Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle
26 Könyv- és folyóiratszemle C. Gitgerell (Európai Szabadalmi Hivatal) a Konferencián ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény megköveteli, hogy a találmány teljes legyen. Ha az EST-ek csak olyan kutatási eszközök, amelyek majd talán valódi találmányokhoz vezetnek, önmagukban nem képeznek teljes találmányt. Ugyanakkor nehéz ezeket szabadalomjogi alapon támadni a feltalálói lépés, a felfedezések tilalma (hiszen a természetben nem találhatók meg!) alapján - és nem lehet támadni az ipari alkalmazhatóság alapján sem, ha ezek felhasználása le van írva. D. Woods (Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala) hasonló állásponton volt, de hangsúlyozta, hogy az EST- ek abban az esetben, ha alkalmazásukról vagy funkciójukról további információ nincs, nem szabadalmazhatok, mivel nem elégítik ki a találmány fogalmát. B. J. Sadoff (Nixon és Vanderhye Iroda, USA) azt fejtette ki, hogy nincs lényegi változás az USA szabadalmi politikájában ezen a téren. Az a puszta feltételezés, hogy egy EST próba lehet, nem elegendő a hasznosulás kritériumához; ehhez további bizonyító leírás szükséges, csak ilyen esetben lehet szó szabadalmazásról. Szabadalmazhatok lehetnek viszont ismert funkciójú teljes hosszúságú DNS-ek még funkcióval bíró fragmentumai. A Konferencia egy másikjelentős témája volt az oltalmi kör szélessége a biotechnológiában, elsősorban a géntechnikában. A. Maschio (D. Young iroda, Egyesült Királyság) az oltalom szélességének változásáról beszélt az EPO gyakorlatában. Az EPO túl van már azon a korai korszakon, amikor egy példa elegendő volt széles oltalom nyújtásáPerspectives On Intellectual Property. Vol. I. The Prehistory Of Intellectual Property Systems Ed. Allison Firth. Sweet and Maxwell. 1997, London. ISBN 0-421-58030-5 hoz. (Ugyanebben az előadásban hangzott el az a hagyományt törő, sőt szentségtörő kijelentés, hogy a géntechnológiában a legjobb igénypontok ne tartalmazzanak szekvencia adatokat - helyette a funkció szerepeljen: „nukleinsav-szekvencia, amely adott úton képes működni egy adott vizsgálatban”. A szerző a hivatalok ezzel kapcsolatos véleményét nem ismerteti.) C. Gugerell (EPO) ekkor az előadáshoz hozzászólva megemlítette, hogy az Európai Hivatal arra törekszik, hogy a feltalálói lépést, az oltalom szélességét és a leírás alkalmasságát megfelelő egyensúlyban tartsa. R. Hacon (Gray’s Inn iroda, Egyesült Királyság) a Lordok Házának döntését ismertette, amely ellentétes az EPO Fellebviteli Tanácsának döntésével. A nevezett találmány főigénypontja a fehérje kifejezésére adott egyetlen, humán rDNS technikát alkalmazó eljárás alapján bármely rDNS technika alkalmazását igényelte. A Lordok Házának döntése a szélesebb igénypontot egyetlen eljárásra korlátozta, mert a feltaláló csak ennyi feltalálói hozzájárulást adott a köz részére. J. Doll ismertette az US PTO-nak azt az elhatározását, hogy a szélesebb oltalmi kör megadását magasabb követelményekhez kössék. A vizsgálók számára ez ügyben új irányvonalat készülnek kiadni, felhívva a figyelmet a leírás és az igénypont egyensúlyára. Forrás: Chris Connell: Are partial gene sequences patentable? Trends in Biotechnology: Ifi (5), 197-198 (1998) Dr. Szarka Ernő Az új könyvsorozat beköszöntőjében így foglalja össze célját és további köteteinek tárgykörét: „A szellemi tulajdon perspektívái” c. könyvsorozat kötetei a szellemi tulajdonjog különböző területeire összpontosítanak. Minden kötet nemzetközi körképet ad és olyan mélységű analízisre törekszik, amely szakfolyóiratok cikkeiben nem található. A sorozatban összetalálkoznak szakkiadók, rangos tudományos szakírók és gyakorlati specialisták.” A sorozat főszerkesztője a nemzetközi hírnevű James Lahore professzor, a University of London, Queen Mary and Westfield College I.P. Law Unit igazgatója. A könyvsorozat első kötete Allison Firth szerkesztésében „A szellemi tulajdon rendszereinek őstörténete” címet viseli. A kötetben megjelent cikkek a szellemi tulajdon rendszereinek a világ különböző országaiban lezajlott fejlődését mutatják be. Felbecsülhetetlen információs értéket tartalmaznak a szellemi tulajdon rendszereinek történeti fejlődéséről, betekintést nyújtanak mindazok számára, akik meg akarják ismemi és elemezni kívánják mindazokat az erőket, amelyek a szellemi tulajdon fejlődésére hatottak, akár társadalmi, akár politikai vagy gazdasági erőkről legyen is szó. A szellemi tulajdon fogalmába beleértődik az iparjogvédelem, a szabadalom, védjegy, eredetmegjelölési tanúsítványok és minták éppúgy, mint a szerzői jog és a bizalmas információk. Néha úgy tűnik, hogy ezek korunk nyu-
