Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 1. szám - A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén Magyarország válaszai az OECD-kérdőív kérdéseire

4 A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén ii) A szabadalmi eljárással kapcsolatos letétbe helyezés­re vonatkozóan törvényünk szerint:- ha a mikroorganizmus törzset a szabadalmi bejelen­tés benyújtását követően helyezik letétbe, a bejelentés napjának a letét napját kell tekinteni ( 63. § (2) be­kezdés);- a letétbehelyezési szám módosítására csak nyilván­való elírás esetén van mód;- harmadik fél által már korábban letétbe helyezett mikroorganizmus törzs felhasználásán alapuló talál­mány esetén a mikroorganizmus törzsnek a bejelentés napja előtt a köz számára hozzáférhetőnek kell lennie. Ha a harmadik fél által letétbe helyezett mikroorga­nizmus törzs szabadalmi oltalom alatt áll, a szabadal­mak függősége miatt, a szabadalmi kényszerenge­délyre vonatkozó rendelkezések az irányadók (32. §);- a letétbe helyezett mikroorganizmus törzset a letétbe helyezési szerv a szabadalmi bejelentés közzétételétől bárki számára, ezt megelőzően pedig csak azok részé­re teheti hozzáférhetővé a mikroorganizmus-minta ki­adása révén, akiket az 53. § (1) bekezdése feljogosít (bejelentő, képviselő, szakértő, szakvéleményadásra felkért szerv és feltaláló). Az, akinek a mintát kiadták, a tenyészetet vagy az abból általa származtatott mikroorganizmus törzset a szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a szabadalmi oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem teheti hozzáférhetővé, továbbá- a kényszerengedélyes kivételével - csak kísérleti célra használhatja fel ( 63. § (4), (5) bek.);- növényekre vonatkozó találmányok esetében a leté­teményes szerv előírása határozza meg a letétbehelye­zéshez szükséges mag mennyiségét;- viszonosság esetén a Budapesti Szerződésben nem szereplő letétbe helyezést is elfogadunk. n) A magyar hatóságnál kidolgozás alatt állnak azok a szabályok, amelyek alapján a szabadalmi bejelentés kap­csán a nuklein- vagy aminosavszekvenciára vonatkozó in­formációk elektronikus úton nyújthatók be. o) Magyarországon a nagyszámú nuklein- vagy amino­­savból álló kémiai szerkezeteket tartalmazó szekvenciákra vonatkozó szabadalmi bejelentések vizsgálatára a találmány egységének kérdésében nincsenek speciális vizsgálati mód­szerek. A nagyszámú nuklein- vagy aminosavból álló kémiai szerkezeteket tartalmazó szabadalmi bejelentésben is csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig a talál­mányok olyan csoportjára, amelyet egyetlen közös találmá­nyi gondolat kapcsol össze (törvény 59. §). A találmányok csoportját akkor kapcsolja össze egyetlen közös találmányi gondolat, ha a találmányok mindegyike ugyanazon felisme­résen alapul, amely szerint a meghatározott feladat megoldá­sa céljából az adott intézkedések hatása a megjelölt hatások­kal jár, s ha a szóban forgó találmányok együtt biztosítják a kitűzött feladat megoldását. Amennyiben a szabadalmi beje­lentés a fenti feltételeknek nem felel meg, vizsgáló hatósá­gunk felhívja a bejelentőt a bejelentés megosztására, és ha a bejelentő megosztott bejelentést nyújt be, díjat kell fizetnie. Ha anagyszámú nuklein- vagy aminosavból álló kémiai szer­kezeteket tartalmazó szabadalmi bejelentés egységes és ben­ne tíz igénypontnál többet igényel a bejelentő, a tizenegye­dik és további igénypontok után igénypontonként díjat kell fizetnie. p) A biotechnológiai tárgyú bejelentések újdonságának és feltalálói tevékenységének vizsgálata során egyre gyak­rabban van szükség nagyterjedelmű nukleinsav-, illetve aminosavszekvenciáknak a technika állása szerint ismert szekvenciákkal való összevetésére. A biotechnológiai sza­badalmi bejelentésekkel foglalkozó szabadalmi elbírálók számára biztosítottuk az Internet és a Worldwide Web hozzáférhetőségét. A régebbi szabadalmi bejelentések vizsgálatát hivatalunk nukleinsavszakvencia- és amino­­savszekvencia-leolvasó beszerzésével kívánja segíteni, melynek alkalmazásával az online módszerekkel elérhető technika állása szerint ismert szekvenciák összehasonlítá­sa válik majd lehetővé. q) Az újdonságvizsgálat során figyelembe vesszük a be­jelentőnek a találmány újdonságával kapcsolatos a szabadal­mi leírásban tett kinyilvánításait. Az újdonságvizsgálat során felhasználjuk az Európai Szabadalmi Hivatalhoz és hazánkba is benyújtott szabadalmi bejelentéseknél az Európai Szaba­dalmi Hivatal kutatási jelentését, a PCT-úton benyújtott sza­badalmi bejelentéseknél pedig a PCT-kutatási vagy elővizs­­gálati jelentést. Mindkét esetben hatóságunk a fenti kutatási jelentéseket a magyar szabadalmi dokumentumokra vonat­kozó kutatással kiegészíti. Olyan szabadalmi bejelentések­nél, amelyeket nemzeti úton jelentettek be, és nem tettek eu­rópai szabadalmi bejelentést, hivatalunk teljes körű újdon­ságvizsgálatot végez, azaz vizsgálja a magyar dokumentu­mokon kívül, az USA, a német, a japán, az Európai Szabadalmi Hivatal és aPCT-dokumentumokat, külföldi be­jelentéseknél a fentieket kiegészíti a származási ország do­kumentumaival is, amennyiben az hazánkban hozzáférhető. Ennek során szükség szerint online vagy CD-lemezen elér­hető elektronikus adatbázisokban tárolt tudományos és mű­szaki szakirodalmat, és szabadalmi dokumentumokat kutat­juk. Amennyiben az általunk végzett kutatás vagy az európai kutatási jelentés vagy a PCT-kutatási vagy elővizsgálati je­lentés olyan dokumentumot tár fel, amely a találmány újdon­ságát vagy a feltalálói tevékenységet érinti és a hivatal sza­badalmi tárában vagy iparjogvédelmi szakkönyvtárában nem áll rendelkezésre, belföldi vagy külföldi könyvtárközi köl­csönzés útján szerezzük be azokat. Az újdonságvizsgálat so­rán az STN és QUESTEL online szolgáltatók közvetítésével elérhető összes adatbázis mellett rendelkezésre állnak CD-le­mezen tárolt adatbázisok, többek között: HUNPATÉKA - magyar szabadalmi adatbázis, ESPACE ACCESS, PATOS, PATENTS ASSIST, PATENTS ASSIGN, PATENTS SNAP, US. PATENT SEARCH, BREF, PAJ, JOPAL, GENE THERAPY DATABASE. r) Törvényünk értelmében az igénypontban egyértel­műen a leírással összhangban kell meghatározni az igé­nyelt szabadalmi oltalom terjedelmét ( 60. § (2) bek.). A fenti rendelkezés értelmében csak olyan igénypontok fogadhatók el, amelyek strukturális jellemző(ke)t tartal­maznak, de egy igényponton belül megengedett a funkci­onálisjellemzők alkalmazása is. Funkcionális jellemző al­

Next

/
Thumbnails
Contents