Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdú Tamásné: A szellemi tulajdonnal kapcsolatos kutatások alkalmazása feltalálói és az innovációs tevékenység során
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyam II. 1998. április TANULMÁNYOK DR. HAJDÚ TAMÁSNÉ A szellemi tulajdonnal kapcsolatos kutatások alkalmazása a feltalálói és az innovációs tevékenység során* Amikor a megteendő lépéseket fontolgatjuk egy új termék kifejlesztésével vagy a piacra való bevezetésével kapcsolatban, a siker egyik kulcseleme lehet az, hogy megfelelő információval rendelkezzünk- a technika állásáról,- a rejtett és felbukkanó technológiákról és- a versenytársak szellemi tulajdonjogainak erősségéről. Emellett természetesen nagyon fontos az is, hogy létrehozzuk saját szellemi tulajdonjogainkat az új termékkel kapcsolatban. Ezek az információk nagyon lényegesek nemcsak- a feltalálók számára a szabadalmi, a védjegy és az ipari minta oltalommal összefüggésben, hanem- a terméket kifejlesztő és a piacra bevezető cégek K + F és marketingtevékenységet végző munkatársai számára is. A szellemi tulajdonra vonatkozó információ segítségünkre lehet abban, hogy- „ne találjuk fel újra a kereket”;- megismerkedjünk az ún. felbukkanó technológiákkal, mielőtt azok megjelennének a tudományos és a műszaki irodalomban, valamint a piacon;- javuljanak a kilátásaink a hatásos szabadalmi, védjegy és ipari minta oltalom megszerzése terén;- elkerüljük egy sikertelen szabadalmi, védjegy és ipari minta bejelentéssel járó szükségtelen kiadásokat;- megfigyelhessük a versenytársak új termékfej lesztéseit;- tudomást szerezzünk a versenytársak üzleti tevékenységéről és- megelőzzük, illetve elkerüljük az összeütközéseket a versenytársak szellemi tulajdonjogaival. Több olyan állomása van az innovációs folyamatnak, amelynél ajánlatos kutatásokat végezni a rendelkezésre álló irodalomban. Az első állomásnak az a pont tekinthető, mielőtt elkezdenénk bármilyen kutatási programot. A második az, amikor úgy gondoljuk, hogy esetleg egy találmánnyal állunk szemben, a harmadik állomás pedig az, amikor az új megoldással kapcsolatban a kereskedelmi * A WIPO-IFIA által Budapesten megrendezett nemzetközi szimpóziumon 1998. március 17-én elhangzott előadás szerkesztett változata. forgalomba hozatalt fontolgatjuk. Az első két állomás magába foglalhat bármely, alkalmasnak tűnő irodalomban való kutatást,: szabadalmi és akadémiai irodalmat bármilyen formában, bánnilyen nyelven. A harmadik állomás alapvetően különbözik az első kettőtől, ekkor szabadalombitorlási avagy „szabadalomtisztasági” vizsgálatot kell végezni. Mindenfajta kutatás közös vonása, hogy a kutató a szóban forgó megoldáshoz közeli megoldásokat tartalmazó dokumentumokat igyekszik találni. Ha azonban azt akarjuk, hogy kutatásunk eredményes és hatékony legyen, más és más megközelítést kell alkalmaznunk attól függően, hogy mi is a kutatás célja. A kutatások - céljuktól függően - a következőképpen osztályozhatók:- bibliográfiai kutatások,- szabadalmazhatósági kutatások,- a technika állását felderítő kutatások,- bitorlással kapcsolatos kutatások,- érvényességi kutatások és- a szabad használatra vonatkozó kutatások. Bibliográfiai kutatások Ez a legkönnyebb és a leggyorsabb kutatás valamennyi közül, mivel a kutató már a kutatás elején rendelkezik egy szabadalomnak a számával vagy egy feltalálónak a nevével. Ennek a kutatástípusnak a célja, hogy megtudjuk, mit rejt egy adott lajstromszámú szabadalmi leírás, vagy annak kiderítése, milyen szabadalmai vannak egy adott feltalálónak. Bibliográfiai keresés végzésére kerülhet sor például történeti, életrajzi vagy termékkutatások esetén. Szabadalmazhatósági kutatások A szabadalmazhatósági kutatás egészen más célra irányul. Ilyenkor a kutatást végző azt igyekszik kideríteni, hogy vajon létezik-e olyan korábbi szabadalom vagy más írásbeli közlés /prior art/, amely megakadályozhatja a kutató megoldásának szabadalmaztatását. Bár a szabadalmazhatósági kutatás a találmány kifejlesztésének korai szakaszában is elvégezhető lenne, gyakoribb, hogy közvetlenül a szabadalmi bejelentés megtétele előtt kerül rá sor. Egy ilyen típusú kutatás során olyan, a tárgykörhöz tartozó
