Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdú Tamásné: Szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmi oltalmának helyzete
Szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmi oltalmának helyzete 13 A Tanács véleménye szerint egy találmány, amely szabadalmazható lenne a hagyományos szabadalmazási feltételek alapján, nem zárható ki a szabadalmi oltalomból csupán abból a tényből kifolyólag, hogy megvalósításánál modem műszaki eszközöket alkalmazott a bejelentő jelen esetben számítógépi program formájában. (Természetesen ebből a megállapításból kiindulva a fordított következtetésre sem szabad jutni, miszerint egy számítógépi program mindig műszaki eszköznek lenne tekinthető.) • A Siemens cég karakterek alakjára vonatkozó bejelentésének ügyében (T 158/88) az eljáró Tanács olyan találmánnyal foglalkozott, amely arab karaktereknek vizuális kijelzőegységen történő kijelzésére, megjelenítésére vonatkozó eljárást foglalt magában, amely eljárás során a karakterek elszigetelt, szó eleji, közbülső vagy szó végi alakban való kijelzésére került sor, azoknak egy szóban elfoglalt helyzetétől függően. A Tanács úgy ítélte meg, hogy a bej elentésben csupán adatfeldolgozásról van szó, nem pedig - mint a „VICOM”-döntésben - képfeldolgozásról. A Tanács úgy vélekedett, hogy az adatok csak információtartalom tekintetében különböznek, nem pedig műszaki szempontból. A feldolgozandó adatok karaktereket képviselnek és a feldolgozást követően ezek az adatok csak arra szolgálnak, hogy a szemlélő számára felfoghatóbbakká váljanak a karakterek anélkül, hogy befolyásolnák ezek megjelenítésének (műszaki) eszközeit. Az igényelt eljárás nem eredményez változást az eljárásnak megfelelően dolgozó berendezés fizikai vagy műszaki működésében. Következésképpen a Tanács a megoldást nem tartotta szabadalmazhatónak. • Az IBM cég egyik, szövegszerkesztéssel kapcsolatos ügyében (T 38/86) a találmány tárgya olyan eljárás volt, amely arra szolgált, hogy automatikusan észlelni és helyettesíteni lehessen azokat a nyelvi kifej ezéseket, amelyek meghaladták az előre meghatározott érthetőségi, nevelési szintet. Az ügyben eljáró Tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindaz, ami a megoldásban rejlik, megvalósítható „papír és ceruza” alkalmazásával, miközben a feladatot végző személy olyan szellemi tevékenységet végez, amely az EPC 52. cikkelye szerint ki van zárva a szabadalmi oltalomból. A Tanács arra hivatkozott továbbá, hogy az Egyezmény megalkotásánál az a szándék nyilvánult meg, hogy csak azokban az esetekben legyen engedélyezhető szabadalom, amelyekben a találmány olyan területen járul hozzá a technika állásához, amely terület nincs kizárva a szabadalmi oltalomból. Ezt a megfogalmazást a Tanácsok később is - szinte „rutinszerűen” - alkalmazták negatív döntéseik indokolása során, például az alábbi megoldásokkal kapcsolatban:- automatikus helyesírás-ellenőrző és -javító rendszer (/T 121/85),- olyan rendszer, amely automatikusan generálja azon kifejezéseknek a jegyzékét, amelyek szemantikai szempontból egy adott nyelvi kifejezéssel vannak kapcsolatban (T 52/85),- olyan eljárás, amely egy szöveges dokumentumban, a szövegtől függő homofon hibák automatikus detektálására és kijavítására alkalmas (T 65/86),- valamint egy interaktív szövegfeldolgozó rendszerben térbeli kapcsolatban álló adatok kijelzésére és szerkesztésére szolgáló eljárás (T 186/86). • Az AT&T cég programkomponensek generálására vonatkozó bejelentése ügyében (T 204/93) a találmány olyan rendszerre vonatkozott, amely alkalmas volt arra, hogy konkrét számítógépi programokat hozzon létre programelemekből vagy programmodulokból. Ezzel a találmánynyal lehetőség nyílt arra, hogy olyan programelemeket írjon és teszteljen valaki, amelyek különböző programokhoz használhatók fel oly módon, hogy ezeket később egy adott programban lehessen felhasználni tesztelt programrészekként. A Tanács annak a véleményének adott hangot, hogy a találmány nem tartalmaz semmiféle műszaki intézkedést, „csak” a programozókat „szólítja meg”. A programozási tevékenység azonban-mint szellemi tevékenység- ki van zárva a szabadalmi oltalomból még abban az esetben is, amikor a létrejövő program műszaki eljárás vezérlésére lesz alkalmas. Még a programozási tevékenység automatizálása sem teszi a programozási eljárást műszaki jellegűvé, hacsak nincs a hagyományostól eltérő eszközökre szükség annak megvalósításához. Az adott esetben - a Tanács indokolása szerint - az eredmény mindig „csak” néhány számítógépi program lesz, függetlenül az egyes alkalmazásoktól. Általánosságban elmondható, hogy a Fellebbviteli Tanácsok jogeseteiből, különösképpen az utóbbi időben született döntésekből arra lehet következtetni, hogy az ügyekben eljáró Tanácsok a meglévő jogi szabályokat igyekeznek olyan nagyvonalúan értelmezni, ahogyan az csak lehetséges, de természetesen nem hanyagolhatják el az Egyezményben megfogalmazott kizárásokat. A szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmazhatósága a Német Szabadalmi Hivatal joggyakorlata szerint, a Német Szövetségi Legfelső Bíróság és a Német Szövetségi Szabadalmi Bíróság döntései A Német Szabadalmi Hivatal 1986-ban megjelent módszertani útmutatójának legelső fejezetében az olvasható, hogy a találmányok még akkor is szabadalmazhatóak, ha adatfeldolgozó programot, számítási vagy szervezési szabályt, egyéb szoftverjellemzőket vagy egy programszerű eljárást tartalmaznak, ami - ellentétben a Német Szövetségi Legfelső Bíróság abban az időbenjellemző jogeseteivel - fontos lépésnek volt tekinthető egy nagyvonalúbb szabadalomengedélyezési gyakorlat irányába, ráadásul - akárcsak az EPO módszertani útmutatójában - a műszaki jelleg meglétének a megítélése a bejelentés egészének a figyelembevételével történt. A számítógépi programok műszaki természetének több, mint 15 éves tagadását követően a Német Szövetségi Legfelső Bíróság végül elismerte egy program műszaki természetét a „Page Buffer” nevű ügyben hozott határozatában. Ez a döntés áttörés volt Németországban a számítógépi programok szabadalmi oltalma szempontjából. A Bíróság megítélése szerint a találmány szerinti kitanítás nem csupán adatok kiválasztására, szervezésére és elhelyezésére vonatkozott - ami nem lett volna szabadalmazható -, ha
