Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 2. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal centenáriumi díszünnepsége a Magyar Állami Operaházban 1996. március 21.
4 A Magyar Szabadalmi Hivatal centenáriumi díszünnepsége Felkérem dr. Szarka Ernő urat, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökét ünnepi beszédének megtartására. Miniszter Urak! Főigazgató Úr! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! dalmi rendszert hozott létre. A klasszikus - a mai napig érvényes - piacgazdasági elveknek megfelelően kizárólagos rendelkezési jogot biztosított a szabadalmasnak, ezáltal anyagi érdekeltséget teremtett a találmányok megalkotására és hasznosítására; aminek révén a szabadalmi rendszert világszerte a műszaki fejlődés egyik leghatékonyabb motoijaként alkalmazzák. Felemelő érzés tölt el és nagy megtiszteltetés számomra, hogy - az alkotó szellemiség e nemes és gyönyörű hajlékában - a Magyar Szabadalmi Hivatal centenáriumának szentelt estünkön szívből köszönthetem Önöket. A jeles évfordulót joggal ünnepelhetjük közösen mindazokkal, akik a magyar iparjogvédelem ügyét bárhol szolgálják, valamint a feltalálókkal, akikért a magyar iparjogvédelmi rendszer működik, és akik érdekében a százesztendős Magyar Szabadalmi Hivatal ma is munkálkodik. Nagyban emeli ünnepünk fényét a magyar állam, a kormányzat, az iparjogvédelmi nemzetközi szervezetek, a külföldi társhivatalok, a hazai és külföldi partnerszervezetek, illetve barátaink jelenléte és sokféle más formában kifejezett kitüntető figyelme. Az első magyar szabadalmi törvény megalkotása, a Magyar Szabadalmi Hivatal felállítása óta eltelt száz évben a világ sokat változott. A technika pedig talán többet fejlődött, mint a civilizáció kezdetétől fogva együttvéve. Az emberiséget a feltalálói géniusz soha nem álmodott magasságokba emelte. De száz esztendő történelme során feltárultak azok a pokoli mélységek is, amelyektől csakis a szinte korlátlanná váló technikai lehetőségeknek az egyetemes értékrend alapján történő kihasználásával óvható meg bolygónk és az emberi társadalom. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az 1895. évi XXXVII. törvény hatálybalépésére, ennek alapján a Szabadalmi Hivatal működésének 1896. március 1-jén történt beindítására a kiegyezéssel elindult államjogi fejlődés eredményeként, a kétpólusú Osztrák-Magyar Monarchia keretében került sor. A rövid átmenetet - a „kék szabadalmak” időszakát - megelőzően a birodalom egységes szabadalmi rendszere érvényesült Magyarországon. Nemcsak Irinyi János és Jedlik Ányos alkotótevékenysége esik az első önálló magyar szabadalmi törvény előtti időre, de pl. Bánki Donát és Csonka János is korábban szabadalmaztatta az első karburátort, Bláthy, Déri és Zipernowsky a transzformátort, Puskás Tivadar pedig a telefonhírmondót. Az önálló magyar szabadalmi rendszer kiépítése gazdasági szempontból kedvező időre, a millenium körüli tőkés fellendülés korszakára esett; amely időszak - egyebek mellett - a főváros építészeti arculatát is máig meghatározza. Az 1895. évi XXXVII. törvény jórészt osztrák és német minták alapján, az akkori kor színvonalán álló szabaElső szabadalmi törvényünk a szabadalmazhatóságot az újdonsághoz és az ipari értékesíthetőséghez kötötte; a kizárólagos jogot a feltaláló vagy jogutódja számára biztosította, a bejelentői (a first to file) elvet érvényesítette; rendelkezett az alkalmazotti (szolgálati) találmányokról is, de nem biztosított külön díjigényt azok feltalálóinak; az oltalmi időt pedig 15 évben szabta meg. Az újdonságvizsgálat nélküli engedélyezési eljárást, az ún. bejelentési rendszert vezette be. Az akkori államjogi helyzet következtében a magyar szabadalmak hatálya Horvátországra is kiteijedt. A törvény szakhatóságként a Szabadalmi Hivatal mellett a Szabadalmi Tanácsot is felállította. A Szabadalmi Hivatalnak a „legfelsőbb elhatározás” folytán dr. Schmidt József lett az első elnöke. A Hivatal lapja, a Szabadalmi Közlöny is 1896-tól jelenik meg folyamatosan. Egyidejűleg megtörtént a szabadalmi ügyvivői működés szabályozása; ekkor nyílt meg - többek között — Schön Fülöp és Bemauer Zsigmond jónevű irodája. Az első korszakban évi 3-5 ezer - nagyobbrészt külföldi eredetű - szabadalmi bejelentésről és 2-4 ezer megadott szabadalomról lehet számot adni. Ekkor olyan találmányok születtek, mint Eötvös Loránd torziós ingája, Csonka postaautója, Bláthy fogyasztásmérője. Magyarország kezdettől a figyelem középpontjába állította a nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolatokat, felismerve annak szükségességét, hogy a találmányok jogi védelme az országhatáron túl is biztosítható legyen. A kétoldalú nemzetközi szerződések bonyolult és heterogén szövevényét felváltó egyetemes rendszer kiépítésében hazánk kezdettől fogva szerepet vállalt.
