Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 5. szám - Dr. Olasz Katalin: Mikroorganizmusok oltalma a biotechnológiai találmányokban (egy gyakorló mikrobiológus töprengései)

Mikroorganizmusok oltalma a biotechnológiai találmányokban 25 be helyezett mikroorganizmusokkal analóg törzsek oltal­mazásakor (Petzné,1994). Letéteményes szervek szolgálnak a mikroorganizmu­sok köz számára hozzáférhetőségének biztosítására, a de­ponálás megtörténtéről igazolás kiadására, valamint a le­­tétemény megőrzésére. A letéteményes szerv jogállását csak a megbízhatóan működő és a kellő személyi és technikai háttérrel rendelkező törzsgyűjtemény szerez­heti meg. Az első letétbe helyezés szabadalmi célból 1949. július 8-án történt: Streptomyces venezuelae kloramfenikolt termelő törzsét az American Type Culture Collection (ATCC) gyűjteményben tették le (Jong, 1989). A WIPO - a Budapesti Szerződés szellemében történt -jóváhagyását követően elsőként 1981. január 31-én, két törzsgyűjtemény nyerte el szabadalmi célú nemzetközi letéteményes szerv jogállását: az American Type Culture Collection (ATCC) és Agricultural Research Culture Col­lection (NRRL) (Szabadalmi Közlöny, 1981). 1996. ja­nuár 1-jéig már 28 intézmény szerezte meg ezt a jogállást, köztük a magyar NCAIM (National Collection of Agri­cultural and Industrial Microorganisms). Letéteményes szervek 1995. január 1-jén Egyesült Királyságban 7 Orosz Föderációban 3 Koreai Köztársaságban 3 USA-ban 2 Ausztráliában 1 Belgiumban 1 Bulgáriában 1 Csehországban 1 Franciaországban 1 Németországban 1 Magyarországon 1 Japánban 1 Hollandiában 1 Szlovákiában 1 Spanyolországban 1 Az eltelt 15 év alatt jelentősen megváltozott a letétbe helyezett mikroorganizmus-féleségek összetétele, hiszen a ’70-es években még elenyésző volt a molekuláris bio­lógia technikájával létrehozott letétemény. 1993-ban már az összes letét 40%-a genetikailag manipulált mikroor­ganizmus vagy sejtrész volt a Deutsche Sammlung von Mikroorganismen und Zellkulturen GmbH (DSM) gyűj­teményben, 1991 óta humán- és állati sejtkultúrát, 1994 óta rágcsálóembriót is elfogad az intézmény (Weihs, 1995). Az első állati embriót 1983-ban helyezték letétbe az ATCC-gyűjteménynél, s az első szabadalmi célú állati embrió letétbe helyezése 1988-ban történt meg. Azóta számtalan embriót őriznek lefagyasztott állapotban, köz­tük három nemhumán főemlős faj embrióját (Jong, 1989). A törzsfenntartásról szóló összefoglalók sajnos elavul­tak (Olasz, 1988), a genetikai módosításon keresztülment mikroorganizmusok és sejtrészek, magvak és embriók tartósításának megbízható és általánosan alkalmazható technikája jelenleg csak részben és csak hosszú évek ku­tatómunkája során ismerhető meg. A számtalan letéteményes szerv és törzsgyűjtemény közötti információáramlást, illetve az azokról való tájé­kozódást segítik elő a különféle adatbankok, szervezetek és hálózatok. Ma már ezekből is annyi van, hogy útmutató szükségeltetik az eligazodáshoz. A gyűjtemények közötti együttműködés néhány szervezete ecc© European Culture Collections’ Organization ÉL World Federation for Culture Collections WDC World Data Centre Microbiological Resources Centres V«L MIMfc Microbial Information Network Europe rní3rij»H* Microbial Strain Data Network Az ECCO (European Culture Collections’ Organisation) információs központja, az ICECC (Information Centre for European Culture Collections) kiadványai tájékoz­tatást nyújtanak az európai adatbankokról, a letéti intéz­ményekről. A tájékoztatás kiterjed a letétbe elfogadható mikroorganizmusok milyenségére, az intézmények tevé­kenységére és a szolgáltatások körére. Egy, a sok adatbázis közül: létrehozták az immunoklón és hibridóma európai adatbázisát a BRIDGE (Biotech­nology Research for Innovation Development and Growth in Europe) program keretén belül. Az adatbázis több mint 35 000 rekordot tartalmaz hibridómákról, lim­­focitákról, monoklonális antitestekről, katalitikus antites­tekről stb. Az adatokat a tudományos irodalomból, sza­badalmakból és kereskedelmi cégek katalógusaiból gyűjtötték össze. Minden rekord tartalmazza az előállítási technikát, a terméket, a donort, a fúziós partnert, a termék reaktivitását, specifitását és alkalmazását. Minden re­

Next

/
Thumbnails
Contents