Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdú Tamásné: Szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmi oltalmának helyzete
14 Dr. Hajdú Tamásné nem inkább az adatfeldolgozó rendszer működésének a javítására. Az oldal-buffer találmány szerinti alkalmazása révén az adatfeldolgozó rendszer gyorsabban működött, mivel a holtidők elkerülhetők voltak. Ebben az esetben tehát az adatfeldolgozó rendszer működésére gyakorolt közvetlen hatásról volt szó. A Német Szövetségi Szabadalmi Bíróság döntéseit vizsgálva úgy tűnik, hogy a hatóság megítélése szerint a szabadalmi oltalom minden olyan esetben lehetséges, amikor a számítógépi program egy berendezés, egy készülék, egy rendszer, egy szabályozó eszköz vezérlésére, beállítására vagy más módon történő befolyásolására használható. Ezekben az esetekben valamilyen műszaki hatás lehet jelen. A szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmazhatósága az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok minden valószínűség szerint a legliberálisabb ország a téma kezelését illetően. A Szövetségi Fellebbviteli Bíróság (CAFC) döntéseit elemezve úgy tűnik, hogy csak a természeti törvények, a természetben előforduló jelenségek és az elvont gondolatok, ötletek azok, amelyek nem tekinthetők szabadalmi oltalomban részesíthető megoldásoknak. Az Egyesült Államokban született case-law-ból ismert Alappat-ügyben hozott határozat megfogalmazása szerint egy általános célú számítógép annak speciális céllal történő programozása révén szabadalmazható, speciális célú számítógéppé alakul át. Elméletileg egy általános célú számítógép bármire alkalmas, gyakorlatilag azonban csak arra, amire programozva van. A számítógépi szoftvert tartalmazó találmányok szabadalmazásának helyzete az Egyesült Államokban jelenleg igen pozitív. A szoftverrel kapcsolatos találmányokat tartalmazó bejelentéseket ugyanúgy kezelik az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalban /USPTO/, mint bármely, más területre eső szabadalmi bejelentést. Az elbírálók nem szűrik ki a számítógépi szoftvert tartalmazó találmányokat, mint olyanokat, amelyek nem tartalmaznak szabadalmazható megoldást, és a technika állására vonatkozó kutatási lehetőségek is jónak mondhatók. Az a változás, ami a USPTO-ban lezajlott a szoftverrel kapcsolatos találmányok megközelítésével összefüggésben, nyilvánvaló az 1996-ban kiadott „Számítógéppel kapcsolatos találmányok vizsgálati módszertani útmutatója” című kiadványt tanulmányozva. A kiadványban ugyanis ez áll: „Egy számítógéppel kapcsolatos (szoftveres) találmány a technológiai alkotások körébe tartozik. Egy számítógépes találmánynak a gyakorlatban való alkalmazása a szabadalmazhatóságból ki nem zárt tárgynak minősül.” Következésképpen, az elbírálónak már nem kell a vizsgálatot annak meghatározásával kezdenie, hogy egy adott igénypont nem egy matematikai algoritmust tartalmaz-e. Miután azEgyesültÁllamok-belijoggy akorlat-változások is mintegy 30 éves vívódást tükröznek a számítógépi szoftverek szabadalmazhatóságát illetően, igencsak üdvözölhető a mai útmutatóban fellelhető rendkívül határozott állásfoglalás. Egy számítógépi szoftvert tartalmazó találmány az USPTO útmutatásai szerint leírható és igénypontba foglalható, mint egy készülék, eljárás vagy termék. E három válfaj alátámasztására a bejelentés általában tartalmazza egy általános célú számítógépnek a rövid leírását és egy program jelfolyamábrájának a részletes ismertetését a végrehajtásra kerülő funkciók illusztrálására. Az Egyesült Államok-beli liberális megítélésre mi sem jellemzőbb annál, minthogy az EPO Fellebbviteli Tanácsai negatív döntései között szereplő, korábban felsorolt ügyek egytől-egyig US elsőbbségűek voltak, és az USPTO valamennyi esetben szabadalmat adott a bejelentésben foglalt megoldásra. A jelenlegi jogi szabályozás okozta korlátok Európában • Sok szakértő hivatkozik ma arra, hogy a számítógépi programok szabadalmi oltalmának kezelésére nagy valószínűséggel erős hatással lesz a GATT/TRIPS Egyezmény. Ezen Egyezmény 27. cikkelye explicit módon rámutat arra, hogy valamennyi műszaki területen lehetőséget kell adni szabadalmi oltalom megszerzésére. A téma szakértői közül többekben kialakult az a meggyőződés, hogy mivel a „számítógépi programok, mint olyanok” kifejezés magában foglalja a „műszaki jellegű számítógépi programokat, mint olyanokat” is, ezért legalábbis ez az általános megfogalmazás határozottan ellentétben áll a TRIPS Egyezményben foglaltakkal. Sok európai ország, így pl. Németország és az EPO esetében, de beszélhetünk akár Magyarországról is, a jelen jogi szabályozás /a német vagy a magyar szabadalmi törvény 1. §-a, az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. cikkelye/ az e témában érintettek körében jórészt azt az érzetet kelti, hogy a számítógépi programok, valamint a szoftverrel kapcsolatos találmányok nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban. Sokak véleménye szerint az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. cikkelyéből a „számítógépi programok, mint olyanok” kifejezésnek a törlése lehetőséget adna a „műszaki jelleg” alkalmasabb definiálására a számítógépi programokat illetően, és lehetővé tenné az Európai Szabadalmi Egyezménynek az Egyesült Államok és Japán liberálisabb jogszabályához való alkalmas illesztését, ami nagyon fontos lenne pl. a multinacionális cégek számára.
