Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Kende Béla: Előhasználati joggal kapcsolatos problémák

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 102. évfolyam IV. 1997. augusztus TANULMÁNYOK DR. KENDE BÉLA Előhasználati joggal kapcsolatos problémák* Az előhasználati jog tekintetében szükségszerűen nem alakult ki terjedelmes gyakorlat. A szabadalmi oltalom tartalma ismert. Az oltalom alapján a szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. A törvény 19. §-a rész­letesen meghatározza, hogy mire terjed ki a szabadalmi oltalom és milyen kivételek vannak. Az oltalom kizáró­lagosságával szemben maga a törvény hoz létre korlá­tokat. A korlátok körében a legfontosabb jogosultság a törvény 21. §-ában meghatározott előhasználati jog. „Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhi­szeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében ko­moly előkészületet tett.” Mint bármely korlátozás, ez is tüzetesen meghatáro­zott. A korlátozásra megszabott feltételek kibontva a következők. Az előhasználati jog jogosultjának ahhoz, hogy a kizárólagos jog vele szemben ne érvényesüljön az elsőbbség napja előtt kell megkezdenie a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevé­kenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet kell tennie. Miután abszolút szerkezetű jog korlátját szabja meg a törvény az előhasználati joggal, majd a vele együtt tárgya­landó továbbhasználati joggal, szükségesnek tartom azt az álláspontomat hangsúlyozni, hogy a jogszabályi korláto­kat szorosan kell értelmezni. Semmilyen kiterjesztő, tágító értelmezésnek vagy gyakorlatnak - véleményem szerint - nincs helye. A teljesen rokon rendelkezésre tekintettel idézném a 21. § (4) bekezdését, amely szerint „továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybehelyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági * A Győrben 1997. május 21-23. között megrendezett „A kizárólagos jog és harmadik személyek jogainak viszonya” című M1E konferen­cián elhangzott előadás szerkesztett változata. tevékenysége körében történő előállítását vagy használa­tát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.” Ez a (3) bekezdés a következő rendelkezést tartalmazza: „Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezet­tel, vagy annak - az előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.” A törvényi előfeltételeket vizsgálva: nem szorul értel­mezésre a belföld mint a cselekvés teljesítésének helye. A gazdasági tevékenység sem, amely lényegében jövede­lemszerző tevékenység. A jóhiszem, vagyis a bona fides olyan magatartás, amelyről a magatartás tanúsítója meg van győződve, hogy ez jogszerű. A jóhiszemet mindaddig fel kell tételezni, amíg a rosszhiszeműség bebizonyításra nem kerül. Ez a polgári jogi alapelv a szabadalmi törvényben akként nyil­vánul meg, hogy az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul. Előhasználati jogra tehát nem hi­vatkozhat az, aki tudásanyagát az alkotótól szerezte és az alkotó előzetes engedélye nélkül használja fel az alkotás tárgyát. Külön problémát okozhat a bizonyítás körében a meg­felelő előkészület fogalma. A megfelelő előkészülethez nem elégséges a szándék kialakulása vagy a szándék ki­­nyilvánítása, hanem további olyan magatartás bizonyítá­sára van szükség, amely magatartás valamely gazdasági tevékenység megkezdésére irányul vagy a megkezdés fel­tételeit biztosítja. Erre körültekintő meghatározást nehéz

Next

/
Thumbnails
Contents