Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdú Tamásné: A szellemi tulajdonnal kapcsolatos kutatások alkalmazása feltalálói és az innovációs tevékenység során

2 Dr. Hajdú Tamásné megoldások kerülhetnek elő, amelyek hasznosak lehetnek a szabadalmi bejelentés elkészítésénél, ráadásul a feltaláló e kutatás segítségével megsejtheti, mennyire eredeti a megoldása. Előfordulhat egy ilyen típusú kutatás során, hogy a feltaláló megoldásának nemnyilvánvalóságára vo­natkozóan talál bizonyítékot, amennyiben valamely ko­rábbi szabadalmi leírásban kifejezetten nem javasolták a szóban forgó termék vagy eljárás alkalmazását az adott feladat megoldására. Mivel bármilyen referencia, többek között bármilyen szabadalmi referencia releváns lehet egy szabadalmaz­­hatósági kutatásban, függetlenül annak korától, és mi­vel a szabadalmi leírásokban foglaltak kombinációit is figyelembe kell venni, egy ilyen kutatásnak a terjedel­me lényegesen nagyobb, mint egy, a technika állását felderítő kutatásé. Ajánlatos a szabadalmi dokumentu­mok legalább 50 évre visszamenő kutatása a mechanika területére eső találmányok esetén, technológiai termé­szetű találmányok esetében, amelyek többnyire újabb fejlesztésűek, hozzávetőlegesen 25 évnyi dokumentum­ra érdemes visszatekinteni. Az ún. bitorlással kapcsolatos kutatáshoz viszonyítva megállapítható, hogy egy szabadalmazhatósági kutatás­ra általában nem szabad túl sok időt és pénzt fordítani. Ha a találmányt áttörésnek, úttörő jellegű megoldásnak sejtjük, több időt és pénzt lehet ráfordítani, de egyéb­ként korlátozni kell a kutatás terjedelmét. Előfordul, hogy anyagi megfontolásokból a szabadalmazhatósági kutatásra nem is kerül sor. Szabadalmazhatósági kutatás végzésére a kutatók ál­talában költségkímélő forrásokat, adott esetben ingye­nes forrásokat használnak, így a szabadalmi hivatalok tárait, az állami könyvtárakat vagy a szabadon használ­ható Internet-lehetőségeket. Ha sejtésünk szerint „nagy” találmányról van szó, kivételesen a kereskedel­mi online adatbázisok és a CD-ROM-ok használata is indokolt lehet. A technika állását felderítő kutatások A technika állását felderítő kutatás a legtágabb és a legál­talánosabb valamennyi szellemi tulajdonra vonatkozó ku­tatás közül. Lényegét tekintve piaci körképnek nevezhető, és ideális esetben rálátást biztosít mind, ami az adott szak­területen történt. A technika állását felderítő kutatások eredménye sok esetben felbecsülhetetlen értékű. Egy fel­találó számára, aki azt tervezi, hogy belép egy adott szak­területre, a technika állásának a felderítése konkrét bizo­nyítékkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy érdemes-e ezt a döntést meghoznia. Annak a feltalálónak a számára vi­szont, aki már most is aktív egy bizonyos területen, a tech­nika állását felderítő kutatás eredménye kijelölheti azt az ösvényt, amelyet követnie kell. A legtöbb esetre elmondható, hogy a technika állásának az alapos felderítésével igen sok pénz és idő takarítható meg. Ha tudjuk,- milyen munkát végeztek már el korábban;- milyen problémákat ismertek fel, és hogyan oldották meg azokat;- kik azok, akik egy adott szakterületen tevékenyked­nek, és milyen tevékenységüknek a kronológiája, megspórolhatjuk a „zsákutcákba” való kitérőket és a szük­ségtelen anyagi ráfordításokat. A technika állását felderítő kutatásoknak eléggé tágak­nak kell lenniük annak érdekében, hogy átfogó képet ad­janak az adott szakterületről, de egyszersmind elég szűk­nek is kell lenniük, hogy az összegyűjtött információ arra korlátozódjék, ami igazán releváns. A technika állását fel­táró kutatásnak a kezdeteknél kell kezdődnie. Ha a tech­nika állását felderítő kutatásokat nem korlátozzuk az idő szempontjából, megkaphatjuk az adott szakterület időren­di történetét. Nagy bizonyossággal hozzájutunk a terület legújabb fejlesztési eredményeihez éppúgy, mint a koráb­biakhoz, amelyek ugyancsak fontosak lehetnek a szá­munkra. Ezek a korábbi fejlesztések olyan információkat rejthetnek magukban, amelyek kritikusak lehetnek egy döntéshozási folyamatban. Ezért, hacsak nem tűnik lehe­tetlennek az, hogy egy kutatást más eszköz segítségével tegyünk elegendően szűk terjedelművé, egy technika állá­sát felderítő kutatást nem célszerű az időintervallummal korlátozni. Általánosságban megállapítható tehát, hogy a technika állását felderítő kutatásnak elég tág terjedelműnek kell lennie ahhoz, hogy teljes képet adjon a szakterületről. A kutatást végzőnek arra kell törekednie, hogy kutatásának az eredménye mindent magába foglaljon, ami az adott te­rületen történt. A legjobb módja annak, hogy biztosak le­hessünk abban, hogy minden szükséges infonnációt meg­találtunk, ha a források széles körét alkalmazzuk. Nem­csak a megjelent szabadalmi leírásokban foglaltakat kell vizsgálnunk, hanem a szakterületre jellemző publikáció­kat is figyelembe kell vennünk, sőt, a fontos tudományos konferenciák anyagait is, ahol a referátumokban a nyom­tatott közzétételt megelőzően is felbukkanhat lényeges in­formáció. Folyamatos kutatások A folyamatos kutatás nem más, mint a legfrissebben meg­jelent szabadalmi leírások állandó figyelemmel kísérése. Ezen kutatásoknak két jellegzetes típusa ismert:- a szabadahnazási tevékenység nyomon követése egy adott területen és- a versenytársak tevékenységének a figyelése. Bitorlással kapcsolatos kutatások Mielőtt egy új terméket a „piacra dobnánk”, meg kell győződnünk arról, hogy az új termékkel nem bitoroljuk-e valamely versenytársunk szabadalmát vagy ipari mintaol­talmát, és a termék elnevezése nem ütközik-e érvényes védjegyoltalomba. Ilyenkor nagyon fontos szerepe lehet egy szabadalmi és ipari minta bitorlási kutatásnak, vala­mint a védj egy kutatásnak. Érvényességi kutatások Ezt a kutatási típust mind a magánszemélyek, mind pedig a cégek általában azért alkalmazzák, mert azt próbálják meghatározni, hogy vajon van-e mód arra, hogy valakinek egy bizonyos szabadalmát érvénytelenítsék. A kutatást végző ilyenkor olyan megjelent szabadalmi leírásokat

Next

/
Thumbnails
Contents