Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 1. szám - A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén Magyarország válaszai az OECD-kérdőív kérdéseire

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyam I. 1998. február A szellemi tulajdon gyakorlata a biotechnológia területén — Magyarország válaszai az OECD-kérdőív kérdéseire -Az OECD Kereskedelmi Munkacsoportja 1997. évben a biotechnológia területén a szellemi tulajdon védelmé­nek gyakorlatát vizsgáló kérdőívet dolgozott ki tagor­szágai számára. A kérdőív célkitűzése az OECD-tag­­országokban a szabadalmi és növényfajta-oltalmi rendszerek gyakorlatában található azonosságok és el­térések felmérése volt. A kérdések speciális vonatkozásaira való tekintettel a kérdőívet a Magyar Szabadalmi Hivatal munkacsoportja válaszolta meg. A kérdőív három fő részre tagozódott: A) Szabadalmi vizsgálati gyakorlat a biotechnológiai tárgyú találmányok területén B) Szabadalmi jogok érvényesítésének kérdései a bio­technológiai tárgyú találmányok vonatkozásában C) Növényfajta oltalmi kérdések növényekre vonatko­zó találmányok esetén. A kérdőív a szabadalmakra és növényfajta-oltalomra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatással egészült ki. A) SZABADALMI VIZSGÁLATI GYAKORLAT A BIOTECHNOLÓGIAI TÁRGYÚ TALÁLMÁNYOK TERÜLETÉN Szabadalmazható találmányok a) Magyarországon a találmányok szabadalmi oltalmá­ról szóló 1995. évi XXXIII. törvény alapján az alábbiak­ban felsorolt területekre eső termékekre vonatkozó talál­mányok szabadalmaztathatok, illetve kizártak a szabadal­maztatható biotechnológiai találmányok köréből: i) Szabadalmazhatok a nukleinsavszekvenciából álló kémiai szerkezetek, melyek részben vagy egészben, vagy a genetikai kód redundanciája következtében megfelelnek egy élő szervezetben található génnek vagy a genetikai információ más formájának. A jog­­gyakorlat nem tesz különbséget a genetikai informá­ció forrásai (vírusok, növények, állatok, ember) vagy a nukleinsavszekvencia formája között. ii) Szabadalmazható a főleg aminosavszekvenciából álló olyan kémiai szerkezet, amely részben vagy egészben élő szervezetben található aminosavszekvenciának felel meg. A joggyakorlat nem tesz különbséget az aminosavszekvencia-források (baktériumok, növé­nyek állatok, ember) között. iii) Szabadalmazhatok az egy vagy többsejtű szervezetek­ből izolált, az i) és ii) pontokban említett struktúráktól eltérő kémiai szerkezetű anyagok (pl. vegyületek vagy készítmények). iv) Szabadalmazhatok az élő egysejtű szervezetek (pl. baktériumok, élesztők). v) Szabadalmazhatok a növények per se, a növények ré­szei vagy növényfajták. A nem lényegében biológiai eljárással előállított, beleértve a génmanipuláció útján előállított növényeket, növényi részeket, az ipari ta­lálmányokra vonatkozó általános rendelkezések alap­ján részesítjük szabadalmi oltalomban. Az új növény­fajták oltalmazására vonatkozó rendelkezéseket a sza­badalmi törvény külön fejezete (XIII. fejezet) tartal­mazza. Ezek a rendelkezések az UPOV 1978-as szövegével állnak összhangban (lásd c) fejezet). vi) Szabadalmazhatok az állatok per se és az állati szer­vek. A nem lényegében biológiai eljárással előállí­tott, beleértve a génmanipuláció útján előállított álla­tokat, állati szerveket az ipari találmányokra vonat­kozó általános rendelkezések alapján részesítjük sza­badalmi oltalomban. Törvényünk 6. §-ának (2) bekezdése szerint morális megfontolások alapján nem szabadalmazhatok azok az állatok, amelyek olyan eljárások eredményeképpen jönnek létre gene­tikai identitásuk módosításával, amelyek valószínű­leg szenvedést vagy fizikai hátrányokat okoznak az állatoknak anélkül, hogy azzal arányban álló előnyt biztosítanának az emberiség vagy az állatok számára. Az új állatfajták szabadalmazhatok, az erre vonatkozó rendelkezéseket a szabadalmi törvény külön fejezete (XIV. fejezet) tartalmazza (lásd c) fejezet). vii) Nem szabadalmazható törvényünk 6. §-ának (2) bekez­dése alapján az ember, az emberi test; továbbá nem sza­badalmazhatok az emberi test részei, így az emberi szer­vek sem természetes formájukban. Szabadalomképesek azonban az emberi testből izolált részek, termékek, be­leértve a sejtvonalakat, géneket, nukleinsav- és amino­­savszekvenciákat, amennyiben eleget tesznek az általá­nos szabadalmazhatósági feltételeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents