Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám - Ficsor Mihály: Védjegyjogunk és az európai integráció
24 Ficsor Mihály Újdonság a közös a védjegyoltalom, azaz a többes jogosultság lehetősége is. Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni (9. § 131 bek.). Az irányelv abból a megközelítésből indul ki, amely a védjegyoltalom lényegét a védjegyjogosult arra való felhatalmazásában látja, hogy másokat a védjegy használatától eltilthasson. A védjegyjogosultat megillető kizárólagos jog lényege e felfogás szerint az, hogy a védjegytulajdonosnak joga van eltiltani a védjegy használatától mindenki mást, akinek a használatra nem adott engedélyt. Új törvényünk is e megközelítésen alapul: egyfelől - igazodva a hazai iparjogvédelmi hagyományhoz - pozitívan határozza meg a védjegyoltalom lényegét, nevezetesen, hogy az oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára (12. § /l/ bek.), másfelől e kizárólagos jogot eltiltási jogosultságként is megfogalmazza, felhatalmazva a jogosultat, hogy mások engedély nélküli védjegyhasználatával szemben fellépjen (12. § 12/ bek.). Az irányelv a kereskedelem során (in the course of trade) történő védjegyhasználat megtiltására jogosítja fel a védjegytulajdonost, ami azt jelenti, hogy csak a gazdasági szempontból releváns használat számít a védjegytulajdonos hozzájárulásától függő védjegyhasználatnak. Tartalmilag ennek az irányelvi kritériumnak felel meg, hogy az új törvény szerint a védjegyoltalom a gazdasági tevékenység körében való használatra terjed ki. E megoldás iparjogvédelmi jogszabályaink fogalmi rendszerének egységét is szolgálja, hiszen a szabadalmi törvény alapján a szabadalmi kizárólagos jog szintén csak a gazdasági tevékenység körében végzett cselekményekre vonatkozik. A védjegyjogosult a törvény szerint „felléphet” az engedély nélküli védjegyhasználattal szemben; a fellépés kifejezés mindazoknak az igényeknek az érvényesítésére utal, amelyeket a védjegyjogosult bitorlás esetén érvényesíthet. Új védjegytörvényünk az irányelv kötelező rendelkezéseivel24 összhangban ad módot a fellépésre azzal szemben, aki a védjegyjogosult engedélye nélkül használ a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. Meg kell jegyezni, hogy a törvény ez utóbbi szabálya az összetévesztés valamennyi esetét felöleli.25 Kiterjed tehát az „egyszerű” összetévesztésen kívül a gondolattársítás útján történő összekapcsolás miatti összetévesztésre is, azaz módot ad az asszociációs hatásra építő jogosulatlan megjelöléshasználattal szembeni fellépésre is. Ilyen használatról van szó, ha az utánzás csak addig terjed, hogy a megjelölés olyannak tűnjön, mintha a védjegy volna, s ezáltal a fogyasztókban azt a benyomást keltse, mintha a védjeggyel és az ahhoz hasonló megjelöléssel ellátott áruk vagy szolgáltatások között, illetve előállítóik, forgalmazóik között valamilyen kapcsolat állna fenn. Az irányelv fakultatívan alkalmazható előírásai közé tartozik, vagyis az opcionális harmonizáció körébe esik az az előírás,26 amelynek értelmében a tagállamok feljogosíthatják a védjegytulajdonost, hogy olyan esetben is eltiltson másokat a védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés használatától, amikor az áruk (szolgáltatások), amelyekkel kapcsolatban ilyen megjelölést használnak, nem hasonlóak a védjegy árujegyzékében szereplőkhöz, de a védjegy ismert, jó hírnévvel, reputációval rendelkezik az adott tagállamban, és a megjelölés más által - megfelelő indok nélkül - történő használata tisztességtelenül kihasználja, illetve sérti, rontja a védjegy megkülönböztető erejét vagy jó hírnevét (reputációját). A közösségi tagállamok (így pl. a Benelux-országok, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) éltek e szabályozási lehetőséggel. A közösségi védjegyről szóló rendelet is ezt az alternatívát választva szabályozza a közösségi védjegyoltalom tartalmát. A reputációt élvező védjegyek ilyen módon kiterjesztett, illetve fokozott védelme lényegében a hírnév védelmétjelenti, annak megakadályozását célozza, hogy a védjegy jó hírét más jogosulatlanul, a versenyben tisztességtelen előnyt szerezve kihasználhassa. Az irányelv e rendelkezése tükrözi azt a szemléletváltozást is, amely az Európai Bíróság joggyakorlatában végbement a védjegyek gazdasági rendeltetésének, lényegi funkciójának megítélését illetően: az Európai Bíróság is fokozatosanjutott el ahhoz a következtetéshez, hogy a védjegy nem csupán az áru származásának jelölésére szolgál, hanem versenyeszköz is: „a védjegyhez fűződő jogok a... zavartalan verseny rendszerének lényeges elemét képezik”. A magyar gazdaságban még nem szilárdultak meg az üzleti tisztesség szabályai, számos vállalkozás alapozza gazdasági tevékenységét mások jó hírnevének tisztességtelen kihasználására. Ez ajó hírnév megteremtésével és fenntartásával kapcsolatos beruházások jogosulatlan elsajátításával jár, továbbá megrendítheti az eredeti áru (szolgáltatás) iránti fogyasztói bizalmat is (hiszen az ilyen jellegű védjegyhasználat többnyire gyenge minőségű árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban valósul meg). Szükség volt tehát arra, hogy az új védjegytörvény az ismert védjegyekre vonatkozóan az irányelv ismertetett fakultatív szabályával összhangban rendelkezzen. Hangsúlyozni kell azonban, hogy e rendelkezés csak a lajstromozott jó hírű védjegyekre vonatkozik. A lajstromozatlan közismert védjegyeknek nem biztosítható ajó hírű védjegyekéhez hasonló oltalom még akkor sem, ha a jó hírnevet élvező védjegy fokozott védelmének egyéb feltételei fennállnak. Mindez azonban természetesen nem zárja ki a versenyjogi alapon való fellépés lehetőségét a közismert védjegy utánzására építő tisztességtelen versenycselekményekkel szemben. A lajstromozatlan közismert véd
