Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám - Tanulmányok. Klenk Vilmos: Szabadalommegsemmisítési eljárás - ma
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 102. évfolyam II. 1997. április TANULMÁNYOK KLENK VILMOS Szabadalommegsemmisítési eljárás - ma* i. Az 1996. január 1-jén hatályba lépett 1995. évi XXXIII. törvény (Új Szt.) 115. §-ának (5) bekezdésében egyebek mellett akként rendelkezik, hogy „a szabadalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók”. Egy ma induló szabadalommegsemmisítési eljárásban tehát szinte kizárólag az 1983. évi 5. tvr-tel módosított 1969. évi II. törvényt (Régi Szt.) kell alkalmazni. Sőt előfordulhatnak még olyan megsemmisítési ügyek is, amelyekben a módosítás nélküli régi törvény alapján kell dönteni. A Régi Szt. mellett figyelembe kell még venni a 4/1983. IM rendelettel módosított 4/1969. OMFB-IM együttes rendeletet is, amely a Régi Szt. végrehajtására vonatkozik (Vr.). Becslésem szerint 10-12 évig - elvileg még tovább is - előfordulnak, előfordulhatnak olyan szabadalommegsemmisítési ügyek, amelyekben a Régi Szt. szerint kell eljárni és dönteni. Természetesen az idő múltával egyre kevesebb ilyen ügyre lehet számítani. Az Új Szt. érvényességi idejébe eső elsőbbségű szabadalmak megsemmisítésére irányuló eljárások kezdeményezése nézetem szerint 4-5 év elmúltával várható. Ha grafikusan ábrázolnánk az elmondottakat, vizuálisan is érzékelhető volna a kétféle elbírálási mód időbeli lefutása. E grafikus szemléletnél nincs jelentősége az ügyek számának - a mostani vizsgálódás szempontjából. Legfeljebb azt a vélelmezést lehetne tükröztetni, hogy a Régi Szt. alapján intézett megsemmisítési ügyek száma az idő múlásával csökken, viszont az Új Szt. szerint elbírálandó megsemmisítési ügyek száma a megjelenésük utáni időben növekszik. Ismeretes, hogy az Új Szt. jelentős változást hozott a Régi Szt-hez képest, mind anyagi jogi, mind eljárásjogi tekintetben. Éppen a szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott törvényi követelmények körében adott az Új Szt. merőben más tartalmat a régi fogalmaknak. Ez a * Az Iparjogvédelmi Egyesületben 1997. február 19-én elhangzott előadás szerkesztett változata. körülmény új szemléletet, új mérlegelést, új érvelési stílust és egyáltalán új szellemet igényel mind az ügyfelek, mind a hatóság szakembereitől. Különösen a döntési pozícióban lévő hatósági szakemberektől igényel ez a helyzet igen nagy körültekintést, a szokásosnál is nagyobb figyelmet és alaposságot. A figyelemfelhívást e körülményre az is indokolja, hogy az elmúlt években folyt szabadalommegsemmisítési ügyekben - de más kontradiktorius eljárásokban is, például nemleges megállapítási eljárásokban - megfigyelhető volt, hogy az eljárásban szereplő személyek az Új Szt. szellemében érveltek, jóllehet ez a törvény még nem is volt hatályban. Hogy mégis miért jelent meg a mindennapok gyakorlatában az új törvénykezés vetülete, arra nagyon egyszerű a magyarázat. Ismeretes ugyanis, hogy az Új Szt. előkészítése idején, különösen a törvény megjelenését közvetlenül megelőző években, számos szakember vett részt a törvénytervezetek megvitatásában. A hivatal szakemberei, valamint társadalmi szervezetek, egyesületek tagjaiként a nem hivatali szakemberek sok-sok alkalommal vitatták az új jogi szabályozás részleteit. Számos előadás, szakcikk és véleményezésre kiadott szövegtervezet lehetővé tette szinte valamennyi szakember számára az Új Szt. részletes megismerését. Ennek köszönhető, hogy mire megjelent az új törvény, akkorra belediffundált a szakemberek tudatába annak szellemisége. A törvény megjelenését követően azután előadások, szimpóziumok, szakcikkek sorozata tudatosította a szakemberekben az Új Szt. részleteit, a gyakorlatot megváltoztató kihatásait. A hivatali szakemberek különösen sok időt töltöttek - igen helyesen - az új törvény gyakorlatba ültetése kapcsán annak részleteivel. Most, hogy az Új Szt. alapján folyó ügyek töltik ki a napi tevékenységet, egyre inkább fennáll annak lehetősége, hogy az elbírálók és a képviselők nem tudják kivonni magukat az Új Szt. szellemi-elvi hatása alól, és a ritkán előforduló megsemmisítési ügyek intézésekor nem tudnak visszailleszkedni a Régi Szt. szellemi légkörébe. Pedig néhány év múlva előfordulhat, hogy egy napon kell tár
