Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 5. szám - Hírek a szabadalmi információk világából
34 Hírek a szabadalmi információk világából- a fejlesztők nem tudták biztosítani a rendszer rugalmas változtatását. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a ’90-es évek elejéig a hivatal egyik tevékenységi területén (oltalmi forma esetén) sem rendelkezett ügyviteli rendszerrel, csupán bizonyos tevékenységek korlátozott hatékonyságú számítógépes támogatásával. A meglévő rendszerek - lévén egymástól teljesen független külső fejlesztés eredményei- nem voltak alkalmasak integrálásra, illetve korlátáik kiküszöbölését lehetővé tevő továbbfejlesztésre. A kialakítandó új rendszerrel kapcsolatos legfontosabb elvárások a következők voltak:- terjedjen ki a Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi oltalmi formára;- kezelje az oltalom engedélyezésével, fenntartásával, nyilvántartásával összfüggő hivatali tevékenység valamennyi fázisát;- szolgáljon kizárólagos forrásul a Hivatal adatszolgáltatási kötelezettségének a kor kívánalmainak megfelelő színvonalú teljesítéséhez;- tegye hatékonyabbá és a felhasználók számára barátságosabbá a tevékenységet;- épüljön a meglévő hardverállományra (PC, hálózat) és illeszkedjen a meglévő szoftverparkhoz (DOS, NOVELL), végül- a rendszer használatbavétele lehetőség szerint legyen folyamatos, tehát egyes részrendszerei egymástól függetlenül legyenek munkába állíthatók. A rendszer elemzése, az ENYV betűszó: Egységes Nyilvántartási és ügyviteli rendszer, hűen kifejezi azon célkitűzésünket, hogy az adatnyilvántartó funkciók (pl. lajstrom, publikációk) és az ügyviteli funkciók nem külön alrendszerekben, hanem az egységes rendszer részeként valósulnak meg. Rendszerünk az alábbi főbb adattípusokat tartalmazza:- a bejelentések bibliográfiai adatai: • alapadatok, amelyekből bejelentésenként csak egy van, és ha egyszer értéket kap, nem változik (pl. ügyszám, bejelentés dátuma, lajstromszám) • elsőbbségek • az ügyben érintett természetes és jogi személyek (jogosult, feltaláló, képviselő, hasznosító, kérelmező) adatai, amely az adatbázisban szereplő egységes „NÉV” adatállomány és az adott ügy kapcsolatát írja le • az osztályozás adatai (NSZO-, Nizzai, Locarnói jelzetek)- a bejelentések egyéb adatai • befizetések • benyújtott iratok (iktatás) • ügyintéző, illetve annak esetleges változásai- a bejelentés „életében” végrehajtott intézkedések adatai: • az intézkedésről kiadott határozat postázásának, a tértivevény átvételének, a jogerőre emelkedésnek az adatai- a rendszer működését irányító vezérlőtáblák: • szabályozzák a felhasználók jogosultságát az adatok manipulálására (bevitel, törlés, módosítás), • biztosítják az ügyviteli rend leképezését, • definiálják az egyes intézkedések sajátosságait, definiálják és biztosítják az intézkedések ellentmondásmentességét,- minta-adatállományok: • a vezérlőtáblákkal együttműködve gondoskodnak a hibás adatbevitel lehetőségének kiküszöböléséről. A rendszer koncepciójában két kiemelt fontosságú, a rendszer működésének alapelemeit képező fogalom az „ügy” (bejelentések, engedélyezett oltalmak), valamint az ügy élete során hozott hivatali „intézkedés”. Bármely adatváltozás csakis intézkedéssel kezdeményezhető, amelynek eredménye határozat és meghirdetés az SzKV-ben. Az ENYV működését megelőzően keletkezett ügyek esetében alapvető feladat az érvényesítés, amelynek során a korábbi forrásokból átvett adatelemek ellenőrzése és az aktuális állapot rögzítése történik meg. Az adatelemek változtatásának intézkedéshez kötése csupán e művelet elvégzése után válik lehetővé. Az adatbázisban a bejelentéstől az esetleges engedélyezésen át az ügy megszűnéséig (illetve azon túl meghatározott ideig) tároljuk az adatokat, amelyeket a különböző szervezeti egységek „használnak” tevékenységük során. Ebből adódik, hogy az adatok bevitelének, módosításának, javításának lehetősége az ügy állásától és az adott felhasználó jogaitól egyaránt függ. Ugyancsak ebből adódik, hogy az adatok változásakor az eredeti adatokat (pl. eredeti jogosult) is megőrzi a rendszer. A rendszer modulszerű kialakítása lehetővé tette, hogy az egyes modulok - egymástól elszigetelt részrendszerként - üzemszerűen működjenek a teljes rendszer kialakítását megelőzően, tehát már a rendszer teljességének működése előtt segítsék és jelentősen egyszerűsítsék az ügyviteli munka bizonyos fázisainak teendőit. A munkábavétel első évében, 1992-ben megvalósult modulok:- az iktatás január óta, (megszűnt a papíriktatás, egyben automatikusan előállt a benyújtást igazoló bizonylat)- a szabadalmi fennntartási díjfizetések nyilvántartása április óta, (megszűnt a befizetések papíron való könyvelése, így lehetővé vált a befizetésekkel kapcsolatos pénzügyi, másrészt a bejelentések érvényességére vonatkozó adatok gyors lekérdezése)- a használati minta bejelentések alapadat-bevitele május óta,
