Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 35 tősége, hogy Cipruson nemzeti úton lehessen nemzetközi bejelentés révén szabadalmat szerezni. így Ciprus megje­lölése egy nemzetközi bejelentésben azt jelenti, hogy eu­rópai szabadalmon keresztül kíván a bejelentő Cipruson szabadalmi oltalmat szerezni. 8. Dél-Korea A) A Dél-koreai Szabadalmi Hivatal a biotechnológia te­rületén szabadalmazható találmányok körét szélesíteni kí­vánja, hogy lépést tudjanak tartani az ezen a területen vég­bemenő gyors fejlődéssel. A szabadalmazható találmá­nyok körébe kívánják vonni az állatok szaporítására, a kí­sérleti állatok előállítására, a génterápiára és az új gének kifejlesztésére vonatkozó találmányokat. A Hivatal a biotechnológiai tárgyú találmányok vizsgá­latára új irányelveket dolgozott ki, amelyekben összevon­tan megtalálhatók a géntechnológiai tárgyú, a mikroorga­nizmusokra vonatkozó, a mikroorganizmusokon alapuló ipari és az aszexuálisan szaporodó növényfajtákra vonat­kozó találmányok vizsgálatának eddig különálló előírásai. A Hivatal azt tervezi, hogy a Koreai Biotechnológiai Kutató Intézet közreműködésével génszekvenciákra és aminosavszekven-ciákra vonatkozó adatbázisokat fog lét­rehozni. Ilyen szekven-cialistákat a bejelentőknek 1999- től kezdve számítógéppel olvasható formában kell majd benyújtaniuk. B) I 998. március 1-jén a Szöuli Törvényszék épületé­ben megkezdte működését a Szabadalmi Bíróság. Ennek megfelelően Dél-Koreában a szellemi tulaj donra vonatko­zó peres ügyeket háromfokú fellebbezési rendszerben in­tézik: a Fellebbezési Tanácstól a Szabadalmi Bírósághoz, majd onnan a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. A Szabadalmi Bíróság három tanáccsal kezdte meg mű­ködését, amelyek mindegyike egy főbíróból és két bíróból áll. A jogász bírók munkáját a Szabadalmi Hivatal állomá­nyából kiválasztott kilenc műszaki elővizsgáló segíti. B) 1997-ben Dél-Koreában a szabadalmi, védjegy-, használati minta és mintabejelentések száma összesen 254 101 volt, ami az előző évhez viszonyítva 2,3%-os csökkenést jelent. Főleg a használati minta bejelentések száma csökkent, mégpedig 68 822-ről 45 809-re. Az összes bejelentés 80,9%-a, vagyis összesen 205 693 beje­lentés származott hazai bejelentőktől. Ezzel szemben az engedélyezett, ill. lajstromozott oltal­mi jogok száma az 1996. évi 72 363-ról 105 409-re emel­kedett, ami 45,7%-os növekedésnek felel meg. 81 499 ol­talmijogot belföldi bejelentők, míg 23 912 jogot külföldi bejelentők kaptak. 9. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Hivatal 1998. március 31-ével megszüntette az un. „reformországok” bejelentői számára 1995. április 1-jétől kezdve engedélyezett 75 %-os díj­­csökkentést a nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizs­­gálati illetékben. Itt emlékeztetünk arra, hogy ugyanezen államok számá­ra továbbra is igénybe vehető 75 %-os díjkedvezmény idő­határ nélkül. Ehhez az 1223/B űrlap helyett az 1223/A jelű űrlapot kell használni az Európai Szabadalmi Hivatalnál igénybe venni kívánt kedvezmény kérelmezéséhez. így a magyar bejelentők továbbra is kaphatnak ilyen kedvez­ményt. 10. Európai Unió Dr. Hesketh, a Glaxo Welcome iparjogvédelmi vezetője, aki tagja az Európai Gyógyszeripari Szervezetek Szövet­ségének (EFPIA), úgy nyilatkozott, hogy a közép- és ke­let-európai országokkal folytatandó EU-csatlakozási tár­gyalásokon a szellemi tulajdon megfelelő védelmét a leg­fontosabb kérdésnek kell tekinteni, és bizonyosságot kell szerezni a szabadalmi törvények kielégítő voltáról és be­tartásuk hatékonyságáról. Hesketh úr felhívta a figyelmet arra, hogy az első csatlakozási fordulóban részt vevő öt országban legko­rábban 2011-ben, (Cseh Köztársaság) és legkésőbb 2014-ben (Észtország és Magyarország) lép teljes mér­tékben érvénybe a termékszabadalom. Ebből az követ­kezik, hogy a csatlakozás és a teljes termékoltalom lét­rejötte között egy évtizednél hosszabb idő telhet el. Ezért az új tagállamokból induló párhuzamos import megakadályozása érdekében tiltó törvényekre, illetve olyan szabályozásra lesz szükség, amely megakadá­lyozza a csak eljárásszabadalommal védett termékek párhuzamos kereskedelmét. Hesketh úr szerint arra nézve is biztosítékot kell szerez­ni, hogy az új EU tagállamokban olyan bíróságok működ­jenek, amelyek kellő szakértelemmel kezelik a szellemi tulajdon kérdéseit. ! 1. Franciaország A párizsi Legfelsőbb Bíróság 1998. január 30-án az Allen & Handburys kontra Pharmafarm & SCAT ügyben olyan döntést hozott, amely egyidejűleg erősíti a kutatást végző gyógyszergyártó cégek szabadalmi jogait, de a generikus gyógyszergyártók számára is tágabb lehetőséget biztosít védett termékek reprodukálására. A döntés egy BECOTIDE védjegyű, asztma elleni gyógyszerre vonatkozik, amelyet Franciaországban a Glaxo Wellcome (GW) leányvállalata, az Allen & Handburys (AH) forgalmazott. GW 1973-ban szabadal­mat kapott a BECOTIDE beklometazon nevű hatóanyag­ára, és 1974-ben engedélyt (autorisation de mise sur le marché d’un médicament, AMM) kapott 50 mg-os becotide kapszula kereskedelmi forgalmazására. 1986- ban egy második AMM-et adtak a francia hatóságok azo­nos hatóanyag 250 mg-os dózisára. 1992-ben a szabada­lom oltalmi idejét 2000-ig meghosszabbították azon az alapon, hogy Franciaországban kiegészítő oltalmi bizony­lat (certificat complémentaire de protection, CCP) révén lehetőség van a gyógyszer tárgyú szabadalmak oltalmi idejének hét évvel való meghosszabbítására, de az oltalmi idő az első AMM kiadását követően nem haladhatja meg a 17 évet. Minthogy arra számítottak, hogy az eredeti becotide szabadalom 20-éves oltalmi ideje 1993-ban lejár, három generikus gyógyszerlaboratórium - a Pharmafarm, a SCAT és az olasz Promedica - előkészületeket tett a

Next

/
Thumbnails
Contents