Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Kende Béla: Előhasználati joggal kapcsolatos problémák
Előhasználati joggal kapcsolatos problémák 15 volna adni, miután kizárólag a magatartás, illetve a magatartás célzott eredménye vagy a cél eléréséhez tett lépések határozzák meg, hogy milyen feltételek teljesítését lehet bizonyítékként értékelni. Az is nyilvánvaló, hogy külön mérlegelés tárgyát képezi, hogy csak az előkészület mértékéig hatálytalan a szabadalmi oltalom, tehát ha engedélyt kér valaki, pl. egy engedélyesköteles tevékenység megkezdésére vagy engedélyköteles termék előállítására, az még nem szükségszerűen, vagy teljeskörűen bizonyítja a megfelelő előkészületi cselekményt. Ez az előkészületnek része, de további lépésekre is szükség van ahhoz, hogy szilárdan álljon fenn a korlát. Az előkészület mértékét azzal összefüggésben kell értékelni, hogy bitorlási cselekménynek minősül a találmány tárgyának előállítására, használatára vagy forgalomba hozatalára vonatkozó ajánlat, továbbá az oltalom alatt álló eljárást másnak használatra ajánlja. Előkészület lehet pl. a tervezés megkezdése, hitelkérelem benyújtása és számtalan más. Az előhasználati jog jogosultja nem licenciát kapó, nincs engedélye az oltalom tárgyának használatára, előállítására, forgalomba hozatalára, csupán az a státusa, hogy vele szemben a szabadalomban a jogosultnak biztosított kizárólagos jog nem érvényesül. Ez a státus nem biztosít részére kizárólagosságot, a jogosultság önállóan nem ruházható át, csak a gazdálkodó szervezettel, vagy annak előállítást, használatot, illetve előkészületet folytató szervezeti egységével együtt. Előhasználati vagy továbbhasználati jog megállapítására két módon kerülhet sor bírósági úton. A szabadalom jogosultja bitorlás és ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények érvényesítése iránt keresetet indít, és e keresettel szemben viszontkeresetként kéri annak megállapítását az előhasználó vagy továbbhasználó, hogy ilyen jogosultsága keletkezett. Maga a hasznosító is indíthat megállapítás iránt kere^ setet, mertaPp. 123. §-a szerint „Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.” Nyilvánvaló, hogy itt az előhasználónak, illetve továbbhasználónak jogai megóvásához szükséges az ilyen per megindítása, és marasztalási kérelem előterjesztésére nincs módja.
