Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 27 gáti gazdaságának korlátozó rendszerei, melyeket különböző elméletekkel serkentett kereskedelmi szankciókkal kell szabályozni mai világunkban, vagy a szerzői jog területét - romantikusabb felfogásban az írói mesterséget - a temészetes jogokkal és díjakkal. A szellemi tulajdon őstörténetével való ismerkedés eredményeképpen születő kép ennél vonzóbb és összetettebb. Seville cikke nyomán képet kapunk a brit 1842-es Szerzői Jogi Törvény gazdasági és morális előkészítésének munkálatairól - ez a törvény vezette be a „post mortem” fogalmát a szerzői jogban az Egyesült Királyságban. Védjegyek, eredetmegjelölések, korrekt piaci magatartás létezett - tiszteletben tartották és tarttatták - a mai kor jogalkotási rendszereit megelőző időkben is. A gyarmatosítás előtti Nigériában, a klasszikus Európában és a korai iszlám országokban a kereskedői tevékenységet védelmezték és ellenőrizték. Még ahol a gyarmati jogalkotó működése tetten érhető, - mint pl. a később Malaysia néven egyesült országok szabadalmi jogának esetében- akorai jogi szabályozás ott is meglepően modemnek mutatkozott, csak később váltotta fel a gyarmatosító érdekeket előtérbe helyező újralajstromozási rendszer. A szellemi tulajdonra vonatkozó jogi szabályozások az új technológiákkal születő problémák megoldására jönnek létre vagy formálódnak át. Új jelentéstartalmat nyer ebben a kontextusban a megtévesztés vagy plágium fogalma. A megfelelő egyensúly kialakítása a jog birtokosai és használói között mindenkor bonyolult folyamat. Az Európai Unió küzdelmet folytat a mintatörvények jogharmonizációt figyelembe vevő megoldásának létrehozásáért. Minden szellemi tulajdonjogi rendszerjellemző terméke az őt létrehozó társadalmi, politikai és gazdasági környezetnek, bár ez a tény nem kap minden alkalommal hangsúlyt a történeti beszámolókban. A szerkesztők és szerzők reménykednek benne, hogy az olvasók élvezetet találnak a tanulmányokban és hasznos betekintést nyernek napjaink törvénykezési forrásaiba. A kötet tartalma:- Lionel Bently: Rekviem a lajstromozásért? Reflexiók az Egyesült Királyság regisztrált minta rendszerének történetéhez.- Az Egyesült Királyság Minta Törvényének történeti elemzésére eljött a történelmi pillanat. Ugyanis ez az oltalmi forma évtizedek óta sorvadófélben van.- Catherine Seville: Talford és kortársai: az 1842-es Szerzői Jogi Törvény megalkotása.- Lim Heng Gee: Tanulmány a Malaysiái Szabadalmi Rendszer történeti fejlődéséről.- Ida Madieha Azmi, Spyros Maniatis, Bankóié Sodipo: Megkülönböztető jelek és a korai piacok: Európa, Afrika és az iszlám országok- Luis Gimeno: Politika, szabadalom és szerzői jog a huszadik századi Spanyolországban.- A spanyol szerző az ország huszadik századi jogrendszerének fejlődését belehelyezi a társadalmi-politikai környezetbe. A következő kötetekben a szellemi tulajdon fejlődésének jelentősebb állomásait mutatja be a szerkesztő. Bakos Éva Változások az amerikai esetjogban Alan D. Louire: Development in US Case Law, International Erview of Industrial Property and Copyright Law, Vol. 28. 1997, 868-870. Míg az európai kontinensen jobbára a törvényhozás által alkotott normákon alapuló jogrendszer alakult ki, addig az amerikai modell elsődlegesen - a common law rendszerét követve - bírói döntéseken (precedenseken) alapul. Az amerikai bírósági ítélkezési gyakorlat azonban gyakran hivatkozik a precedenseken túl egy, a törvényhozás által alkotott jogforrásra: az Alkotmányra, amely így 27 kiegészítésével gyakran szolgál a bírósági döntések alapj ául. Ennek oka lehet az is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban - Európa sok országától eltérően - a Legfelsőbb Bíróság [Supreme Court] jogosult az Alkotmányt értelmezni, így ott direktebb alkotmányossági kontrollt találunk. Az alábbi néhány eset az amerikai szabadalmi jogi bíráskodás változásairól tudósít, mely a kazuisztikus jogfelfogás következtében a jogrendszer egészére hatást gyakorolhat. Mind a két ügy a Fellebviteli Bíróság [Court of Appeal] határozata után a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé került, aki az egyik ügyet illetően helyben hagyta a Fellebviteli Bíróság határozatát, a másik ügy tárgyalása pedig a tanulmány befejezésekor folyamatban van. Az egyik ügy elsősorban eljárásjogi kérdések tekintetében hozott változást. A másik inkább anyagi jogi értelmezés tekintetében jelenthet eltérést. Az Amerikai Egyesült Államokban a bíróság az ügy bonyolultságától függően teljes tanácsban [en banc] (ami 12 bírót jelent) vagy résztanácsban [panel] (rendszerint 3 bíró) jár el. A bíróság döntésétől vagy a felek kérelmétől függően határoznak afelől, hogy a Bíróság milyen tanácsban járjon el. A Markman [Markman v. Westview Instuments, Inc 52 F.3d 967, 34 USPQ 2d 1321 (Fed. Cir. 1995) aff’d , 116 S. Ct. 1384 (1996)] ügyben a bíróság a felek kérésének eleget téve teljes tanácsban járt el. A fellebbviteli bíróságoknak az eléjük kerülő ügyekben jogkérdésben vagy ténykérdésben kell határozniuk. A ténykérdést illetően a másodfoknak sokkal kisebb a mozgástere, lévén az elsőfokon eljáró bíróságoknak nagyobb A Legfelsőbb Bíróság által helybenhagyott döntés
