alapján engedélyezett szabadalmat) ne tudna kereskedelmileg hasznosítani más személy által indított per miatt, aki ugyanarra a növényfajtára vonatkozó - az általános szabályok alapján engedélyezett - szabadalmi oltalomból eredő jogát megalapozottan kívánná érvényesíteni.

Szaporítóanyag harmadik személy által való kereskedelmi forgalomba hozatala/Farmer előjog

e) Abban a kérdésben, hogy az oltalom alatt álló növényfajta felhasználásának mely eseteiben nincs szükség