Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Bacher Vilmos: Jogalkalmazási kérdések a szolgálati és alkalmazotti találmányok új törvényi szabályozása alapján
22 Dr. Bacher Vilmos jogairól előre nem mondhat le, előzetesen olyan megállapodást nem köthet, mely e jogokat az ő hátrányára csorbíthatja. A jogviszony e kettős kötődésére figyelemmel szeretnék foglalkozni az ún. találmányi szabályzatok kérdésével, amelyet általában állami vállalatok, szövetkezetek dolgoztak ki a korábbiakban, általánosan kiadott irányelvek alapján, és jelenleg is megtalálhatók nagyobb cégeknél. A munkavállalói, találmányi jogviszonyoknak - bár alapvetően polgári jogi jogviszonyok - munkajogi elemei is vannak. Valamely kérdésnek „szabályzat útján” történő rendezése hierarchikus viszonyt feltételez, ami a polgári jogi jogviszonyban részes felek egyenjogúságával nem fér össze. így tehát a munkáltató részéről „szabályzatok” készítése csak arra a területre korlátozottan lehetséges álláspontom szerint, amelyben a munkavállalói találmányokkal összefüggő munkajogi kérdéseket rendezi. így tehát tartalmazhatja azoknak a munkaköröknek a megjelölését, amelyeknek a keretében létrehozott találmányi megoldások szolgálati jellegűek, azoknak a tevékenységeknek a felsorolását, amelyekre vonatkozóan munkaviszony fennállása alatt keletkezett találmányok alkalmazotti jellegűek; annak meghatározását az adott munkáltató sajátosságai alapján, hogy az alkotás folyamatának melyik fázisában kell a feltalálónak a találmányt ismertetnie, és az ismertetés módjával szemben támasztott követelményeket. Fogalmilag nem tartozik a szabályzatra a díjazással kapcsolatos kérdések rendezése. Olyan munkáltatók esetében, ahol tipikus, gyakori, hogy az egyes munkakörökkel kapcsolatban fennáll a találmányi megoldások létrehozásának a lehetősége, a munkáltató a díjazás kérdésében általános szerződéskötési feltételeket dolgozhat ki, és a munkaviszony létesítésekor ezen általános szerződéskötési feltételeket a munkaszerződés önálló függelékeként a munkaszerződés mellé csatolja, és amennyiben ezt a munkavállaló is aláírja, úgy az a munkaszerződés részévé válik, és így az abban foglaltak irányadóak a találmányi díjazás esetében. Ezen általános szerződéskötési feltételek az általános polgári jogi szabályok alapján támadhatók meg, amennyiben a munkáltató részére indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosítanak. VII. A JOGVITÁK RENDEZÉSÉNEK KÉRDÉSE A szolgálati és alkalmazotti találmányi jogviszonyból származó jogviták elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik, a megyei bíróságoknak (fővárosi bíróságoknak) van hatásköre. A munkaviszony fennállása alatt folytatott perek gyakran kiélezett, elmérgesedett helyzetet idéznek elő, amit jelentősen fokoz az a körülmény, hogy a bírósági eljárások gyakran évekig elhúzódnak. Célszerű mind a két fél részére ennek elkerülése. A Tv. 16. § (2) bekezdése értelmében a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő Találmányi Szakértői Testület megbízás alapján vagy a bíróság megkeresésére szakvéleményt ad az üzemi titokban tartott találmány szabadalmazhatóságáról, vagy a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazási üggyel kapcsolatban. A vita felmerülése esetén indokolt lehet a felek részéről, hogy közös megbízást adjanak a szakértői testületnek szakvélemény elkészítésére, és elfogadják annak útmutatását. Perek elkerülése érdekében célszerű, ha a megbízást közösen adják meg, és közös egyetértéssel teszik fel azokat a kérdéseket, amelyeknek a tisztázását indokoltnak tartják és ezt azzal a belső elhatározással teszik, hogy elfogadva az így kapott véleményt annak állásfoglalását követik. Amennyiben a felek esetleg nem tudnak egyetértésre jutni a szakértői testület megkeresésében, a hozzá intézendő kérdésekben, vagy annyira elmérgesedett a helyzet, hogy a közös fellépés lehetősége is meghiúsult már, úgy a fennálló helyzet további elmérgesedésének elkerülése érdekében célszerű, ha a felek a munkaszerződésben vagy a találmányi díjazási szerződésben az ilyen jellegű vitájukat az 1984. évi LXXI. tv. alapján működő választottbírósági eljárás alá bocsátják. Ennek döntése kötelező rájuk nézve, gyors, mentes a bírósági eljárás kötöttségeiből is származó és a hosszú időtartam miatt egyre fokozódó feszült helyzettől, és a kérdést véglegesen rendezve végrehajtható határozatot hoz. Adott esetben a választottbíróság is fordulhat a Magyar Szabadalmi Hivatal szakértői testületéhez.
