Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám - Dr. Mándi Attila: A kiegészítő oltalmi bizonylatról
A Kiegészítő Oltalmi Bizonylatról 33 zését abban az esetben, ha e származékokat alapszabadalom specifikusan, konkrétan védi. C) A rendelkezések szerint amennyiben ugyanarra a termékre több érvényben levő alapszabadalom különböző tulajdonosok birtokában van, úgy minden szabadalomtulajdonos részére SPC-t engedélyezhetnek. Nyilvánvalóan az egyes nemzeti törvényhozások bírósági gyakorlata tisztázza majd a különböző szabadalmasok javára engedélyezett SPC-k egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a szabadalmak függőségére. Az EEC célul tűzte ki, hogy az EU tagállamai az SPC rendelkezéseit lehetőleg egységesen alkalmazzák. További célkitűzés a gyógyszerekre és növényvédő szerekre vonatkozó SPC-rendelkezések harmonizálása. E célkitűzések megvalósítása a jövő feladata, és nyilvánvalóan a nemzeti törvényhozások keretein belül hozandó bírósági határozatok harmonizálásán keresztül valósul majd meg. JOGESETEK Az alábbiakban az SPC-vei kapcsolatos néhány jogesetet ismertetek. Az Európai Igazságügyi Bíróság (European Court of Justice: ECJ) nemrégen hozott határozatával1 licenciaadó és licenciavevő SPC tekintetében keletkezett érdekellentétével kapcsolatban foglalt állást. Biogén (a továbbiakban: „licenciaadó”) vakcinagyártásnál felhasznált szekvenciákra és DNS-ekre vonatkozó európai szabadalmaira Smithkline Beecham Biologicals S.A. (a továbbiakban: „licenciavevő”) részére használati engedélyt adott. A forgalomba hozatali engedélyt Belgiumban a licenciavevő részére adták ki. Licenciaadó-szabadalmas SPC-kérelmének alátámasztására megkérte a forgalomba hozatali engedélyt licenciavevőtől, aki azonban a kérés teljesítését visszautasította. Belgiumban peres eljárás indult meg a felek között. Az ügyben eljáró belga bíróság az alábbi négy kérdéssel fordult az Európai Igazságügyi Bírósághoz. 1. Amennyiben a forgalomba hozatali engedélyt nem az alapszabadalom tulajdonosa részére engedélyezik, úgy a forgalomba hozatali engedély birtokosa köteles-e az engedély másolatát szabadalmasnak átadni? Az Európai Igazságügyi Bíróság a kérdéssel kapcsolatban nemlegesen foglalt állást. Véleménye szerint az SPC szabályozása semmilyen tekintetben sem kötelezi a forgalomba hozatali engedély tulajdonosát arra, hogy e dokumentumot bárki rendelkezésére bocsássa. Szabadalmas-licenciaadónak a licenciaszerződésben kell ezzel kapcsolatos jogait biztosítania. 2. Visszautasíthatja-e a forgalomba hozatali engedély tulajdonosa a szabadalmas azon kérését, hogy az engedély másolatát részére átadja? A válasz az 1. pontban foglaltakkal értelemszerű egyezésben: igen. A forgalomba hozatali engedély tulajdonosa nem kötelezhető a forgalomba hozatali engedély másolatának harmadik fél részére történő kiadására, tehát jogában áll a kérés teljesítésének visszautasítása. 3. Joga van-e a forgalomba hozatali engedélyt kiadó hatóságnak megtagadni az alapszabadalom tulajdonosának a forgalomba hozatali engedély másolatának kiadására irányuló kérését? Az Európai Igazságügyi Bíróság szerint a forgalomba hozatali engedélyt kiadó hatóságot semmilyen rendelkezés sem kötelezi a szabadalmas kérésének teljesítésére, tehát a kérés teljesítése megtagadható. Ugyanakkor a Bíróság megállapította, hogy amennyiben a forgalomba hozatali engedélyt nem az alapszabadalom tulajdonosának részére adták ki, úgy a szabadalmas SPC-re vonatkozó kérelme nem utasítható el csupán azért, mert a szabadalmasnak nem állt módjában a forgalomba hozatali engedély másolatát beszereznie. A másolat benyújtásának célja ugyanis az SPC tárgyát képező hatóanyag azonosságának bizonyítása és az SPC engedély benyújtási jogosságának ellenőrzése, márpedig ezt a bizonyítékot az SPC-t engedélyező hatóság minden nehézség nélkül be tudja szerezni. 4. Amennyiben valamely terméket különböző szabadalmasok tulajdonában levő több alapszabadalom véd, úgy az első SPC-engedélyezése kizárja-e további SPC-k megadását? Az Európai Igazságügyi Bíróság álláspontja szerint minden alapszabadalom tulajdonosa jogosult az SPC- rendszer igénybevételére. Bár minden alapszabadalomra csak egy SPC-engedélyezhető, különböző szabadalmasok tulajdonában levő több alapszabadalommal védett termék esetében minden szabadalomtulajdonos jogot tarthat az SPC megszerzésére. (Véleményem szerint az egyazon hatóanyagra vonatkozó különböző tulajdonban levő SPC-k tulajdonosainakjogállását bírósági döntések szabályozzák majd, különös tekintettel az alapszabadalmak függőségi viszonyaira.) A brit Szabadalmi Hivatal a Cabergoline nevű gyógyászati hatóanyaggal kapcsolatos SPC-kérelem ügyében foglalt állást2. A hatóanyag alapszabadalma 2001. március 30-án jár le. Ahatóanyag első humán forgalomba hozatalát Hollandiában 1992. október 21-én engedélyezték. A szabadalmas Nagy-Britanniában 1994. január 12-én kapott forgalomba hozatali engedélyt, amellyel - a korábbi holland forgalomba hozatali engedélyre mint az EU területén kiadott első engedélyre hivatkozva - kérte a szabadalom 2001. március 30-án lejáró oltalmi idejének 2006. március 30-ig történő meghosszabbítását. Ezzel szemben megállapításra került, hogy ugyanazon hatóanyag állatgyógyászati felhasználására Olaszországban már 1987. január 7-én forgalomba hozatali engedélyt adtak ki. Ennek figyelembevételével a brit Szabadalmi Hivatal szerint az SPC csak 2002. január 6-ig biztosíthat kiegészítő oltalmat, minthogy az oltalmi idő meghoszszabbítása nem haladhatja meg a termék első forgalomba hozatali engedélyének kiadásától számított 15 évet. A bejelentő azzal érvelt, hogy az EU rendelkezései szerint a hatóanyagok humán- és állatgyógyászati felhasználását eltérő rendelkezések szabályozzák (65/65, illetve