Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1. szám - Dr. Yeats, Siobhán: Az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlata a biotechnológia területén
Az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlata a biotechnológia területén .19 Tág igénypont: 1. Humán májból kinyerhető fehérje, amelynek molekulatömege gélfitrációval megmérve 62 kd, DNS-hez kötődik és az idegsejtek növekedését stimulálja. Specifikus példa: 2. Az 1. igénypont szerinti fehérje, amelynek az ... ábrán bemutatott szekvenciája van. VILÁGOSSÁG ÉS ALÁTÁMASZTOTTSÁG Az EPC 84. cikkelye kimondja, hogy az igénypontok határozzák meg azt a tárgykört, amelyre az oltalom vonatkozik; világosnak, tömörnek és a leírással alátámasztottnak kell lenniük. A megalkotott esetjognak megfelelően, az igényelt találmány alapvető műszaki jellemzői általános funkcionális fogalmakkal is kifejezhetőek, ha ezen jellemzők más módon, pontosabban az oltalmi kör korlátozása nélkül nem lehetnének kifejezhetőek, és ha a találmánynak ezen jellemzői kielégítően világos útmutatást nyújtanak a szakembernek ahhoz, hogy azt szükség esetén indokolt kísérletekkel a gyakorlatba könnyedén át tudja tenni (T 68/85, OJ EPO 1987, 228). A legtöbb igénypont egy vagy több specifikus példa alapján történt általánosítást jelent. Általában egy olyan találmány, amely egy új területet nyit meg (az ún. úttörő jellegű találmány) nagyobb általánosításra nyújt lehetőséget (tágabb oltalmi kör), mint egy olyan találmány, amely egy már ismert területen ad többletismeretet. Biotechnológia esetében az általánosítás mértéke gyakran vita tárgyát képezi. A terméket meghatározó jellemzők világossága vagy az oltalmi kör általánosítása specifikus példák alapján gyakran napirendi kérdés. A biotechnológiai tárgyú találmányokat illetően az Európai Szabadalmi Hivatalnál kidolgoztak néhány alapelvet. így meghatározott körülmények között funkcionális jellemzők alkalmazhatók (T 292/85). Az új termékeket, például fehérjéket vagy plazmidokat a szakember számára érthető műszaki jellemzőkkel kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy elfogadott műszaki jelentés nélküli belső megjelölések (pl. pBD147 plazmid) nem tekinthetők világosnak; ugyanez vonatkozik a bejelentő által önkényesen elnevezett új fehérjére is. Plazmidokat meg lehet határozni a plazmid tulajdonságait bemutató ábrára való hivatkozással, a plazmidot tartalmazó, letétbe helyezett törzsre való hivatkozással, vagy a plazmid jellemzőivel. Hasonlóképpen, csak paramétereivel jellemezhető fehérje esetén a szakembernek elegendő számú paraméter szükséges annak eldöntéséhez, hogy egy adott igénypont oltalmi körén belül van-e vagy sem (például, a molekulatömeg önmagában nem elegendő). Az olyan igénypontok, amelyek a kitűzött céllal jellemzik a terméket, szintén nem tekinthetők világosnak (IX. faktor analóg, amely a természetes IX. faktorénál magasabb aktivitású). A biotechnológia területén, amikor a bejelentő gyakran nemcsak specifikus DNS-szekvenciára vagy az éppen izolált fehérjére kíván oltalmat szerezni, hanem ennek variánsaira is - variánsokra, homológ variánsokra, hibridizáló szekvenciákra stb. - hogyan lehet a megfelelő igénypontot világosan megfogalmazni? Tekintettel a hibridizáló szekvenciákat tartalmazó igénypontokra, a Fellebbezési Tanács úgy döntött (T 301/87, OJ EPO 1990, 335), hogy az olyan hivatkozások, amelyek a hibridizáló képesség révén az adott szekvencia bizonyos szerkezeti hasonlóságát állapítják meg, funkcionális jellemzővel párosítva engedélyezhetek, például amikor a hibridizáló szekvencia tovább jellemezhető egy ismert és ellenőrizhető, adott aktivitással rendelkező, általa kódolt fehérjével. AT301/87 döntésnek megfelelően egy specifikus DNS- sel hibridizáló és (ellenőrizhetően) ugyanolyan aktivitású fehérjét kódoló DNS-re vonatkozó igénypontok világosnak tekintendők. Ugyanezt kell megfelelően alkalmazni egy sajátos fehérjével adott fokú homológiát mutató, ugyanolyan aktivitással és immunológiai reaktivitással rendelkező fehérjére vonatkozó igénypontokra, valamint az adott DNS vagy fehérje funkcionálisan ekvivalens variánsaira, vagy származékaira is. Amikor azonban a specifikus DNS-szekvencia egy ismeretlen fehérjét vagy ismeretlen funkcióval rendelkező fehérjét kódol (például amikor a kérdéses fehérje antigén) a hibridizáló szekvenciára vagy DNS-ek, vagy proteinek variánsaira vonatkozó igénypontok nem határozzák meg az igényelt DNS-szekvenciát olyan mértékben, hogy az EPC 84. cikkelye értelmében engedélyezhetek legyenek. A továbbiakban világosnak vagy nem világosnak tekinthető igénypontokra következnek példák. Nem világos: 1. Szöveti plazminogén aktivátor analóg. Világos: 2. Szöveti plazminogén aktivátor analóg megnövekedett fibrin aktivitással, amelyben a Ser 245 Arg-ra van kicserélve. Nem világos: 1. Egy szálú polipeptidláncot kötő molekula, amelynek kötőspecifitása alapvetően hasonló egy antitest könnyű és nehéz láncú aggregátuma variábilis régiójának kötőspecifitásához. Világos: 2. Egyszálú polipeptid, amelynek kötőspecifitása alapvetően hasonló egy antitest könnyű és nehéz láncú aggregátuma variábilis régiójának kötőspecifitásához, azzal jellemezve, hogy a) az első polipeptid az antitest könnyű láncú variábilis régiójának kapcsoló helyét tartalmazza; b) a második polipeptid az antitest nehéz láncú variábilis régiójának kapcsoló helyét tartalmazza; és c) legalább egy polipeptid linker az első és a második polipeptidet egyszálú polipeptiddé kapcsolja össze.
