Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- s védjegyjog területéről

44 Dr. Palágyi Tivadar masztottság hiányára hivatkozni, ha a kifogás csupán azon alapszik, hogy a leírás nem bizonyítja a csoportba tartozó összes vegyület kinyilvánított műszaki hatását (az adott esetben a herbicid hatékonyságot). Itt megjegyezzük azonban, hogy a műszaki hatás nem képezte részét az igényelt vegyületek meghatározásának. Ilyen kifogás a feltalálói tevékenység kapcsán tehető, ha a vegyületcsoportra vonatkozó feltalálói tevékenysé­get csupán a műszaki hatás alapozza meg. A Tanács hatá­rozata azt is megállapítja, hogy „lényegileg az összes” vegyületnek az állított műszaki hatást kell mutatnia, ha azok ugyanazt a műszaki feladatot oldják meg. A Tanács megállapítása szerint a bejelentőnek, nem pedig a Fellebbezési Tanácsnak kell vegyületek hatásos­ságával kapcsolatos adatokat szolgáltatnia. D) Egy hasonló kérdéssel foglalkozott a műszaki Fel­lebbezési Tanács is, és megállapította, hogy nem helyes a tág oltalmi körű igénypontokat azon az alapon kifo­gásolni, hogy azok nem világosak. Ez a megközelítés helytelen, mert szubjektív, és emellett a világosság hi­ánya nem megfelelő alap a felszólaláshoz. Az oltalmi körnek a leírás általi alátámasztásához elegendőnek kell tekinteni, ha a leírás az igénypont lényeges vonásait ismerteti. Úgy az adott esetben nem indokolt az eluta­sítás azon az alapon, hogy az igénypontot a leírás nem támasztja alá. A Tanács megállapította, hogy a vegyészeti szakmában használatos olyan szokásos kifejezések, mint például a „szubsztituált” jelző tág voltuk ellenére teljesen világosak a szakember számára, mert például az utóbbi azt jelenti, hogy egy minden lehetséges szubsztituenssel helyettesí­tett vegyületcsoportról van szó. Ezért világosság hiányára hivatkozva helytelen egy igénypontot, amely a szakem­berek számára érthető kifejezéseket tartalmaz, megtá­madni. A Tanács a feltalálói tevékenységgel kapcsolatban megállapította, hogy az igényelt vegyületcsoport kivá­lasztása olyan műszaki hatást eredményez, amely kielégí­ti a feltalálói tevékenység követelményét. Ha azonban nem az összes igényelt vegyület mutatja az új műszaki hatást, ebben az esetben az igényelt vegyületek és az is­mert vegyületek közötti egyetlen különbség az igényelt vegyületek szerkezetében rejlik, amely a már ismert szer­kezeteknek csupán egy változatát jelenti; így egy szakem­ber kézenfekvőnek minősítheti az ilyen vegyületek előál­lítását, vagyis az igényelt vegyületek nélkülözik a talál­mányi jelleget. A Tanács határozata megállapítja, hogy az ilyen, széles oltalmi körű igénypontok kapcsán bizonyítani kell, hogy a műszaki hatás az igénypont teljes oltalmi körére érvé­nyes. Az elővizsgálati eljárás folyamán ilyen vonatkozás­ban a bejelentőn van a bizonyítási teher. Ezért igen fontos, hogy széles oltalmi körű termékigénypontok esetén a be­jelentő elegendő bizonyítékot szolgáltasson arra nézve, hogy az igényelt vegyületek teljes köre mutatja a kinyil­vánított hatékonyságot. A kiviteli példákat és a hatástani adatokat e szempont figyelembevételével kell megszöve­gezni. Ilyen példák utólag is benyújthatók, de nem iktat­hatok be a bejelentés leírásába. E) Az EPO Felszólalási Osztálya egy relaxin proteinre vonatkozó szabadalommal kapcsolatban hozott határo­zatában megállapította, hogy egy korábban ismeretlen proteint kódoló DNS-re nézve nem újdonságrontó a DNS-nek az emberi testben való létezése, ha ez a léte­zés nem volt ismert. Az ismeretlen DNS elkülönítése szokásos módszerekkel nem kézenfekvő, ha a DNS és az általa kódolt protein ismeretlen volt. A Fellebbezési Osztály határozata azt is megállapítja, hogy nem tekinthető közrendbe vagy közerkölcsbe ütkö­zőnek egy hasznos DNS elkülönítése és szabadalmazása, minthogy a DNS nem élő anyag, hanem vegyi anyag. F) A műszaki Fellebbezési Tanács abban a kérdésben döntött, hogy új anyagnak minősül-e egy igénypontból egy jellemző elhagyása. A Tanács határozata szerint ez nem jelenti új anyag bevitelét, ha a törölt jellemző nem járul hozzá az igényelt találmány műszaki hatásához. Ilyenkor az igénypont által nyújtott oltalmi kör bővít­hető anélkül, hogy ez új anyag bevitelét jelentené. A műszaki Fellebbezési Tanács egy másik döntése az­zal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi tekinthető a talál­mány szerinti megoldáshoz való műszaki hozzájárulás­nak. Bár ennek a kérdésnek a megítélése esetről esetre változhat, a válasz attól függ, hogy a kérdéses jellemző az eredetileg benyújtott leírás tartalmával milyen összefüg­gésben van. Ha befolyásolja a megmaradó igényelt jel­lemzőket, és ezáltal a találmány által megoldandó feladat megoldását is, úgy a kérdéses jellemző hozzájárul a talál­mány szerinti műszaki megoldáshoz, és ennek következ­tében törlése új anyag hozzáadását jelenti. Ezek a döntések aláhúzzák annak a fontosságát, hogy az eredeti leírásban ki legyen nyilvánítva a találmány tár­gyával összefüggő minden jellemző. Figyelembe kell venni, hogy egy jellemző törlése új anyag bevitelét jelent­heti, és ezért a találmányt a lehető legáltalánosabb és mi­nél kevesebb jellemzővel kell megadni. G) Az Európai Szabadalmi Hivatal meghirdette hivata­los lapjában, hogy elismeri az ideiglenes amerikai sza­badalmi bejelentésekre alapozott elsőbbséget, vagyis az európai szabadalmi bejelentések elsőbbsége alapozható ilyen ideiglenes bejelentésekre. Bár az Európai Szabadalmi Hivatal erre a döntésre a szerződő államok nemzeti hatóságaival való konzultáció után jutott, a megadott európai szabadalomra alapozott nemzeti szabadalmak vonatkozásában az igényelt elsőbb­ség elismerése végső soron a szerződő államok nemzeti bíróságainak a döntésétől függ. 11. Európa Tanács Az Európa Tanács rendeletet fogadott el kiegészítő oltal­mi bizonylat létesítéséről növénygyógyászati termékekre,

Next

/
Thumbnails
Contents