Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám - Nagy Ernő Miklós: A nemleges megállapítás
A nemleges megállapítás 19 Ugyanilyen végkicsengést mutat jellegében az az 1995- ben lezárult nemleges megállapítási eljárás, amelynél a kérelmező a 198 988 lajstromszámú, rugalmas csuklóelemre vonatkozó szabadalommal szemben lépett föl. A szabadalom főigénypontja szerint a külső ház és a belső mag között elrendezett rugalmas réteg legvastagabb keresztmetszetében hőelvezető elemet alkalmaznak. A kérelmező annak megállapítását kérte, hogy az ő, ilyen külön hőelvezető elemet nem tartalmazó megoldása nem ütközik a szabadalomba, és kifejtette, hogy az általa javasolt csuklóelem felépítése folytán a hőelvezetési funkció külön elemmel történő megvalósítását nem igényli. A Hivatal a nemleges megállapítási kérelemnek helyt adott, lényegében ugyancsak egyetlen főigényponti jellemző hiánya miatt, mint az előző példában. A szennyvíztisztítás témakörébe tartozó flokkulátoros eljárást és berendezést helyezett a feltaláló oltalom alá a 204 476 számú magyar szabadalomban. A berendezés koagulátorral van ellátva, amelyhez elosztó tárcsa tartozik. Az elosztó tárcsa az, amely az eljárási főigénypontnak megfelelően a felülről bevezetett szennyvízhez az ugyancsak felülről bevezetett pelyhesítőszert adagolja. Ennél a berendezésnél a flokkulátorhoz, illetve a koagulátorhoz gáz abszorber is kapcsolódik. A nemleges megállapítást kérő fél olyan berendezést mutatott be, amelynél a szennyvíz és a pelyhesítőszer bevezetése alulról történik, gáz abszorbert nem alkalmaznak. Az eljárás további menetében az abszorber alkalmazását végül is a kérelmező elismerte, de azzal érvelt, hogy az alulról és a felülről történő bevezetés olyan különbséget jelent, amit, sem célját, sem megvalósítását tekintve nem lehet azonos megoldásként értelmezni. Mindezek figyelembevételével, a szabadalmas sok esetben érzelmi húrokat is megpendítő ellenkező érvelését nem elfogadva a Hivatal a kérelemnek helyt adott. Itt különös jelentőséggel bírt az a tény, hogy a rendkívül általános megfogalmazású, csak a részelemek felsorolását tartalmazó berendezési főigénypont az eljárásnak volt alárendelve, így értelmezése lehetetlen volt az eljárási ismérvek figyelembevétele nélkül. Az előzőekben ügyvivői szempontból és egy kicsit azon túllépve próbáltam bemutatni a nemleges megállapítást mint jogintézményt. Az ügyek viszonylag nem nagy száma miatt nehéz általánosítható tapasztalatokról beszámolni. A következtetések levonását nehezíti az a tény is, hogy a változó szabadalomengedélyezési gyakorlat elkerülhetetlenül befolyással lesz a nemleges megállapítási kérelmek megítélésére, hiszen az azonosság és az eltérések értékelésében a szubjektivitásnak az eddigieknél nagyobb tér nyílik. Ezzel egyidej űleg megismétlem azt a következtetésemet, hogy a nemleges megállapítás jogintézménye inkább csak a szabadalmakkal, esetleg a használati mintaoltalommal kapcsolatban marad fontos, a védjegyek területéről való kiszorulását követi az ipari mintaoltalomból és a topográfiaoltalomból való kikopása. A szabadalmak területén viszont létjogosultsága nehezen megkérdőjelezhető, hiszen a piaci versenyben a leginkább munka és költségigényes bitorlási, illetve megsemmisítési eljárások egy részének megelőzését segíti elő. A „NEMLEGES MEGÁLLAPÍTÁS” EGYSÉGES SZERKEZETBEN (A SZÖVEG A KERSZÖV COMPUTER ÁLTAL FORGALMAZOTT CD-ROM SZERINT) „(1) aki attól tart, hogy ellene védjegybitorlás15 mintaoltalom megsértése25 mintaoltalom bitorlása35 az oltalom bitorlása45 szabadalombitorlás55 miatt eljárást indítanak, ennek'5,25,35, 45 az eljárás55 megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa használt vagy használni kívánt megjelölés15 előállított vagy előállítandó termék25 hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék35 hasznosított vagy hasznosítani kívánt topográfia45 hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás55 nem sérti valamely15 ütközik valamely25,35, 45 ütközik valamely55 általa megjelölt védjegy oltalmát.15 mintaoltalomba.25, 35 topográfia oltalmába.45 szabadalomba.55 (2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt védjegyek alapján védjegybitorlás15 mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan mintaoltalom megsértése25 mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása35 oltalom alapján ugyanarra a topográfiára vonatkozóan az oltalom bitorlása45 szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás55 miatt eljárást indítsanak.” Az 1969. évi IX. törvény (védjegytörvény), amit 1997. július 1-vel az 1997. évi XI. törvény vált fel, ahol a nemleges megállapítás jogintézménye nem létezik 21 Az 1978. évi 28. törvényerejű rendelet (az ipari minták oltalmáról) 35 Az 1991. évi XXXVIII. törvény (a használati minták oltalmáról) 45 Az 1991. évi XXXIX. törvény (topográfiaoltalom) 55 Az 1995. évi XXXIII. törvény (szabadalmi törvény)
