Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 5. szám - Dr. Olasz Katalin: Mikroorganizmusok oltalma a biotechnológiai találmányokban (egy gyakorló mikrobiológus töprengései)
26 Dr. Olasz Katalin kordhoz hozzátartozik a forgalmazó neve, bibliográfiai adatok, a szerző neve, címe stb. (Vitiello, 1993). 3. TÖRVÉNY A MIKROORGANIZMUSOK OLTALMÁRA A mikroorganizmus felhasználásán alapuló találmányoknak egyedi a helyzetük az iparjogvédelem keretein belül, mivel a találmány tárgya maga is élő, reprodukálni képes önmagát, és a találmány általában nem írható le adekvát módon. A biotechnológiai találmányok területén is két lehetőség áll rendelkezésre a tulajdon védelmére: a szabadalmi oltalom és az ipari titok. A két forma kölcsönösen kizárja egymást: a szabadalmak a teljes nyilvánosságra jutást eredményezik, míg az ipari titok keretében a találmány titokban marad. A kutatónak igen alapos megfontolás után kell eldöntenie, hogy melyik védelmet választja. Néhány tényező, amely a döntést elősegíti (Szarka, 1993): Az ipari titokvédelmet előnyben részesítő tényezők:- a találmány nem tekinthető szabadalmazhatónak,- ha szabadalmazzák, a szabadalom bitorlása nem vehető észre,- ha szabadalmazzák, a leírás lehetővé teszi az igénypontok szerinti találmány megkerülését,- a találmány gyorsan változó területen található, rövid időn belül elavulttá válhat,- a szabadalom megszerzésének költségei nagyobbak, mintsem érdemes lenne fedezni. A szabadalmat előnyben részesítő tényezők:- ha szabadalmazzák, a szabadalom bármiféle bitorlása észrevehető,- ha szabadalmazzák, a szabadalmi oltalom elég tág ahhoz, hogy a találmánynak jelentős védelmet adjon,- a feltaláló publikálni kívánja találmányát,- a találmány alapvető találmánynak tekinthető, amelyről várható, hogy több más találmány alapjául fog szolgálni,- várható, hogy más is elkészíti ugyanezt a találmányt,- a találmány fenntartása ipari titokként nehéznek tekinthető. Magyarországon 1996 előtt a mikroorganizmusok oltalmával a találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó 1969. évi II. törvényhez tartozó, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének és az igazságügy-miniszternek együttes végrehajtási rendelete foglalkozott. Az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, amely 1996. január 1-jén lépett hatályba, már törvényi szinten szabályozza a mikroorganizmusok letétbe helyezését és hozzáférhetőségét. A törvény 63. paragrafusa kimondja, hogy „(1) Ha a köz számára nem hozzáférhető mikroorganizmus törzs felhasználásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. paragrafus (1) bekezdése szerint, akkor elismervényt kell benyújtani arról, hogy a törzset letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.” Sokat törtem a fejem azon, hogy a nemzetközi irodalomban mikroorganizmus felhasználásán alapuló találmányok fordulnak elő, s az ebben foglaltak miként lettek a magyar törvényben mikroorganizmus törzsek. Az világos, hogy szabadalomjogi értelemben még az emlős embriót is mikroorganizmusnak tekintjük, mivel könnyebb az értelmezés gumiszabályán változtatni, mint egy új Egyezményt létrehozni. A gondot az okozta, hogy miként lehet törzsnek nevezni pl. egy adott szekvenciával rendelkező DNS-darabot vagy növényi magvat vagy embriót. Végül is a Biológiai Lexikon böngészése után arra a megnyugtató eredményre jutottam, hogy mivel „a törzs alacsonyabb (mihez képest?) rendű szervezetek tiszta tenyészete”, és a fentieket is nyugodtan lehet tiszta tenyészetnek nevezni, a törzs elnevezésbe is belezsúfolható mindaz, ami a mikroorganizmus elnevezésbe. Tovább olvasva az új törvény 63. paragrafusát: „(2) Ha a mikroorganizmus törzset a szabadalmi bejelentés benyújtását követően helyezik letétbe, a bejelentés napjának a letét napját kell tekinteni.” Kár. Sokkal előnyösebb helyzetben vannak a japán és az amerikai egyesült államokbeli feltalálók, mivel nekik nem kell kiadniuk a kezükből az oltalom megadása előtt évekkel az igen értékes mikroorganizmust, csak az oltalom megadásának napjáig kell igazolniuk a letételt; visszavonás vagy visszautasítás esetén nem kell keseregniük a felesleges letétel miatt stb. „(3) A letétbe helyezésről szóló elismervényt a bejelentés napjától számított négy hónap elteltéig lehet benyújtani.” Gondolom, ezt a négy hónapot azért iktatták be a törvényalkotók, hogy mind a letevő, mind a letéteményes szerv kényelmesen eldönthesse, hogy az átadott minta életképes-e, tiszta-e, és megfelel-e a leírásnak, sőt még az esetleges hibák korrigálására is jut idő. „(4) A letétbe helyezett mikroorganizmus törzset a letétbehelyezési szerv a szabadalmi bejelentés közzétételétől bárki számára, ezt megelőzően pedig csak azok részére teheti hozzáférhetővé a mikroorganizmus-minta kiadása révén, akiket az 53. paragrafus (1) bekezdése feljogosít a szabadalmi bejelentés iratainak megtekintésére.” Szintén kár. A szabadalmi oltalom megadása előtt bárki hozzájuthat a mikroorganizmushoz, annak összes lehetséges következményével. Ez a pont az, ami a régi szabályzathoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatja a feltalálót, illetve a letevőt, ugyanis a közzététel mellőzése esetén a törzs sem volt kiadható a szabadalmi eljárás befej eztéig. „(5) Az, akinek a mintát kiadták, a tenyészetet vagy az abból általa származtatott mikroorganizmus törzset a szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a szabadalmi oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem teheti hozzáférhetővé, továbbá - a
