Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
34 Dr. Palágyi Tivadar található. Az első oszlopban megadott sorszám mellett zárójelben az előző évi helyezést is megadjuk. Helyezés Cég Elnyert szabadalmak száma 1.(1.) IBM Corp. (USA) 1 724 2.(2.) Canon Corp. (Japán) 1 378 3. (4.) NEC Corp. (Japán) 1 095 4.(3.) Motorola Inc. (USA) 1 058 5.(8.) Fujitsu Ltd. (Japán) 903 6. (5.) Hitachi Ltd. (Japán) 902 7. (6.) M'bishi Electric Corp. (Japán) 893 8. (7.) Toshiba Corp. (Japán) 862 9. (9.) Sony Cotp. (Japán) 860 lO.(-) Eastman Kodak Co. (USA) 795 2. Argentína Az argentin Szenátus elé terjesztették a szel lemi tulajdonra vonatkozó 1933. évi törvény olyan módosítását, hogy az lehetővé tegye a szoftver oltalmát is. A törvénytervezetet az Alsóház már 1997 szeptemberében jóváhagyta. 3. Ausztrália Az Ausztrál Szabadalmi Hivatal 1998. január 1-jével csökkentette számos illetékét. így például 405 AUD-ról 350 AUD-ra csökkentették a szabadalmak vizsgálati illetékét, 200 AUD-ról 150 AUD-ra a védjegybejelentés illetékét, és eltörölték a méreten felüli védjegyek esetén fizetendő 65 AUD illetéket, valamint a védjegybejelentések gyorsított vizsgálatának kérelmezése esetén eddig előírt 100 AUD illetéket. 4. Ausztria Az Európai Törvényszék az utóbbi években egyre több olyan üggyel foglalkozik, amely az áruk szabad mozgása és a szellemi tulajdonjogok gyakorlása közötti ellentétekből származik. A legtöbb ilyen ügy a gyógyszer tárgyú találmányok területére esik. Jacobs főügyész 1998. január 29-én véleményt nyilvánított az Európai Törvényszék előtt függő Silhouette International Schmied GmbH & Co. KG (SIS) kontra Hartlauer Handelsgesellschaft mbH (HH) ügyben. Állásfoglalása szerint az európai védjegyjogi irányelvek 7(1) szakaszát úgy kell értelmezni, hogy az megtiltja a tagállamok számára a nemzetközi kimerülés elvének alkalmazását. Az osztrák SIS cég SILHOUETTE védjeggyel drága tükröket gyárt, míg a szintén osztrák HH cég a piac olcsóbb felét célozza meg. 1995 októberében SIS divatjamúlt tükörkereteket adott el egy középkeleti cégnek azzal a kikötéssel, hogy azokat csupán Bulgáriában vagy a szovjet utódállamokban forgalmazhatja. Ezután HH megvette a kereteket, és azokat Ausztriában ajánlotta fel eladásra. Amikor SIS a bíróságtól azt kérte, hogy ideiglenes intézkedéssel tiltsák el HH-t a tükörkeretek ausztriai eladásától, a bíróság arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy az osztrák védjegytörvény elismeri a nemzetközi kimerülés elvét. Ezután az Európai Törvényszéket kérték fel annak eldöntésére, hogy a védjegyjogi irányelvek 7(1) szakasza megengedi-e egy védjegytulajdonosnak, hogy a védjegyoltalomból származó kizárólagos jogát arra használja fel, hogy egy harmadik fél számára megtiltsa az Európai Unió területén olyan áruk forgalmazását, amelyeket a védjegytulajdonos vagy annak engedélyével egy harmadik személy az Európai Unió területén kívül hozott korábban forgalomba. A főügyész számára nem jelentett komolyabb nehézséget megállapítani, hogy a 7(1) szakasz csupán az Unió területén belüli, nem pedig nemzetközi kimerülésre vonatkozik. Ezt a nézetét megerősítette az adott szakasz megszületésének történetében az a tény, hogy az Európai Bizottság eredetileg nemzetközi kimerülést javasolt, de ezt megváltoztatták a jelenlegi szövegezésnek megfelelően. Nézete szerint az az alapkérdés, hogy a 7( 1) szakasz kizárja-e a tagországokat a nemzetközi kimerülés elvének elismeréséből. A főügyész megállapította ugyan, hogy a nemzetközi kimerülés elősegíti az árversenyt, és a fogyasztók számára egyéb előnyöket is biztosít, de nem volt azon a véleményen, hogy ezek a lehetséges előnyök indokolják a belső piac integritásának fenyegetését, ami elkerülhetetlenül bekövetkeznék, ha egyes tagállamok elismernék a nemzetközi kimerülést, míg más államok ezt nem tennék. A főügyész nézetének alátámasztását találta a közösségi védj egy szabály ozásban, amely a jogkimerülés elvét csupán olyan áruk esetében ismeri el, amelyeket az Európai Unió területén - és nem egyebütt - hoztak forgalomba. A főügyész azt a nézetét is kifejezésre jutatta, hogy a 7(1) szakasznak az osztrák védjegytörvénybe való beiktatása folytán a védjegytulajdonosnak joga van ahhoz, hogy a kérdéses párhuzamos import megtiltására vonatkozó ideiglenes intézkedést kérjen. Ha a főügyész véleményét az Európai Törvényszék megerősíti, nehéz túlbecsülni e döntés kereskedelmi jelentőségét. 5. Botswana Előző tájékoztatónkban írtunk arról, hogy Botswanára 1998. április 27-ig lehetett angol szabadalmat vagy lajstromozott angol minták oltalmát kiterjeszteni. Az angol előzménytől függetlenül benyújtott botswanai bejelentésre engedélyezett botswanai szabadalom oltalmi ideje a bejelentéstől számított 20 év, az ipari mintáké pedig a benyújtás napjától számított 15 év. 6. Bulgária Bulgária 1998. március 24-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott Unióhoz (UPOV) való csatlakozás okmányát. Ez a nemzetközi szerződés Bulgária vonatkozásában egy hónappal később, vagyis 1998. április 24-én lépett hatályba. 7. Ciprus Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Ciprus 1998. április 1-jén az Európai Szabadalmi Egyezmény tagja lett. Ettől az időponttól kezdve megszűnt annak a lehe
