Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő: Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 47 Ha egy harmadik fél kéri a védjegy törlését, a védjegy­­tulajdonosnak bizonyítania kell, hogy a védjegyet leg­alább az egyik tagállamban használta. Ilyen célból bizo­nyítékként felhasználhatók:- kereskedelmi számlák;- könyvelői nyilatkozat arról, hogy a védjegyet leg­alább a törlési kereset benyújtását megelőző évben használták;- a védjeggyel ellátott áruk hirdetését igazoló anyag vagy nyilatkozat a hirdetést végző cég részéről;- bármilyen egyéb bizonylat, amely igazolja a védjegy kereskedelmi használatát. A használat Kolumbiában nem kötelező. Az Andok Paktum bármelyik országában történt hasznosítás azon­ban bizonyítja a használatot, feltéve, hogy az csak export céljára szolgál. C) Egy kolumbiai cég lajstromozási kérelmet nyújtott be a FILA-védjegyre a 25. nemzetközi osztályban. A FILA SPORT S.P.A. ez ellen felszólalt arra hivatkozva, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy megtévesztően hasonlít a saját FILA-védjegyéhez, amely jól ismert a 25. osztályba tartozó termékek kapcsán. A Védjegyhivatal a felszólalás alapján elutasította a kolumbiai cég lajstromozási kérel­mét egyrészt a lajstromoztatni kívánt védjegy hasonlósá­gára, másrészt arra hivatkozva, hogy a védjegy lajstromo­zása a fogyasztók megtévesztéséhez vezetne, és a FILA SPORT S.P.A. a lajstromozás megtörténte esetén komoly anyagi károsodást szenvedhetne. D) Egy rétegelt falemezeket gyártó kolumbiai cég kérte a TAB LES A-védj egy lajstromozását a 19. és a 27. nemzet­közi osztályban. A 20. osztályban lajstromozott TAB­­LEX-védjegy tulajdonosa ez ellen felszólalást nyújtott be a két védjegy hasonlóságára hivatkozva. A TABLESA- védjegyet lajstromoztatni kívánó cég arra hivatkozott, hogy a 20. osztályban lajstromozott TABLEX nem ütkö­zik egy olyan védjeggyel, amely a 19. osztályba tartozik. Ezután a TABLEX-védjegy tulajdonosa bitorlási kere­setet indított a TABLESA-védjegy tulajdonosa ellen. En­nek alapján a Bogotái Kerületi Bíróság ideiglenes intéz­kedést hozott, amelyet a Bogotái Felső Bíróság megerősí­tett, és ebben kimondták, hogy a TABLESA nevet nem lehet védjegyként használni. A TABLESA-védjegy használója is pert indított a TABLEX-védjegy tulajdonosa ellen, aminek alapján a Bogotái Polgári Bíróság 1987. május 16-án visszavonta előző határozatát és kimondta, hogy a TABLESA nem utánzata a TABLEX-nek, mert az ütköző védjegyek kö­zött nem állapítható meg nagyfokú hasonlóság, és ezért első pillantásra nem téveszthetők össze. Az Ipari és Kereskedelmi Felügyelőség 1995. decem­ber 25-én olyan határozatot hozott, hogy a TABLEX tu­lajdonosa által benyújtott fellebbezés megalapozott volt, és megtagadta a TABLESA-védjegy lajstromozását a 19. és a 27. nemzetközi védjegyosztályban. A határozat indo­kolása szerint a két védjegy grafikai, helyesírási és kiejté­si szempontból megtévesztően hasonló, aminek követ­keztében nem lehetnek egyidejűleg jelen a piacon. 15. Lettország A Lettországi Szabadalmi Hivatal és annak Fellebbezési Tanácsa többnyire abszolút lajstromozást gátló okok mi­att utasít el védjegy-lajstromozási kérelmeket. A leggya­koribb elutasítási okok az alábbiak:- a földrajzi megjelölés felhasználása védjegyként, ha az félrevezető a köz számára,- a védjegy leíró jellegű,- a védjegynek nincs megkülönböztető jellege. A lajstromozási kérelmeknek a Szabadalmi Hivatal ál­tali elutasítása esetén 2 hónapon belül lehet fellebbezést benyújtani a Fellebbezési Tanácsnál. Ha az utóbbi is el­utasítja a lajstromozási kérelmet, 6 hónapon belül lehet fellebbezést benyújtani a Rigai Kerületi Bíróságnál. E Bí­róság határozatát a Legfelsőbb Bíróságnál lehet megfel­lebbezni. 16. Nagy-Britannia A Legfelsőbb Bíróság 1996. május 24-én egy olyan hatá­rozatot hozott, amely a szoftver tárgyú szabadalmi beje­lentések ügyében tisztázott néhány eddig homályosnak látszó kérdést. A Fujitsu cég bejelentése olyan szoftvertermékre vo­natkozott, amely vegyészek számára segít kristályszerke­zetek grafikus ábrázolásában. A bíróság elutasította ugyan a bejelentést, de döntése iránymutatást tartalmaz arra vo­natkozólag, hogy számítógépprogramra hogyan lehet sza­badalmi oltalmat kapni. Az 1977. évi angol szabadalmi törvény 1(2) szakasza az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. szakaszával össz­hangban írja elő, hogy nem szabadalmazható többek kö­zött „a szellemi tevékenység, játék vagy üzleti tevékeny­ség lefolytatására szolgáló szabály vagy módszer, vagy a számítógép-program”. A bíróság a Fujitsu ügy kapcsán tanulmányozta a leg­fontosabb angol és európai jogeseteket, és ennek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a szoftverre vonatkozó bejelentések igénypontjainak elbírálásakor nem az igény­pont alakját, hanem lényegét kell figyelembe venni. Eb­ből arra a következtetésre jutott, hogy az új hatást előidé­ző számítógépprogramra adható szabadalom. így szaba­dalmazható egy gyorsabb mikrocsip vagy egy számítógép új tárolási rendszere. 17. Olaszország A) 1996. április 16-án hatályba lépett a szabadalmi tör­vénynek az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyez­mény (GATT) szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozása (TRIPS) alapján

Next

/
Thumbnails
Contents