Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 43 A két világháború közötti tudományos egyesületek a műszaki fejlődés helyi kérdéseivel foglalkoztak. 1924-ben kezdte meg működését a Budapesti Mérnöki Kamara, melynek fő célja a mérnökök szervezett jogvédelme, szociális támogatása, munkahelyek, illetve munkalehetőségek megteremtése volt. Ebben az időszakban jött létre a Magyar Műszaki Múzeum Lósy-Schmidt Ede vezetésével. A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a műszaki értelmiség II. világháború utáni aktivizálásában jelentős szerepet kapott, egyben a megszüntetett Mérnök Kamara jogutódja is lett. A mérnökszakszervezet két fontos feladat megvalósítását tűzte ki célul: egyrészt a műszaki értelmiség hatékony érdekvédelmét, másrészt a mérnökök, technikusok bekapcsolását az újjáépítésbe. 1948-ig tartó tevékenysége, vezető személyiségei beírták nevüket a magyar történelembe. A politikai akarat megszűnésre ítélte a szervezetet, azonban II. kongresszusán még hangot kapott az az elhatározás, melynek értelmében megalakult a MTESZ. A kongresszus kimondta: „Feladata a magyar műszaki értelmiség szakmai és tudományos egyesületének az eddiginél jóval nagyobb mértékű kiépítése, ésszerű megszervezése és egységes szervezetben való összefogása a természettuodmányi egyesületekkel együtt.” 1948. június 29-én tartották a MTESZ alakuló közgyűlését. Első elnöke Komondy Zoltán műegyetemi tanár lett. 14 műszaki és természettudományi társulat együttműködésével jött létre az új szervezet. Az eredmények a szövetség létrejöttekor megfogalmazott teendők megvalósításának igényét tükrözték. Az 50- es években a feltételek nehezedtek, több lett a gyors, nem mindig jól előkészített döntés, de a MTESZ vezetői és az egyesületek tagjai igyekeztek végezni teendőiket a hivatásuk diktálta szellemben. A műszaki értelmiség szerepe egyre csökkent a tervek kidolgozásában és végrehajtásában. 1956 októberétől 1957 közepéig szünetelt a MTESZ tevékenysége. 1960. december 9-10-én tartotta a MTESZ V. közgyűlését, ahol elemezték az eltelt 12 év legfontosabb állomásait. Egyre több tudományos és műszaki egyesület vett részt e szövetség munkájában. Ekkor került napirendre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság létrehozásának kérdése. Az 1965-ben tartott VI. közgyűlés ismertette az előző évek eredményeit, a fiatal szakemberek számának növekedését, a népgazdasági összefüggések iránti érdeklődés növekedését és az egyesületi munka új módszereit. A műszaki és tudományos országos feladatok megtárgyalásának igénye is egyre sürgetőbben jelentkezett. A gazdasági reform előkészítésében a műszakiak szerepe az egyik legfontosabb kérdése volt a Szövetség 1968-as munkájának. A tagegyesületi munka szerepének növekedése az érdemibb véleménynyilvánítás igényében fogalmazódott meg. A gazdasági reform minden ellentmondásossága ellenére élénkülő gazdasági életet eredményezett. A 70-es években a műszaki színvonal az egyre erőteljesebb elmaradás veszélyét vetítette előre. A tendencia a 80-as években sem fordult meg. Ugyanakkor azonban néhány terület kiemelt fejlesztése indult meg, pl. járműgyártás, világítástechnika. A MTESZ-ben az egyesületi munka mellett jelentős volt a területi, megyei, városi szervezetek tevékenysége. A MTESZ nemzetközi tevékenysége a vezetés számára minden időben fontos volt. A kelet-európai országok társszervezeteivel rendszeres kapcsolat alakult ki a továbbképzés, információcsere stb. területén. Az új tudományterületek megalakuló új egyesületei szintén csatlakoztak MTESZ-hez. A jubileumi 25., 30. évfordulókon ünnepi közgyűléseken emlékeztek meg a Szövetség tevékenységéről. A meghívottak között a kormány magas rangú képviselői méltatták az elért eredményeket. Az egyes rövidebb időszakok feladait megismerhetjük a korszak elemzéséből, a tagegyesületek tevékenységének és legfontosabb rendezvényeinek ismertetése a gazdaság és tudomány aktuális kapcsolatára világít rá, pl. a rendszerváltás előtti és utáni kettősségre a magyar iparban. (Néhány csúcsgyártmányt előállító mellett sok közepes, illetve gyenge minőségben termelő üzem tehertétele agazdaságban.) Az 1990-1998 közötti időszak eseményeinek elemzése segítségével az ezredfordulón túlmutató tendenciák is megállapíthatók. A nemzetközi együttműködési programok a piaci versenyképesség növelését, a kutatás és felsőoktatás támogatását célozták. 1997-ben fogadta el a kormány a műszaki fejlesztés koncepcióját. A műszaki fejlesztés elsőrendű célja a nemzetgazdaság versenyképességének és ennek alapján a társadalom életminőségének javítása. A műszaki fejlesztés többszakaszos folyamat, amely magában foglalja az ötlettől az alap- és alkalmazott kutatások kísérleti fejlesztésén át az új technika, technológia megismertetését és bevezetését, széles körű elterjesztését. A MTESZ-ben az 1990 és 1998 közötti időszak az átalakulás és folyamatosság közel egy évtizede. Átalakítása és folytatása a megkezdett munkának, melynek célja, hogy a szakembereknek olyan fóruma maradjon, ahol a gazdaság „honlapját” fogalmazzák meg. A kötet függelékében gazdag adattár található. Tartalmazza a MTESZ közgyűléseinek felsorolását a rendezés dátumával, a tagegyesületek és helyi csoportok nevét, alapításuk évszámát, a MTESZ állandó bizottságait, a MTESZ-díjasok névsorát, valamint a MTESZ központi és területi szerveit. A kötet összeállítója dr. Németh József professzor, a technikatörténet kiemelkedő tudósa. Bakos Éva
