Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle
44 Könyv- és folyóiratszemle ftt 3- Joanna R. Jeremiah Q» 3 ................... Q. f Merchandising :| Intellectual ~ I Property Rights ■O fO *<: 40‘ * Joanna R. Jeremiah/ Merchandising Intellectual Property Rights, John Wiley & Sons, Chichester, 1997, 416p. ISBN 0-471-96579-0 A szellemi alkotások tulajdonosainak fontos érdeke, hogy műveiket a kereskedelmi forgalomban értékesítsék. Ez azonban gyakran módot ad arra, hogy az alkotásokat más személyek jogtalanul felhasználják és ezáltal az azokhoz fűződő szellemi tulajdonjogokat megsértsék. A tulajdonosok számára tehát csak akkor érdemes kereskedelmi tevékenységek felé fordulni, ha elegendő biztosítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy alkotásaikat jogi eszközökkel megvédhessék. A fenti gondolatok által vezérelve gyűjti egybe és vizsgálja meg részletesen a szerző, Joanna R. Jeremiah ügyvéd - a Faculty of Business Administration, National University of Singapore volt előadója — a napjainkban alkalmazott különböző oltalmi lehetőségeket. A könyv 10 fő fejezete összegezi az olvasó számára a legfontosabb védelmi formákat, amelyekkel a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kereskedelmi tevékenységeket biztosithatják. A kötet elsősorban az Egyesült Királyság jogrendszerében honos szokásokat ismerteti, azonban széles körű betekintést nyújt más országokban, különösképpen az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban és az Európai Közösségen belül alkalmazott élj órásokba és bővebben foglalkozik a nemzetközi szinten kialakított oltalmi rendszerrel is. Az első fejezet röviden bemutatja az olvasónak a különböző oltalmi formák általános jogi alapjait, rávilágitva az esetleges problémákra és azokra a pontokra, amelyek vita tárgyát képezhetik. A további fejezetek e különböző alapelméletek azon sajátos alkalmazásait vizsgálják, amelyek a szellemi alkotások értékesítése során merülnek fel. A részletes esettanulmányok hasznos kiegészítő magyarázattal szolgálnak a jogászok és a gazdasági életben jártas olvasók részére egyaránt. Az egyik legfontosabb eljárás, amelyet az áru védelmezésének érdekében indíthatnak az úgynevezett „passingoff ’ fogalmára épül, mely azt a módszert jelöli, amikor az árut nem a valódi eredet feltüntetésével bocsátják forgalomba. Ez az eset többek között olyan áruk értékesítésénél észlelhető, amelyek valamilyen módon utalnak fiktív vagy valóságos és általában híres személyekre. A szerző a kötet első fejezeteiben a nemzetközi esetjogra támaszkodva bemutatja az elmélet kialakulását és alkalmazásának fejlődését, a tradicionális szemlélettől az ausztrál bíróságok által kialakított szélesebb elméletig, mely utóbbi már a tisztességtelen verseny koncepciójához áll közelebb. A valóságos vagy fiktív személyiségekre vonatkozó értékesítési jogok kapcsolódhatnak többek között az árujelzőjéhez, nevéhez vagy kivitelezéséhez, amelyek tulajdonjogokat képeznek. Erről a témáról a 3. fejezetből tudhat meg többet az olvasó. A tisztességtelen verseny elkerülése és az innováció ösztönzése végett az egyes termékek tulajdonosa bizonyos monopóliumokban részesül. Ezeket ismerteti a 4. fejezet, amely elsősorban a már közhelynek számító tárgyak kérdésével foglalkozik. Vitatható ugyanis, hogy elképzelhető-e monopólium ilyen típusú tárgyakkal kapcsolatban. Problémát különösen a termék formájának védelme j elenthet, mivel a forma könnyen közhellyé válhat. A könyv bemutatja az angol esetjog által kialakított azon elméletet melynek alkalmazásával bizonyos esetekben közhelynek tűnő formák is állhatnak védelem alatt. Az 5. fejezet alfejezetei országonként ismertetik a tisztességtelen verseny fogalmának különböző értelmezéseit. Szintén az 5. fejezet foglalkozik a híres személyiségek és a reklámvilág kapcsolatával. Egyre több jogeset tanúskodik arról, hogy milyen jelentős problémákat okozhat, ha egy híres ember személyiségét, vonásait ez utóbbi beleegyezése nélkül használják fel reklámokhoz. Ennek elkerülése érdekében kiváltképpen az Egyesült Államokban alakultak ki különböző újabb koncepciók. Egy másik, már szabályozott üzleti szokás az ún. összehasonlító reklámozás. Ennek lényege a reklámozott termék érdemének összehasonlítása egy konkurens termék érdemeivel. A 6. fejezet bemutatja az üzleti élet során a védjegyek felhasználását. A szerző felhívja az olvasó figyelmét arra a tényre, hogy milyen nagy helyet foglalnak el az áruvédelemben a védjegybitorlás miatt indított perek. A védjegyoltalom különösen kiterjedt az Egyesült Királyság jogrendszerében. Az Európai Közösségben bevezetett közösségi védjegy újabb oltalmi lehetőségeket nyújt majd a kereskedelmi élet résztvevői számára. Célja a Közösség területén egyenlő szintű védjegyoltalom elérése. A szerzői jog is fontos szerepet játszhat a fiktív szereplőkkel (pl. Miki egér vagy Sherlock Holmes) és a hozzájuk fűződő üzleti tevékenységekkel kapcsolatos jogok szabad gyakorlásában. Ezenkívül a kereskedelmi tevékenységek védelme fontos az ipari mintaoltalom alkalmazását illetően is. A 8. fejezet az egyéb oltalmi formákkal foglalkozik, mivel a szellemi alkotások jogának fő ágain kívül még néhány mellékes jogforrás is nyújthat védelmet egyes személyiségek számára bizonyos, mások által jogtalanul folytatott kereskedelmi tevékenységekkel szemben. Az olvasó betekintést nyerhet a becsületsértés, a szándékos félrevezetés elméletébe, ezenkívül megismerheti a magánéletre vonatkozó jogszabályokat, valamint a bizalom elméletének alkalmazását a felsorolt országokban. A fejezet szintén tartalmazza a bűnügyi eljárások leírását. Külön fejezetet szentel a szerző a polgári jog által nyújtott jogorvoslati lehetőségeknek.
