Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- s védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 43 1996. január 1-jén módosították a dél-koreai védjegy­vizsgálati irányelveket annak érdekében, hogy fokozott oltalmat nyújtsanak a Dél-Koreában nem lajstromozott külföldi védjegyek tulajdonosai számára. Az új irány­elvek szerint az utánzó védjegyek lajstromozását vissza fogják utasítani közrendbe vagy közerkölcsbe ütközés cí­mén. Emellett az Iparjogvédelmi Hivatal elutasíthatja egy utánzó védjegy lajstromozását még eltérő áruosztályok esetén is, ha az eredeti védjegy jól ismert. F) Dél-Koreában 1995-ben 43 462 szabadalmi bejelen­tést nyújtottak be és 29 707 szabadalmat engedélyeztek, szemben az 1994. évi 42 407 bejelentéssel és 19 025 megadott szabadalommal. A 43 462 szabadalmi beje­lentésből 28 900-at hazai bejelentők, míg 14 562-et külföldiek nyújtottak be. 7. Egyesült Arab Emírségek Az Egyesült Arab Emírségek 1996. június 19-én letétbe he­lyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás ok­mányait. így ez az Egyezmény az Egyesült Arab Emírségek­re nézve 1996. szeptember 19-én vált hatályossá. 8. Egyiptom Egyiptomban új szabadalmi törvény előkészítése van fo­lyamatban annak érdekében, hogy a törvényt összhangba hozzák az Általános Vámtarifa és Kereskedelmügyi Egyezménynek (GATT) a szellemi tulajdonjogok keres­kedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozásával (TRIPS). A tervezett új törvény legfontosabb változásait az alábbiakban foglaljuk össze. a) A szabadalmazható találmányok körét ki fogják ter­jeszteni a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és gyógy­szeripari termékekre, a növény- és állatfajtákra, valamint a mikrobiológiai eljárásokra és azok termé­keire. Jelenleg Egyiptomban nem engedélyeznek ol­talmat vegyi úton előállított termékekre, élelmisze­rekre és gyógyszerekre, kivéve az előállításukra szol­gáló eljárásokat. b) Be fogják vezetni a használati mintaoltalmat. c) A szabadalmak oltalmi idejét a bejelentés napjától számított jelenlegi 15 évről 20 évre fogják meg­hosszabbítani. d) A szabadalmazhatóság feltétele az újdonság, a felta­lálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság lesz, és e követelmények meglétét vizsgálni fogják. e) A szabadalmi jogok bitorlását a jelenleginél sokkal szigorúbban fogják büntetni. Egyiptom nem tagja a Szabadalmi Együttműködési Szerződésnek. Megfontolás tárgyává teszik az ehhez való csatlakozást is. 9. Európai Szabadalmi Egyezmény Az Európai Szabadalmi Egyezmény 38(4) szabálya sze­rint az elsőbbséget megalapozó bejelentés fordítását, ha az alapbejelentés nyelve eltér az Európai Szabadalmi Egyezmény három hivatalos nyelvétől, a benyújtás napjá­tól számított huszonegy hónapon belül kell benyújtani. E szabályt most úgy módosították, hogy az elsőbbségi irat hiteles fordításának benyújtására nincs szükség, ha a beje­lentő olyan nyilatkozatot nyújt be, hogy az európai szaba­dalmi bejelentés hű fordítása az elsőbbséget megalapozó bejelentésnek. 10. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) kibővített Fellebbezési Tanácsa abban a kérdésben hozott döntést, hogy jogosult-e olyan személy nyilatkozatot tenni a Hivatalban, aki nem európai szabadalmi ügyvivő (pél­dául műszaki szakértő vagy amerikai szabadalmi ügy­vivő). A Tanács határozata szerint az EPO-nak joga van eldönteni, hogy engedélyezze-e ilyen felek nyilatkozat­­tételét. E döntést az alábbi feltételek betartása, illetve mérlegelése alapján kell meghozni: a) Az EPO-hoz kérelmet kell benyújtani a szóbeli meg­hallgatás engedélyezése iránt. A kérelemben meg kell adni a kérelmező szakmai képzettségét és a javasolt nyilatkozattétel tárgyát. b) A kérelmet kellő időben kell benyújtani ahhoz, hogy arra mindegyik fél felkészülhessen. c) Röviddel a szóbeli tárgyalás előtt vagy a tárgyaláson benyújtott kérelmet vissza kell utasítani, kivéve, ha egyik félnek sincs ellene kifogása. d) Az EPO-nak meg kell győződnie arról, hogy a szó­beli nyilatkozatot a meghatalmazott képviselő állan­dó felelőssége mellett teszik. A határozat alapvető célja annak elkerülése, hogy a szóbeli tárgyalásokon bármelyik felet vagy a Hivatalt meglepetés érje. Egyúttal a határozat feljogosítja a Hiva­talt, hogy nem meghatalmazott szabadalmi ügyvivőket megakadályozzon a tárgyaláson szóbeli közlés vagy nyi­latkozat megtételében. B) Az EPO kibővített Fellebbezési Tanácsa egy olyan szabadalmi ügyben is határozatot hozott, amelynek az igénypontjai egy szívritmus-szabályozó működtetési módszerére vonatkoztak (az engedélyezett szabadalom­nak csak módszer-igénypontjai voltak). A határozat sze­rint a módszer-igénypont nem szabadalmazható, ha egyik jellemzője az emberi test által adott bemenőjelen alap­szik, mert így a módszer az emberi test kezelésére vonat­kozik. Emellett elvileg nem tartották engedélyezhetőnek a „eszköz működtetési módszerre” igénypontról az „esz­köz” igénypontra való áttérést, mert ez az oltalmi kör bő­vítését eredményezte volna. C) A kibővített Fellebbezési Tanács azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy milyenek a leírással szemben támasz­tott követelmények, amikor a találmány egy megadott műszaki hatású, tág vegyületcsoportra vonatkozik. A ha­tározat szerint nem helyes ilyenkor a leírás általi alátá-

Next

/
Thumbnails
Contents