Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén Magyarország válaszai az OECD-kérdőív kérdéseire
2 A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén A fenti i)-vii) pontban meghatározott termékek szabadalmazhatóságát előállításának módja csak akkor zárja ki, ha az közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik (lásd f) pont). b) Magyarországon az alábbiakban meghatározott kategóriákba eső biotechnológiai eljárásokra vonatkozó találmányok szabadalmazhatok, illetve nem szabadalmazhatok: ii) Nem szabadalmazhatok az ipari alkalmazhatóság hiánya miatt a szabadalmi törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló sebészeti eljárások. iii) Nem szabadalmazhatok az ipari alkalmazhatóság hiánya miatt a szabadalmi törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati eljárások (methods of treatment by therapy), különösen- a csíravonal génterápia,- a szomatikus sejt génterápia,- bio-gyógyszerészeti vagy más olyan hatóanyag felhasználásán alapuló gyógyászati eljárás, amely közvetve genetikai változásokat okoz. iv) Nem szabadalmazhatok az ipari alkalmazhatóság hiánya miatt a szabadalmi törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. v) Szabadalmazhatok az ál latok génmanipulációj ára vonatkozó eljárások, amelyeket nem gyógyászati vagy diagnosztikai célból végeznek, így az állatkísérletek vagy kísérleti célból végzett tesztek, kivéve ha az alkalmazott eljárás a törvény 6. §-a (2) bekezdése alapján közerkölcsbe ütközik (lásd f) pont). Törvényünk 6. §-ának (2) bekezdése alapján az emberekre vonatkozó bármely génmanipulációs eljárás ki van zárva a szabadalmazható találmányok köréből. vi) Nem szabadalmazhatok törvényünk 1. §-a alapján az olyan lényegében biológiai eljárások, amelyeket természetes keresztezéssel végeznek. Szabadalmazható viszont az eljárás, ha annak során ember által végzett műszaki beavatkozás történt, ha ez szerepet játszik a kívánt eredmény elérésében és ha az eljárás legalább egy lényeges műszaki lépéssel jellemezhető. A fenti eljárásokra vonatkozó találmányok esetében nem jelent különbséget a szabadalmazhatóság szempontjából, hogy az eljárás emberre vagy állatra vonatkozik, kivéve a v) pont szerinti különbségtételt. c) Törvényünk a génterápiát gyógyászati kezelési eljárásnak tekinti, és mint ilyen, az ipari alkalmazhatóság hiányában nem szabadalmazható (lásd a b) iii) pont). Szabadalmazhatok azonban a génterápia útján előállított biogyógyszerészeti termékek ( például a genetikailag módosított sejtek). d) A törvény 2. §-ának (4) bekezdése és 5. §-ának (2) bekezdése szerint az alkalmazási eljárástól függetlenül (notwithstanding the absence of process patent protection for that use) szabadalmazható egy új és nem nyilvánvaló (a technika állásához nem tartozó) ismert anyag alkalmazása terápiás vagy diagnosztikai célból ember vagy állat vonatkozásában. Ez esetben a szabadalmat a termék alkalmazása formájában lehet igényelni. e) Szabadalmazhatok a b) iij-ivj pontokban tárgyalt sebészeti, gyógyászati kezelési vagy diagnosztikai eljárások, ha azokat nem az élő emberi vagy állati testen hajtják végre; így szabadalmazhatok az emberi vagy állati testből eltávolított szövetek vagy testnedvek kezelésére vonatkozó, illetve az ezeken végzett diagnosztikai eljárások, amennyiben ezek a szövetek vagy testnedvek nem kerülnek vissza ugyanabba a testbe. (Például, szabadalmazható a vér tárolhatóságát javító kezelés, de nem szabadalmazható a dialíziskezelés, melynek során a vér visszakerül ugyanabba a testbe.) Szabadalomképesek azok a diagnosztikai eljárások is, amelyek az élő emberi vagy állati test állapotával kapcsolatos információszerzésre, adatgyűjtésre vonatkoznak, abban az esetben, ha ez nem közvetlenül terápiás célból történik, és ha az így szerzett információ csupán olyan közbenső eredmény, amely önmagában nem teszi lehetővé annak eldöntését, hogy milyen kezelést kell alkalmazni (pl. vérnyomásmérés). f) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll (törvény 6. § (2) bek.). A közrend és a közerkölcs fogalma jogrendszerünk alapvető - társadalmi-jogi berendezkedésünk meghatározó értékrendjét kifejezésre juttató - intézményeit és elveit foglalja magába. Ebbe a körbe lényegében ugyanazokat a jogszabályi rendelkezéseket kell sorolni, amelyek a nemzetközi gyakorlatban is ide tartoznak. E közrendi szabályok hatósági alkalmazása tekintetében lásd a) vi)—vii) pontokat, e kérdésekben konkrét bírósági döntések nem merültek fel. g) Az a) és b) kérdésekben adott válaszokhoz képest nincsenek további kizárások, illetve oltalomszerzési akadályok. Általános szabadalmazhatósági feltételek és eljárások h) A szabadalmi törvény szerint iparilag alkalmazható a találmány, ha az az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható (törvény 5.§ (1) bek.). Az ipari alkalmazhatóság szempontjából az ipari jelleget a Párizsi Uniós Egyezmény 1. cikkelyének (2) bekezdése értelmében azonban a lehető legtágabban kell érteni. A törvény értelmében az ipari alkalmazhatóság a találmány ismérve, a megoldott feladatnak azonban nem kell feltétlenül az ipar területére esnie. így oltalomban részesülhetnek a biotechnológiai úton előállított gyógyászati termékek is. Az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati eljárásoknak az ipari alkalmazhatóság szempontjából való megítélésére a b) iii)-e) pontokban kifejtettek az irányadók. Szabadalmazhatok az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati eljárásokban alkalmazott új anyagok (vegyületek) és keverékek, továbbá egy ismert anyag vagy készítmény alkalmazása, ha az korábban gyógyászati kezelés céljára nem volt feltárva (első indikáció). Szabadalmazható végül ismert anyag vagy készítmény alkalmazása, ha az anyag vagy keverék feltalálói tevékenységen alapuló további gyógyászati alkalmazásra vonatkozik (második indikáció). A tör
