Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén Magyarország válaszai az OECD-kérdőív kérdéseire
A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén 3 vény alkalmazásában a gyógyászati kezelés élő emberek vagy állatok betegségének gyógyítására, vagy betegségének megelőzésére vagy egészségi állapotának fenntartására vonatkozó eljárásokat jelent, és mint olyan nem tekinthető iparilag alkalmazhatónak. (így nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak az olyan gyógyászati kezelésre vonatkozó bejelentések, amelyek „X anyag vagy készítmény használata Y betegség kezelésére” formájú igénypontot tartalmaznak. Az olyan indikációs találmányokra vonatkozó bejelentések viszont, amelyek „X anyag vagy készítmény alkalmazása Z gyógyászati alkalmazású gyógyszer előállítására” vonatkoznak, iparilag alkalmazható találmánynak minősülnek.) i) Amennyiben a nukleinsavszekvencia által kódolt fehérjék jellemzői vagy funkciójuk nem ismert, és a bejelentő nem jelölt meg alkalmazási területet, akkor nem lehet szó találmányról és a bejelentés nem elégíti ki a törvényes követelményeket, a feltalálói tevékenység, az ipari alkalmazhatóság, valamint a feltárás tekintetében (törvény 1. § (2) bek., 3. §, 5. § (1) bek., 60. § (1) bek.). j) Tesztmódszer az újdonság vizsgálatára nem került kidolgozásra. Ugyanakkor a technika állása szerint legközelebb álló olyan dokumentum hozható fel újdonságrontóként, amelyben a szabadalmaztatni kívánt találmány összes jellemzője megvalósul. Tehát ha az elsőbbség napja előtt nyilvánosságra jutott dokumentum feltárása olyan mértékű, hogy abban leírva vagy hivatkozva az összes igényponti jellemző megtalálható, akkor az újdonságrontó a szabadalmaztatni kívánt találmányra nézve. k) Feltalálói tevékenység/nem kézenfekvőség: i) Kifejezett standardokat nem alkalmazunk a feltalálói tevékenység megállapítására. Törvényünk szerint feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló (4. § (1) bek.). A nyilvánvalóság megítélésében az adott műszaki szakterületen jártas szakember tudása a zsinórmérték. Az adott szakterületen jártas szakembertől elvárható, hogy olyan átlagos ismeretekkel rendelkező szakember legyen, aki a szakterület adott időpontban fennálló, közkinccsé vált ismereteivel rendelkezik. Továbbá az is elvárható tőle, hogy betekintést nyerj en a technika állásába, elsősorban azokba a dokumentumokba, amelyeket a kutatási jelentés idéz, valamint rendelkezzék a szokásos munkához és kísérletezéshez szükséges eszközökkel és képességekkel. Ha a technika állásához tartozó ismeretek szakember számára elegendő útmutatást adnak a találmány megvalósításához, azaz ilyen ismeretek alapján feltalálói tevékenység nélkül el lehetett jutni a bejelentett megoldáshoz, akkor az nem részesülhet szabadalmi oltalomban. A fentiekben ismertetett elveket alkalmazzuk a a biotechnológiai találmányokra vonatkozóan is a feltalálói tevékenység megállapítására. ii) A feltalálói tevékenységgel kapcsolatos törvényi rendelkezés hatósági alkalmazása tekintetében lásd az előző i) pontot, e kérdésben konkrét bírósági döntések nem születtek. iii) Tapasztalatunk alapján a biotechnológiai tárgyú találmányok esetén, a szakterület gyors fejlődése és több tudományterületet átfogó integratív jellege miatt, gyakran időigényes és bonyolult a technika állásának a feltárása, a vizsgált bejelentésben feltárt találmányhoz a legközelebb eső megoldás azonosítása és a feltalálói tevékenység megállapítása. l) Törvényünk szerint a természetben előforduló anyagok tulajdonságainak felismerése felfedezésnek minősül, és mint ilyen nem szabadalmazható (l.§ (2) bek. a) pont). Abban az esetben viszont, ha a természetben előforduló anyagot el kell különíteni a környezetétől olyan eljárással, amely emberi beavatkozást igényel és műszaki paraméterekkel jellemezhető, akkor ez az eljárás szabadalmazható találmánynak minősül. Ha az ilyen eljárással kapott anyag szerkezete meghatározott műszaki paraméterekkel vagy a kinyerési eljárással (product by process) vagy egyéb paraméterekkel jellemezhető és abszolút „újnak” minősül a technika állásának ismeretében, akkor maga az anyag is szabadalmazható termékigénypont formájában. m) Biológiai anyag letétbe helyezése: i) Általános kritériumok annak eldöntésére, hogy a biotechnológia területén a találmány megvalósíthatóságának alátámasztására szükséges-e mintát letétbe helyezni:- A szabadalmi törvényünk szerint, ha a köz számára nem hozzáférhető mikroorganizmus törzs felhasználásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel olyan módon és részletességgel, hogy annak alapján szakember a találmányt meg tudja valósítani, akkor elismervényt kell benyújtani arról, hogy a törzset letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően (63. § (1) bek.). A mikroorganizmus törzs fogalmát tágan értelmezzük, így beletartoznak a sejtvonalak, plazmidok, vírusok és a növényi magvak is.- A bejelentő a mikroorganizmus törzsnek egy nemzetközi letéteményes szervnél történő letétbe helyezésén kívül a megvalósíthatóság követelményének más módon úgy tehet eleget, hogy igazolja a mikroorganizmus törzs hozzáférhetőségét a köz számára, vagy a mikroorganizmus törzset a leírásban oly módon ismerteti, amelynek alapján szakember azt elő tudja állítani. A mikroorganizmus törzs a köz számára hozzáférhetőnek tekinthető akkor is, ha kereskedelmi forgalomban kapható és a bejelentő megadja a helyet (forgalmazó céget), ahol az beszerezhető. A mintának csupán a bejelentőnél való hozzáférhetőségét biztosító nyilatkozatot nem tekintjük elegendőnek. A részletes morfológiai leírás általában nem teszi lehetővé a mikroorganizmus törzs reprodukálhatóságát, ezért önmagában nem felel meg a kellő mértékű feltárás iránt támasztott követelményeknek.- Mikroorganizmus törzsként az Európai Szabadalmi Egyezmény rendelkezésében megfogalmazott biológiai anyag fogalmának megfelelően értelmezett anyagokat lehet letétbe helyezni.
