Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 35 iparjogvédelmi hivatalok közötti globális hálózat kialakításának fontosságát hangsúlyozta. A japán Szabadalmi Hivatal küldötte elismerte, hogy a kutatási eredmények kölcsönös elismerése kívánatos cél, de azt csak a szabadalmazási eljárások harmonizálása útján lehetne megvalósítani. E célból a Japán Hivatal fontolóra vette a kutatási jelentések angol nyelven való kiadását. 8. Európai Unió Korábban már hírt adtunk arról, hogy a mintairányelvekkel kapcsolatban az Unió Tanácsa ez év márciusában törölte az Európai Parlament által eredetileg beiktatott „tartalékalkatrész-klauzulát” (a továbbiakban: klauzula). A módosított irányelvek szerint nem engedélyeznek mintaoltalmat „egy bonyolult termék” (vagyis gépjármű) olyan részeire, amelyek rendes használat során nem láthatók. A gépkocsigyártók erős lobbizását követően az Európai Parlament olyan kompromisszumot javasolt, hogy a független alkatrészgyártók korlátozott jogot kapjanak gépkocsi-tartalékalkatrészek gyártására, ha a gépkocsigyártóknak a tartalékalkatrészek gyártása fejében megfelelő ellenszolgáltatást fizetnek. A „tartalékalkatrész-klauzula” helyett a Tanács az egyes tagországokra bízza annak meghatározását, hogy milyen mértékű mintaoltalmat engedélyez gépkocsik tartalékalkatrészeire, azzal a megkötéssel, hogy a kérdést 5 éven belül felülvizsgálják. Ez a megegyezés egyáltalán nem szolgálja az irányelvek elsődleges célját, vagyis az Európai Közösségen belül a mintatörvények harmonizálását. Sok iparágat azonban nem érint a tartalékalkatrészek oltalmának kérdése, kivéve a gépkocsik tartalékalkatrészeit gyártó ipart. Ezért a Tanács állásfoglalása a többi iparágban a harmonizálást segíti elő, és csak a gépkocsiipar helyzetét hagyja bizonytalanul. A Tanács 1997. márciusi állásfoglalását követően az irányelvek visszakerültek az Európai Parlamenthez, amelynek jogi bizottsága majdnem egyhangúlag a klauzula újbóli beiktatása mellett szavazott. Ezután az Európai Parlament ezt az ajánlást követte, ami politikai szempontból nem meglepő, mert első helyen a Pari ament is ezt ajánlotta. A klauzula lehetővé tenné, hogy a javítóműhelyek olyan tartalékalkatrészeket is felhasználhassanak, amelyek nem a gépkocsigyártóktól származnak; a gépkocsigyártók megfelelő ellenszolgáltatásban részesülnének, míg a fogyasztók hiteles tájékoztatást kapnának a tartalékalkatrészek eredetéről. Az Európai Parlament döntése a klauzula újbóli beiktatására jelentős feszültséget okozott a Parlament és a Bizottság tagjai között. így tovább folyik a tartalékalkatrészgyártók lobbistái és az eredeti alkatrészgyártók lobbistái közötti küzdelem a klauzuláért, illetve az ellen. Ha az európai intézmények képtelenek egyezségre jutni, a Parlament és a Tanács képviselőiből álló békéltető bizottság fog mindkét testület számára elfogadható megoldást keresni. Az ennek eredményeként születő szöveget mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak el kell fogadnia ahhoz, hogy a javaslat törvényerőre emelkedjék. A kérdés végső eldöntése a Parlament kezében van, amely az egész törvénykezési folyamatot megvétózhatja. Bár valószínűtlen, hogy ilyen sors várna a mintairányelvekre, az iparjogvédelem területén már van precedens ilyen vétóra: 1995-ben a Parlament a békéltető bizottság harmadik ülésén jóváhagyott szövege ellen szavazott a biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó irányelvek kapcsán. 9. Észtország 1997. szeptemberi tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy tervezik az ipari minta jogintézményének bevezetését. Most arról kaptunk hírt, hogy a mintatörvény 1998. január 11-én lépett hatályba. Főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze. Ipari mintaként termékek két- vagy háromdimenziós megjelenése védhető. Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított öt év, amely két alkalommal további öt-öt évvel meghosszabbítható. Az ipari mintáktól abszolút újdonságot, egyéni jelleget és ipari alkalmazhatóságot követelnek meg. A bejelentéseket csupán alaki szempontból vizsgálják. A kérelem elutasítása esetén a Hivatal Fellebbezési Tanácsához lehet fellebbezni, és e Tanács határozata bírósági úton támadható meg. Harmadik felek a lajstromozásnak a hivatalos közlönyben való meghirdetésétől számított 3 hónapon belül bírósági úton támadhatják meg a lajstromozott mintát. A törvény átmeneti rendelkezései szerint egy éven belül igénybe lehet venni az 1991. február 20-án vagy azt követően benyújtott használati minta bejelentések elsőbbségét. 10. Franciaország Az INRA nevű francia mezőgazdasági kutató intézet kutatási együttműködést kötött a Hitachi Software Engineering japán céggel egy fluoreszcencián alapuló génanalizáló reagens kifejlesztésére. 11. Holland Antillák 1998. június 1-jén új védjegytörvény fog hatályba lépni, amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze. Védjegyre vonatkozó kizárólagos jogot csak lajstromozás útján lehet szerezni. A lajstromozható védjegyek körét szélesítik: lajstromozható lesz az áruk alakja és csomagolása is, valamint minden olyan szimbólum, amely alkalmas áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére. Szolgáltatási és kollektív védjegyek is lajstromozhatók lesznek. Az oltalmi idő a lajstromozási kérelem benyújtásától számított 10 év lesz, amely hasonló időtartamokra korlátozás nélkül meghosszabbítható. A lajstromozás töröltethető, ha a védjegyet 5 évnél hosszabb időn át nem használják. Csak a Védjegyhivatalban feljegyzett licencíaszerződések érvényesíthetők harmadik felekkel szemben. 12. Hongkong 1997. júliusi tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy a rövid oltalmi idejű szabadalmi bejelentéseket közvetle
