Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1. szám - Dr. Yeats, Siobhán: Az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlata a biotechnológia területén
36 Dr. Yeats, Siobhán ilyen DNS-szekvenciának azonban mégis mindig van gyakorlati alkalmazhatósága - fehérjét kódol, diagnosztikai eszközként használható így ez az álláspont általában nem tartható. A kezelési eljárások kizárása az EPC 52. cikkelyének (4) bekezdése szerint szerepet játszik a gyógyászatilag alkalmazható termékekre vonatkozó biológiai tárgyú találmányok esetén. Ez a rendelkezés az orvosok mindennapi munkájában való akadályoztatását előzi meg, ezért szűkén kell értelmezni. Az EPC 52. cikkelyének (4) bekezdése határozottan kimondja, hogy az említett eljárásokban alkalmazott anyagok szabadalmazhatok. így a gének, fehéijék és más fermentáció útján előállított termékek szabadalmazhatok, de nem szabadalmazhatok az ezeket a termékeket alkalmazó kezelési eljárások vagy a termékek terápiás alkalmazása. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a génterápiás eljárások sem szabadalmazhatok. A következőkben az EPC 52. cikkelyének (4) bekezdése alapján szabadalmazható és nem szabadalmazható igénypontokra mutatunk be példákat. Az első két igénypont X vegyület adott alkalmazására korlátozódik, ezért szabadalomképes. A 3-5. igénypontok azonban terápiás alkalmazásnak felelnek meg, ezért az EPC 52. cikkelyének (4) bekezdése értelmében ki vannak zárva a szabadalmazható találmányok köréből. Engedélyezhető igénypontok 1. X fehérje asztma kezelésére történő alkalmazásra. 2. X fehérje alkalmazása asztma kezelésére szolgáló gyógyszer előállítására. Nem engedélyezhető igénypontok 3. X fehérje alkalmazása asztma kezelésére. 4. Eljárás asztma kezelésére, azzal jellemezve, hogy humán betegeknek X fehérje terápiás mennyiségét adjuk be. 5. Eljárás asztma kezelésére, azzal jellemezve, hogy a megtámadott sejtekbe X fehérjét kódoló gént ültetünk be. Végül az EPC 53. cikkelye értelmében a találmányoknak még további két kategóriája van kizárva a szabadalmazható találmányok köréből. Mivel ezek a találmányok a szabadalmazhatóság általános szabálya alóli kivételeket jelentenek, a Fellebbezési Tanács döntése alapján a kizárásokat szűkén kell értelmezni. Az utóbbi években ennek a cikkelynek a rendelkezései nagy jelentőségre tettek szert a génsebészet területén, különösen az állatok és növények per se oltalmát illetően. Az EPC 53.cikkelyének (a) bekezdése A közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző találmányok ki vannak zárva a szabadalmazható találmányok köréből. Ezt a rendelkezést csak ritka esetben alkalmazták, ezért az európai szabadalmi eljárásban kis szerepet játszik. A génsebészet területére eső találmányokra vonatkozóan azonban különböző csoportok számos felszólalást nyújtottak be, azzal érvelve, hogy a magasabbrendű szervezetek (állatok vagy növények) vagy humán gének szabadalmazása nem etikus, ezért az EPC 53. cikkelyének (a) bekezdése értelmében a szabadalmazható találmányok köréből ki vannak zárva. Az utóbbi néhány évben az EPC 53. cikkelyének alapján történt felszólalások kapcsán három eset vont magára széles körű figyelmet. Az állatra per se oltalmi igényt megfogalmazó „Harvard oncomouse” európai szabadalmi bejelentés (T 19/90, OJ EPO 1990, 476), továbbá a PGS herbicid rezisztens növényre vonatkozó bejelentés (T 356/93, OJ EPO 1995, 545) és a humán relaxinra vonatkozó bejelentés (fellebbezés folyamatban). Ezekben, és az ehhez hasonló minden egyes esetben hozott döntések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az igényelt találmányok az EPC 53. cikkelyének (a) bekezdése értelmében nincsenek kizárva a szabadalmazható találmányok köréből. A Fellebbezési Tanács T 19/90 döntése alapján azonban állatokra vonatkozó igénypontok esetén az EPC 53. cikkelyének (a) bekezdését minden egyes esetben az adott ügy érdemi részének megfelelően kell figyelembe venni. A Tanács álláspontja szerint mielőtt döntés születne arról, hogy egy állatra per se vonatkozó bejelentést szabadalmi oltalomban részesítsenek avagy azt elutasítják, nagyon gondosan mérlegelni kell egyrészt az állat szenvedését és a lehetséges környezeti károkat, másrészt az emberiség számára hozott hasznot. Az előbb említett döntés tehát azt jelenti, hogy állatokra per se vonatkozó igénypontok esetén az EPO szabadalmi elbírálójának az elbírálás során a fentieket figyelembe véve kell mérlegelnie, hogy az állat az EPC 53. cikkelyének (a) bekezdése alapján a szabadalmazható találmányok köréből ki van-e zárva. Noha a „Harvard oncomouse” esetén a mérlegelés eredménye a szabadalmazhatóság javára szólt, nem minden esetben szabadalmazható állat az EPC 53. cikkelyének (a) bekezdése alapján és valóban, a mérlegelési folyamat eredményeképp néhány, állatra vonatkozó oltalmi igény elutasításra került. Az EPC 53. cikkelyének (b) bekezdése Növény- és állatfajták, valamint az előállításukra vonatkozó lényegében biológiai folyamatokon alapuló eljárások az EPC 53. cikkelyének (b) bekezdése értelmében a szabadalmazható találmányok köréből ki vannak zárva, a mikrobiológiai folyamatok azonban különleges kivételt képeznek e kizárás alól. Ez azt jelenti, hogy az EPC 53. cikkelyének (b) bekezdése értelmében a mikrobiológiai eljárások (fermentáció, génsebészet stb.) nincsenek kizárva a szabadalmazható találmányok köréből. A Fellebbezési Tanács számos esetben foglalkozott az EPC 53. cikkelyének (b) bekezdése szerint növények szabadalmazhatóságának (T 49/83, OJ EPO 1984, 112; T 320/87, OJ EPO 1990,71; T 356/93, OJ EPO 1995,545)
