Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 1. szám - Dr. Yeats, Siobhán: Az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlata a biotechnológia területén

Az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlata a biotechnológia területén

35

Eljárás- fehérjék, gének, egyéb RNS- és DNS-molekulák, mikroorganizmusok, sejtvonalak, vírusok, növények vagy állatok, gyógyászati termékek előállítására szolgáló eljárások- eljárások termékek fermentációval történő előállítására Alkalmazás- a termék eljárásban való alkalmazása (más termék előállítására)- gyógyászati alkalmazás

SZABADALMAZHATÓ ÉLŐ SZERVEZETEK

Magasabbrendű szervezetek

állatok

növények

Sejtszintű szervezetek baktériumok

gombák (az élesztőket is beleértve) algák

protozoonok

állati vagy növényi sejtek és sejtvonalak

Nemsejtes szervezetek vírusok és bakteriofágok viroidok gombák

KIZÁRÁSOK AZ EPC 52. ÉS 53. CIKKELYE ÉRTELMÉBEN

Egyes, az előbbi felsorolásba nem beleeső találmányok, az Európai Szabadalmi Egyezmény értelmében nem szabadalmazhatok. Az 52. és 53. cikkely a nem szabadalmazható találmányok széles körének három típusát sorolja fel, ezek a következőkben foglalhatók össze.

Az EPC 52. cikkelyének (2) bekezdése értelmében nem tekinthetők találmányoknak:

a) felfedezések, továbbá tudományos elméletek és matematikai módszerek;

b) esztétikai alkotások;

c) szellemi tevékenységre, játékokra, üzleti tevékenységre vonatkozó tervek, szabályok és eljárások, programok adatfeldolgozó berendezésekhez;

d) információmegjelenítés.

Az EPC 52. cikkelyének (4) bekezdése értelmében nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak:- az emberi vagy állati test sebészeti, vagy gyógyászati kezelésére szolgáló eljárások;- az emberi vagy állati testen alkalmazott diagnosztikai eljárások.

Az EPC 53. cikkelyének értelmében nem szabadalmazhatok:

a) olyan találmányok, amelyek közrendbe vagy közerkölcsbe ütköznek;

b) növény- és állatfajták vagy lényegében biológiai folyamatokon alapuló növénytermesztési, vagy állattenyésztési eljárások, ez a szabály nem alkalmazható a mikrobiológiai folyamatokra és az ilyen eljárásokkal nyert termékekre.

Az EPC 52. cikkelyének (2) bekezdése szerint kizárt tárgyak vagy elvontak (pl. felfedezések, tudományos elméletek stb.), vagy nem műszaki jellegűek (pl. esztétikai alkotások vagy információ-megjelenítés). Ezzel szemben a szabadalmazható találmánynak mindig konkrétnak és műszaki jellegűnek kell lennie.

A felfedezésekre vonatkozó kizárás szorosan összefügg a természetes eredetű anyagok, úgymint az antibiotikumok, fehéijék és DNS szabadalmazhatóságával. Afellebbviteli eljárásokban elsősorban azzal érvelnek (lásd a relaxinesetet), hogy természetes anyagok, mint például a fehérjék izolálása és a gének klónozása felfedezést jelent (mivel a termék már létezett), és ezért nem találmány. Ellentmond ennek az álláspontnak a Guidelines for examination in the European Patent Office (Vizsgálati irányelvek az Európai Szabadalmi Hivatalban, a továbbiakban: Irányelvek) C-IV, 2.3 pontja, amely többek között a következőket tartalmazza.

„ Ha az ember ismert anyag vagy eszköz új tulajdonságát mutatja ki, az csak felfedezés, és nem szabadalmazható. Ha azonban az ember ezt a tulajdonságot a gyakorlatban alkalmazhatóvá teszi, akkor feltalált valamit, ami szabadalmazható. A természetben előforduló anyagot megtalálni egyszerűen csak felfedezés, ez nem szabadalomképes. Ha azonban a természetben előforduló anyagot a környezetéből először izolálni kell, és a kinyerésére eljárást kell kidolgozni, az eljárás szabadalomképes. Továbbá, ha az anyag szerkezetével, előállítási eljárásával vagy más paraméterekkel kielégítő módon jellemezhető, és ha létezését eddig nem ismerték, tehát abszolút értelemben véve «új», akkor az anyag per se szabadalomképes lehet. Erre példa egy, az új anyagot termelő mikroorganizmus felfedezése”.

Az előzőeket proteinek és gének izolálására alkalmazva újnak tekintendő egy olyan újonnan izolált és jellemzett fehérje, amelynek a létezése korábban nem volt ismert. Ez új baktériumtörzsek és gének izolálására is vonatkozik. A biológiai tárgyú találmányok oltalmi körében meghatározott gének általában nem abban a formában vannak, mint a szervezetben, amelyből izolálták, így formálisan ezen oknál fogva is újnak tekintendők. Például ezeket gyakran cDNS formájában klónozzák, ebből pedig hiányoznak a genomiális DNS-ben természetesen jelen lévő intronok.

Néha azzal is érvelnek, hogy egy DNS-szekvenciára vonatkozó igénypont csupán információmegjelenítés. Az