Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
36 Dr. Palágyi Tivadar gyógyszer generikus alakjának gyártására, és erre az engedélyt 1994-ben meg is kapták. A GW ügyvédei azonnal tiltakoztak a kereskedelmi forgalmazás ellen arra hivatkozva, hogy a szabadalom oltalmi idejét 2000-ig meghosszabbították. Bár mind a három cég tiltakozott 1992-ben a szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítása ellen, megállapítva, hogy AH nem hivatkozhat egy második AMM-re, mert mindkét termék azonos hatóanyagot tartalmazott, a bírósági iratokból az tűnik ki, hogy csupán a Promedica cég hozta a becotide generikus változatát kereskedelmi forgalomba 1996-ban. Mindhárom generikus cég azzal érvelt, hogy egy módosított termék szabadalmi oltalmának meghosszabbítása arra ad lehetőséget, hogy a törvény által biztosított oltalmat korlát nélkül meghosszabbíthassák. A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést, érvényben tartotta a szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítását és engedélyezte a termékmódosítást. Ez a döntés az 1992-ig engedélyezett szabadalmakra érvényes csupán, mert ezt követően valószínűleg érvényteleníti az Európai Uniónak a szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítására vonatkozó irányelve, amely korlátozza a gyógyszergyártók jogát az oltalmi idő meghosszabbítására. Az uniós irányelv ugyanis csak 5 év hosszabbítást tesz lehetővé - szemben a hétéves francia lehetőséggel - az első forgalombahozatali engedélytől számított legfeljebb 15 évig, szemben a francia jog szerinti 17 évvel. Bár a francia bíróság AH javára döntött, nem küldte el.üres kézzel a generikus cégeket sem. Döntésében ugyanis megállapította, hogy az engedélyezési eljárás érdekében végzett kísérletek nem képeznek bitorlást, és így a generikus laboratóriumokjogosan kémek engedélyt a szabadalmazott gyógyszerek generikus változatainak előállítására még a vonatkozó szabadalmak oltalmi idejének lejárta előtt. 12. Fülöp-szigetek A) Az új szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvény 1998. január 1-jén lépett hatályba. A szabadalmi jog területén a legfontosabb változás, hogy a korábbi feltalálói rendszerről áttértek a bejelentői rendszerre. A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év lett. A bejelentésekeket a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 18 hónap után közrebocsátják. A közrebocsátástól számított 6 hónapon belül kell kérni a bejelentések vizsgálatát. Eljárásra vonatkozó szabadalmak esetén a bizonyítási teher megfordul, vagyis a vélt bitorlónak kell bizonyítania, hogy termékét nem a szabadalmazott eljárással állította elő. A szabadalmazott termék bevitele a találmány gyakorlat-bavételének minősül. A használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 7 évre változott, és ez az oltalmi idő nem hosszabbítható meg. Korábban az oltalmi idő 5 év volt, amelyet kétszer 5 év időtartamra lehetett meghosszabbítani. A védjegytörvényben a legalapvetőbb változás az, hogy a védjegy tulajdonjogát az első bejelentés alapján lehet megszerezni, ellentétben a korábbi szabályozással, amely a védjegyre vonatkozó tulajdonjogot az első használat alapján engedélyezte. A védjegybejelentés benyújtásakor nem kell igazolni a védjegy használatát, de a benyújtás napjától számított 3 éven belül nyilatkozattal igazolni kell a tényleges használatot. A lajstromozás időtartama 10 év, amelyet a lejárat előtti 6 hónapon belül benyújtott kérelemmel további 10 év időtartamokra meg lehet hosszabbítani. A kiegészítő lajstromot eltörölték. Védjegyként a színek is lajstromozhatók, ha egy adott formával meghatározhatók. Egy védjegybejelentés több áruosztályra is vonatkozhat. A közismert védjegytulajdonosok akkor is megvédhetik jogaikat, ha védjegyük még nincs lajstromozva az országban. A lajstromozott közismert védjegyek által biztosított kizárólagos jog kiterjed olyan áruosztályokra is, amelyekre a közismert védjegyet nem lajstromozták, feltéve, hogy az eltérő árukon való használatból kapcsolatra lehet következtetni az illető áruk és a közismert védjegy között. A védjegy törlése kérhető, ha három egymást követő éven át nem használták. B) A Fülöp-szigetek Szabadalmi Hivatalának elnöke egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy fokozottabb harcot indítanak a szellemi tulajdonjogok megsértői ellen. így a szerzői jogi törvény első megsértése alkalmával egy év börtön és 50 ezer peso (1250 USD), a második jogsértés alkalmával 3-6 év börtön és 150 000-500 000 peso, míg a harmadik jogsértés alkalmával 6-9 év börtön és 500 000- 1,5 millió peso büntetés szabható ki. A helyi kereskedelmi hatóságokjogot kaptak arra, hogy egy üzlet működési, ill. nyitvatartási engedélyét megvonják, ha a tulajdonost jogsértő tevékenységen érték. 13. Hoi'vátország Horvátország 1998. április 1-jén letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát, és így 1998. július 1-jétől kezdve a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 96. tagállama lesz. Nemzetközi bejelentésekben ettől az időponttól kezdve lehet megjelölni és kiválasztani. 14. India India és az Amerikai Egyesült Államok a Kereskedelmi Világszervezet előtt vitát folytattak a gyógyászati és agrokémiai termékek indiai szabadalmi oltalmáról. A vita tárgya nem az volt, hogy az indiai szabadalmi törvény összhangban áll-e a Kereskedelmi Világszervezet előírásaival - már korábban megállapították, hogy ilyen összhang nincs —, hanem arról, hogy mikorra kell Indiának módosítania törvényhozását, hogy az megfeleljen a Kereskedelmi Világszervezet előírásainak. 1997 szeptemberében a Kereskedelmi Világszervezet illetékes tanácsa megállapította, hogy India nem tartja be az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozásának (TRIPS) előírásait, mert a gyógyászati és agrokémiai termék tárgyú szabadalmak újdonságára és elsőbbségére vonatkozó rendelkezéseket a
