Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1. szám - Dr. Csiky Péter: Ismertetés a szellemi tulajdon világszervezete és a világkereskedelmi szervezet együttműködése során létrejött megállapodásról
20 Dr. Csiky Péter jóváhagyásán kívül a Párizsi Uniót és a Berni Uniót érintő, a megállapodásból fakadó jogi kérdések rendezése, valamint a Koordinációs Bizottság elnöke által tett nyilatkozat elfogadása is szerepelt. A Berni Uniót érintő'kérdések Berni Uniós Egyezmény 24 (2) cikke szerint az unió minden egyes állama valamennyi új törvény szövegét, valamint a szerzői jog oltalmára vonatkozó összes hivatalos közleményét a lehető legrövidebb időn belül közli a Nemzetközi Irodával. A tagállamok az új jogszabályokról szóló értesítéseket a WIPO-WTO megállapodás elfogadásáig közvetlenül a Nemzetközi Iroda felé teljesítették, de mivel a TRIPS Egyezmény 63.2 cikk is előírja azt, hogy a tagállamok kötelesek a WTO Titkárságot értesíteni a szerzői jogot érintő új jogszabályaikról, a Berni Unió Közgyűlése a kettős értesítési kötelezettség elkerülése érdekében a következő kiegészítést fogadta el: „A TRIPS Egyezmény 63.2 cikkelye alapján, a WTO Titkárság részére bármely jogszabály szövegének megküldése ugyanolyan jelentőséggel bír, mintha a Berni Uniós Egyezményben foglalt értesítési kötelezettség körében küldték volna azt meg.” A Párizsi Uniót érintő kérdések A Párizsi Uniós Egyezmény 15 (2) cikkéből és a TRIPS Egyezményből fakadó, a tagállamokat terhelő értesítési kötelezettségek „megkettőzését” is hasonló kiegészítés elfogadásával küszöbölte ki a Közgyűlés. A Párizsi Uniós Egyezmény 6ter, illetve 15 (1) (a) cikke azonban az előbbiektől eltérően több problémát vetett fel, különösen a Nemzetközi Iroda hatáskörét illetően. A 15 (1) (a) cikk szerint az Unióra háruló igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el. Egyike ezeknek az igazgatási feladatoknak a 6ter cikk alapján az állami jelvényekre, címerekre, zászlókra és egyéb jelzésekre* vonatkozó, a tagállamok részéről érkező közlések fogadása, valamint a már bejelentett ilyen állami jelvényekkel, címerekkel, zászlókkal kapcsolatban benyújtott kifogások közlése az érintett tagállamokkal vagy nemzetközi szervezetekkel. A TRIPS Egyezmény 2. cikke viszont visszautal a Párizsi Uniós Egyezményre, és a tagállamokkal szemben olyan követelményt támaszt, hogy a TRIPS IT, III. és IV. részét illetően a tagállamoknak meg kell felelniük a Párizsi Uniós Egyezmény 1-12. és 19. cikkeinek, a TRIPS 63.2 cikkének utolsó fordulata szerint a TRIPS Tanács figyelembe vesz minden, az Egyezmény követelményein alapuló, de a Párizsi Uniós Egyezmény 6,er cikkének rendelkezéseiből eredő közlést. Ezért az első javaslat szerint a legcélszerűbbnek az a megoldás látszott, hogy a Nemzetközi Iroda hatáskörét a Közgyűlés terjessze ki az olyan államoktól érkező értesí* A felsorolás nem kimerítő jellegű, a 6ttr cikk (1) bekezdésének köre ennél tágabb. tések, illetve kifogások kezelésére, amelyek nem tagjai a Párizsi Uniónak és ezért az értesítéseket vagy kifogásokat közvetlenül a TRIPS Egyezmény alapján eszközük. A második javaslat szerint, abban az esetben, ha a Párizsi Unió tagállama 1996. január 1 -je után válik WTO- taggá, vagy ha a WTO-tagállam ezen időpontot követően válik a Párizsi Unió tagállamává, nincs szükség az adott tagállam tekintetében az állami jelvények, címerek, zászlók ismételt közlésére. Az adott állam számára nem nyílik meg egy olyan második időtartam sem, amely alatt kifogást terjeszthetne elő olyan állami jelvényre, címerre, zászlóra vagy egyéb jelzésekre vonatkozólag, amelyek tekintetében a kifogásolásra nyitva álló idő eltelt. A harmadik javaslat a kifogásoknak a Nemzetközi Iroda által történő bizalmas kezelése tárgyában fogalmazódott meg. Ennek lényege az, hogy a Közgyűlés döntése alapján a Nemzetközi Iroda hagyjon fel a hozzá érkező kifogások bizalmas kezelésével, mivel azokat a WTO Titkárságával is meg kell osztania a megállapodás hatályba lépésével, továbbá a közzétett adatok köre sem teljes akkor, ha azok nem tartalmazzák az esetleges kifogásokat. így könnyen megeshet az, hogy valaki azt hiszi, hogy az az állami jelvény, amelyet közöltek, oltalmat élvez az adott országban, holott ez nem igaz abban az esetben, ha ez az állam kifogást nyújtott be. A megállapodás tartalma A megállapodás felöleli a WIPO és a WTO együttműködésének lehetséges területei közül a TRIPS Egyezmény igazgatásával összefüggő értesítéseknek, az állami jelvények oltalmára létrehozott rendszernek és a fejlődő országok részére nyújtandó jogi és technikai segítségnyújtásnak a kérdéseit, az értesítési kötelezettségek ügyében a rendezőelv a többszöri és ezért felesleges teljesítés elkerülése. A megállapodás 2. cikke rendezi a TRIPS Egyezmény 63.2 cikkében foglalt értesítési kötelezettségek teljesítését. Az (1) bekezdés a WIPO jogszabálygyűjteményének a WTO-tagállamok általi hozzáférhetőségét biztosítja, így minden WTO-tagállam, beleértve azokat is, amelyek nem tagjai a WIPO-nak, szabadon hozzáférhet a gyűjteményben meglévő jogszabályokhoz. A (2) bekezdés a WIPO számítógépes adatbázisához való hozzáférhetőség lehetőségét teremti meg azoknak a WTO-tagállamoknak, amelyek nem WlPO-tagállamok. A WTO-tagállamok állampolgárai és jogi személyei is ugyanolyan feltételekkel vehetnek igénybe bármely hasonló adatbázist, mint a WlPO-tagállamok ilyen személyei. Ez a bekezdés a WTO Titkárság számára biztosítja azt, hogy díjtalanul igénybe vehesse a számítógépes adatbázist, ide nem értve az olyan költségeket, amelyek nem a WIPO körében merülnek fel. A (3) bekezdés (a) pontja a TRIPS Egyezmény 63.2 cikke alapján a WTO-tagállamokat terhelő értesítési kötelezettség teljesítésére vonatkozó eljárással foglalkozik, így ha az adott állam már korábban értesítette a Nemzet
