Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
34 Dr. Palágyi Tivadar Csak hazai újdonságot követelnek meg, vagyis a Bhutánon kívüli publikáció a bejelentés napja előtt nem zárja ki érvényes oltalom engedélyezését. A minták oltalmi ideje öt év, amely kétszer öt évvel meghosszabbítható. c) Védjegyek Szolgálati védjegyeket és kollektív védjegyeket is lehet lajstromoztatni. Egy bejelentés több áruosztályra is vonatkozhat. Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított tíz év, amely további tízéves időszakokra meghosszabbítható. A bejelentéseket közzéteszik, és a közzétételtől számított 3 hónapon belül felszólalás nyújtható be. Ha a védjegyet három éven át megszakítás nélkül nem használják, a lajstromozást töröltetni lehet. A védjegyre adott használati engedély harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha a lajstromba bejegyezték. 6. Dél-Kor ea A) Dél-Koreában 1998. március 1-jei hatállyal módosították a mintaoltalmi törvényt. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Az oltalmi időt tízről tizenöt évre hosszabbították meg. A rövid kereskedelmi életűként megjelölt mintákra vonatkozó bejelentéseket a Hivatal csak alakiságokra vizsgálja, szemben az ilyen megjelölés nélkül benyújtott mintabejelentések rendes újdonságvizsgálatával. Az ilyen bejelentések több mintára is vonatkozhatnak, és ellenük a lajstromozás után felszólalás nyújtható be. A mintabejelentéseknél 6 hónap türelmi időt vesznek figyelembe, vagyis nem újdonságrontó a bejelentés benyújtását megelőző 6 hónapon belüli nyilvánosságrajutás. B) A védjegytörvényt is módosították 1998. március 1-jei hatállyal. A fontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze. Védjegyként lajstromozhatók lesznek az áruk vonatkozásában alkalmazott háromdimenziós kialakítások, ha azok nem nélkülözhetetlenek az áru vagy az árucsomagolás létrehozásában. A közismert védjegyek oltalmát megerősítik. Az új rendelkezés szerint ugyanis még eltérő áruk esetén sem lajstromozható az olyan védjegy, amely azonos egy másik közismert védjeggyel vagy ahhoz hasonló. A nemzetközi osztályozást fogják alkalmazni, és egy bejelentés több áruosztályra is vonatkozhat. Megszűnik az a rendelkezés, hogy egy olyan védjegy töröltethető, amelyre a tulajdonosa egy másik személynek 6 hónapnál hosszabb időre szóló használati engedélyt adott, ha az engedélyt nem jegyezték be a lajstromba. 7. Európai Szabadalmi Egyezmény Egy Párizsban 1997 októberében megtartott és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által szponzorált iparjogvédelmi konferencián részt vevő kormányzati és ipari szakértők között élénk vitát váltott ki az Európai Szabadalmi Hivatal előtt fekvő azon javaslat, hogy a szabadalmazási költségeket alapvetően csökkenteni kellene a költséges fordítási követelmények kiküszöbölése útján. Jelenleg a megadott európai szabadalmakat a tagországokban való érvényesítéshez az egyes országok hivatalos nyelvére kell lefordítani. Az Európai Szabadalmi Hivatal, amely évente mintegy 80 000 szabadalmi bejelentést kezel, jelenleg tanulmányozza a fordítási költségek csökkentésére vonatkozó javaslatokat, mert a konferencián a Hivatal elnöke, Ingo Kober ezt a kérdést nyilvánította a legsürgetőbbnek. A legtöbb ellenkezést kiváltó javaslat szerint a szabadalmi bejelentéseket és a szabadalmakat csak angolul kellene megszövegezni, mert ez az üzleti világ elfogadott nyelve. Kober elismerte, hogy ez a javaslat kulturális, nyelvi, politikai és jogi szempontból egyaránt élénk bírálatot váltott ki, ezért valószínűtlen, hogy elfogadják. Jelenleg Franciaország, Olaszország és Spanyolország azok az Európai Uniós tagállamok, amelyek kardoskodnak amellett, hogy az európai szabadalmak teljes szövegét le kell fordítani a saját nyelvükre; egyik ország sem hajlandó nemzeti bíróságai előtt pereket lefolytatni angol nyelvű szabadalmak kapcsán. Egy másik, de hasonló módon vitatott javaslat, amelyet az üzleti világ támogat, az úgynevezett „csomagmegoldás” (package solution), amely „globális megoldásaként is ismert. E megoldás szerint a bejelentők egyetlen nyelven folytatnák le a szabadalmazási eljárást, és ezt követően csupán az igénypontok és a műszaki leírás „kiemelt kivonatát” (enhanced abstract) kellene lefordítani az egyes tagországok nyelvére. Kober a csomagmegoldást vélte a legtöbbet ígérő lehetőségnek, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmijogi bizottsága műszakilag és jogilag is keresztülvihetőnek lát. A francia küldöttek egy része a csomagmegoldást elfogadhatónak tartotta, míg a Francia Szabadalmi Ügyvivők Egyesületének képviselője „tömörített” fordítás készítését javasolta. Egy német javaslat szerint a fordítási költségek legegyszerűbben azzal lennének csökkenthetők, ha a bejelentők rövidebb szabadalmi leírásokat nyújtanának be. Az Egyesült Királyság Szabadalmi Ügyvivőinek Intézete nevében egy angol ügyvivő azt javasolta, hogy csak olyankor kívánjanak fordítást, amikor ezt harmadik fél kéri. A vita végkövetkeztetése az volt, hogy a csomagmegoldás helyett senki sem javasolt költségkímélő és jogilag hatékony változatot. Az egyetlen olyan másik költségkímélő megoldás, amely a konferencia résztvevői körében széles körű érdeklődést keltett, azon a lehetőségen alapszik, hogy az Európai Unió saját szabadalmi rendszerét vezetné be a meglévő európai szabadalmi szervezet versenytársaként vagy kiegészítőjeként. Heinz Zourek, az Európai Bizottság Kutatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese röviden bemutatta a Bizottság közösségi szabadalomra vonatkozó állásfoglalását, amely elemzi a jelenlegi helyzetet és javasolja egyetlen, az Európai Unió által adminisztrált szabadalom létrehozását. A javaslatot sokan, különösen amerikai küldöttek támogatták. A konferencián az európai, japán és amerikai szabadalmazási eljárások harmonizálásáról és a vizsgálati, illetve kutatási eredmények kölcsönös elismeréséről is tárgyaltak. Az amerikai hivatal elnöke, Bruce Lehman az egyes
